178809. lajstromszámú szabadalom • Keverőberendezés
5 178809 6 a keverés intenzitása magától értetődőleg lényegesen javul. Az összekötőkar a keverőtartály forgómozgásával azonos vagy azzal ellentétes irányban foroghat. Forgási iránya a sajátos adottságoktól és a keverendő anyagok sajátosságaitól függ. A forgásszimmetrikus üreges test ennél a kiviteli alaknál célszerűen kúp-alakú és egy csodarabból készül. Ez a csodarab például a keverőtartály fenekéhez hegeszthető és így a forgásszimmetrikus üreges test kialakítása még egyszerűbbé válik. A forgástengely, amely az összekötőkart és az azon rögzített keverőlapátokat hordozza, hajtható egyidejűleg a keverőberendezés főhajtóművéről vagy kaphat külön hajtást, például egy fordulatszámcsökkentő áttétel révén. Ez utóbbi megoldással a keverőtartály és a forgó keverőlapátok fordulatszáma eltérő lesz. Ezáltal a keverési folyamat, mint olyan, még tovább finomítható. A hajtás módjától függően van kialakítva — a keverőtartály főcsapágyának közelében — az összekötőkar és a rajta levő keverőlapátok számára szolgáló forgástengely csapágyazása is. Ennek a közös főcsapágynak a helyzetétől függően az összekötőkar vagy kalap-alakúan hajlított és szabad végein hordozza a lapátokat, vagy pedig egyenesvonalúan van kialakítva. Egy alternatív kiviteli alaknál a közös összekötőkart és az azon rögzített keverőlapátokat hordozó forgástengely a keverőtartály belsejében szabadon hordozóan van elrendezve és az összekötőkar egy lökéscsillapító közvetítésével csatlakozik a forgótengelyhez. Az összekötőkar ekkor célszerűen egyenes alakú. Az ív alakú lapáttartó az első — fix keverőlapátokkal rendelkező — kiviteli alaknál is lökéscsillapító közvetítésével csatlakozik a keverőtartálytartóhoz a vízszintes billenőtengelynél. Ezeknek a lökéscsillapítóknak a találmány szerinti valamennyi kiviteli alaknál az a feladatuk, hogy a keverőtartály fenékfelületét szinte súroló lapátok a fenékfelülethez a lehető legközelebb legyenek elhelyezhetők és a keverőtartály fenekének a talajhoz való közeledésekor és a talajjal való érintkezésekor, továbbá akadályokba, pl. nagy kövekbe való ütközéskor a keverőlapátok ne sérüljenek meg, hanem a lökéscsillapítók révén rugózva engedjenek. A találmány szerinti keverőberendezés egy további kiviteli alakját az jellemzi, hogy több, egymás mögött elhelyezett és egymással nyílások révén összekötött keverőtartályokból áll, egy közös, henger-alakú, forgásszimmetrikus üreges test legalább két egymás melletti keverőtartályon átnyúlik és belső terében egy forgótengely van csapágyazva, amelyen legalább két - keverőlapátokkal ellátott — összekötő kar van elhelyezve és ezek a hengeres, forgásszimmetrikus üreges testben forgathatóan vannak csapágyazva. Több keverőtartálynak ilyen sorbakapcsolása révén a betöltött keverendő anyag egymást követően, több lépcsőben keveredik. Mindegyik keverőtartálynál, illetve mindegyik keverőlépcsőnél megvalósul a találmány alapját képező gondolat: forgásszimmetrikus üreges test alkalmazása a keverőtartály belső terében, valamint a korábban leírt jellegű keverőlapátok alkalmazása. Emellett az elrendezés lehet olyan, hogy nincs szükség küiön-külön forgásszimmetrikus üreges testre mindegyik keverőtartályhoz, hanem két vagy több keverőtartály számára egy közös forgásszimmetrikus üreges test van kialakítva. Ezáltal több keverőtartály kialakításakor jelentősen egyszerűsödik a felépítés, a szerelés és a gyártás. Ez a kialakítás a felállításnál helymegtakarítást is eredményez, mivel az egyes keverőtartályokat nem kell túl nagyra választani. Ezen túlmenően, több keverőtartály ilyen soros elrendezése esetén elegendő, ha csak a forgótengely két külső vébét támasztják alá egy tartóállvánnyal, pl. a talajon. A több keverőtartályból álló elrendezést célszerű kívülről forgatni és célszerű a hajtást lánccal megvalósítani. A lánchajtással elérhető, hogy a több keverőtartálynak az egyetlen keveró'tartályhoz képest nagyobb tehetetlen tömegét egyenletesen, szabályosan és megbízhatóan lehessen forgásba hozni. Célszerű a forgótengelyeket, amelyeken az összekötőkarok a keverőlapátokkal együtt el vannak helyezve, az összelrendezés főhajtásától elkülönített hajtással ellátni. A keverőtartályok keverőművei rendelkezhetnek külön-külön hajtással vagy közös hajtással. így a keverőlapátok forgási sebessége az egyes keverőfokozatokban eltérő lehet és ezáltal az adott keverőfokozatban a legkedvezőbb feltételeket lehet elérni. Több keverőtartály sorbakapcsolt elrendezésének egyik igen egyszerű kiviteli alakjánál a keverőtartályok henger-alakúak és a hengeres forgásszimmetrikus üreges test átmegy az összes keverőtartályon. Ennél a kiviteli alaknál így csak egyetlenegy hengeres forgásszimmetrikus üreges testre van szükség a találmány alapgondolatának megvalósításához. Ez jelentősen egyszerűsíti a felépítést. A sorbakapcsolt elrendezésű, hengeres kialakítású keverőtartályokat a legkedvezőbben úgy lehet előállítani, hogy egy hengeres főtartályt több keresztirányú válaszfallal több hengeres keverőtartályra osztanak. Ezáltal elmarad annak szükségessége, hogy a keverőtartályokat külön összekössék. Ekkor több hengeres keverőtartály sorbakapcsolt elrendezésének úgynevezett egyetemes kialakításáról van szó. Az egyes hengeres keverőtartályok egymással való összekötésére a közös hengeres, forgásszimmetrikus üreges test közelében összekötőnyílások szolgálnak és így a keverendő anyag minden további nélkül átjuthat az egyik keverőfokozatból a másikba. Több keverőtartály sorbakapcsolt elrendezésének egy alternatív kiviteli alakjánál a keverőtartályok dob-alakúak, egymáshoz csatlakozó végeik csökkentett átmérőjűek, karimaszerűen vannak kiképezve és fixen össze vannak csavarozva. Az egyes keverőtartályok itt építőelemek, amelyeket az igényeknek megfelelően tetszőleges sorrendben és számban lehet összekapcsolni. A két-két keverőtartály között karimás kötés nehézségek nélkül gyorsan létrehozható és oldható. így ez a kialakítás majdnem egyetemes kombinációs lehetőségeket biztosít. A csökkentett átmérőjű végekkel rendelkező keverőtartályok további szerkezeti egyszerűsítése végett a hengeres, forgásszimmetrikus üreges testet két keverőtartály összekötési helyénél radiális bordák támasztják alá, amelyek a hengeres, forgásszimmetrikus üreges testen és a csökkentett átmérőjű vég ■szembenlevő falán vannak rögzítve. Az összekötőnyílásokat a bordák közötti tér képezi. így egyfajta 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
