178807. lajstromszámú szabadalom • Ürítő padlószelvény szemcsés anyaghoz, különösen magszárító tornyokhoz
3 178807 4 soronként több nyílást tartalmazó egyenes sorokban vannak elrendezve. Minden nyílás alatt lefelé nyúló csőszakasz van elhelyezve. A csőszakaszok egy-egy zárószerkezettel, nevezetesen zárólemezzel vannak ellátva, oldalfalaikban pedig egymással szembeniékvő kör alakú nyílások vannak kialakítva. Egy-egy sor valamennyi csőszakaszának oldalnyílásai egy egyenesbe esnek. Minden kör alakú nyílásban hengeres hüvely van elhelyezve. Az azonos sorba eső hüvelyekben pedig tengelyirányban végigérő áramlásmérő csiga van forgathatóan elrendezve. Minthogy az áramlásmérő csigák és a hozzájuk tartozó nyílások között igen szűk tűrések lehetnek, a toronyból vagy oszlopból távozó magok áramlását igen szabatosan lehet megszakítani és megindítani, és mód van az áramlás intenzitásának szabatos szabályozására is. Minthogy egy-egy csiga a sor valamennyi csövében ágyazva van, nyilvánvaló, hogy amikor valamennyi áramlásmérő csiga azonos sebességgel forog, a szemcsés anyag valamennyi csőből teljesen azonos intenzitással fog kiáramlani. Minthogy továbbá az áramlásmérő csigák egyszerűen az oldalfal-nyílásokban nyugszanak, nincs szükség például körülményes függesztő szerkezetekre. Nagyméretű kereskedelmi szárító tornyok vagy oszlopok esetén a csövek általában párhuzamos sorokban vannak elrendezve és egy-egy sor valamennyi csövén át oldalirányban végigérő egyetlen áramlásmérő csiga van elhelyezve. Ily módon a csövek a szárító torony vagy oszlop teljes alapfelületén lényegében azonos közökben helyezhetők el. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti ürítő padlószerelvény néhány példakénti kiviteli alakját tüntettük föl. Az 1. ábra a találmány szerinti ürítő padlószerelvénnyel ellátott magszárító berendezés vagy torony vázlatos és részben metszett oldalnézete. A 2. ábra az 1. ábra szerinti magszárító torony elölnézete. A 3. ábra ürítő padlószerelvény fölülnézete. A 4. ábra az ürítő padlószerelvény részét alkotó lemez fölülnézete. Az 5. ábra a 3. ábra szerinti padlószerelvény részben metszett oldalnézete. A 6. ábra a találmány szerinti padlószerelvény fölülnézete. A 7. ábra a 6. ábra szerinti padlószerelvény részben metszett oldalnézete. A 8, ábra cső részleteit tünteti föl részben metszett oldalnézetben. A rajzon azonos hivatkozási számok hasonló részleteket jelölnek. A rajz 1—5. ábráin látható kereskedelmi szárító berendezésnek több szakaszból álló 10 tornya van 11 keretrészekkel, fémlemezből készült 12 panelekkel, 13 fölső résszel és 14 alsó résszel vagy garattal. A 10 torony 13 fölső része alatt nedves magvakat tárdó 16 tartály van elrendezve, amely szintmagasságot jelző 17 indikátorokkal van ellátva. Ezek segítségével a tárolt anyag szintje kívánt határok között tartható. A tároló 16 tartály fenekét 15 padlószerelvény alkotja, amely alatt 18 szárító kamra van. Ennek fenekét 19 padlószerelvény alkotja, amely a találmány értelmében lefolyó 19a adagoló csövekkel és áramlásmérő 20 csigákkal van ellátva. A 15 padlószerelvény és a 19 padlószerelvény között további 21 padlószerelvény van, amelyen át használt levegő távozik a környezetbe. A 10 torony alsó részét 14 garat zárja le, amelybe száraz magvakat adagolunk és amelynek a fenekén a magvakat eltávolító szemszállító 22 csiga van elrendezve. Légzsiliphatás biztosítása végett a 22 csiga fojtásig van terhelve és üzeme úgy van szabályozva, hogy a 14 garatban körülbelül 90—120 cm magas magréteg tárol. 26 vezetéken át 25 elektromotorral hajtott 24 légfúvó hűtőlevegőt szállít a 18 szárító kamra fenekéhez. A 18 szárító kamra fölső részébe .28 elektromotorral hajtott 27 légfúvó 29 vezetéken és 31 gázforrással összekötött 30 égőn át környezeti levegőt szállít. A 30 égőben a levegő fölmelegszik és a forró levegő 32 vezetéken át a 18 szárító kamrába áramlik. Amint az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén látható, a forró levegőt szállító rendszer célszerűen irányító 34 helyiséget is befogadó keretszerkezeten helyezhető el. A nedves magvakat a 15 padlószerelvény hozza össze a forró szárító levegővel. Amint a 3—5. ábrákon látható, a 15 padlószerelvénynek 35 fenéklemeze van, amelyben egymástól azonos távolságokban négyzet alakú 36 nyílások vannak. E 36 nyílások négy szélétől kiindulva fölfelé és kifelé egy-egy rézsútos 37 panel helyezkedik el. Az egymással szomszédos 36 nyílások 37 paneljei egy-egy 38 élben találkoznak. Ily módon a teljes padlófelület rézsútos felületekből áll, amelyeknek dőlésszöge nagyobb a nedves magvak csúszó határszögénél. Ennek következtében a padló teljesen öntisztító, úgyhogy egy-egy menet után nem kell magvakat kézzel eltávolítani. Ehhez járul, hogy az összehegesztett rézsútos panelek egyben merevítőleg hatnak, úgyhogy önhordó és kissúlyú 15 padlószerelvényt eredményeznek. A 35 fenéklemez alatt a 36 nyílásokhoz egy-egy négyzetkeresztmetszetű vagy hengeres 39 adagoló-cső csatlakozik. A 32 vezetéken (1. ábra) át érkező levegő eloszlik a 39 csövek közötti terekben (5. ábra) és közvetlen érintkezésbe jut hideg nedves magvakból álló vékony rétegekkel, amelyek a 39 csövekből érkezve periodikusan elosztanak a 18 szárító kamrában. Hasonló 21 padlószerelvényt alkalmazunk a használt levegő kiáramoltatására. Ennek vízszintes 40 padlójában (1. ábra) ugyancsak egymástól azonos távolságokban négyzetes 41 nyílások vannak. A 41 nyílások alatt a 40 padló alsó oldalához perforált fémlemezből készült hengeres 42 adagoló-csövek csatlakoznak. A használt levegő átáramlik a 42 adagoló-csövek perforációján és a 10 torony falában kialakított kiömlőnyílásokon át a szabadba távozik, amint ezt 43 nyilak érzékeltetik. A 19 padlóezerelvény részletei a 6—8. ábrákon láthatók. Alapszerkezete hasonló a 15 padlószerelvényéhez. A 6, és 7. ábrából látható módon 45 fenéklemezben egymástól azonos távolságokban négyzetes 47 nyílások vannak. E 47 nyílások négy 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
