178786. lajstromszámú szabadalom • Hidratáló és a bőr anyagcseréjét javító kozmetikai készítmények
3 178786 4 tokaji aszúbor. Minél több aszüs bogyót használnak fel a tokaji aszú készítéséhez, annál jellegzetesebb tokaji aszút kapnak. Az alkoholos erjedés során természetesen a must összetétele alapvetően megváltozik. A tokaji aszú készítésénél már az alapmust összetétele, a kiinduló anyag is más - a Botrytis tevékenységének következtében -, így az erjedés során más jellegű termékek is keletkezhetnek, mint a többi borokban. A tokaji aszúborok fahordóban történő több éves érlelése, ászkolása folyamán a fahordó anyagából lassan kioldódó speciális vegyületek is szerepet játszanak a tokaji borok különleges összetételében. A borok alkotórészei között vannak makro-, félmikro- és mikronagyságrendű anyagok, vegyületek. Az etilalkohol 100 g nagyságrendű, a szerves savak például g nagyságrendűek, de vannak tizedgramm, milligramm, sőt mikrogramm nagyságrendű alkotórészek is. A tokaji aszúborokban ma már 250-300 azonosított, különböző vegyületet mutattak ki. Ezek közül a legtöbb kis nagyságrendű, de például az illat-, íz- és aromahatás szempontjából, és minden bizonnyal bioaktivitási szempontból is, gyakran a kis mennyiségű alkotórészek a legfontosabbak. A tokaji aszúborok összetételében a nagyobb mennyiségben levő anyagok közül a szerves savakban van nagyobb különbség az egyéb borokhoz képest. Míg a borokban a szerves savakat általában a borkősav, almasav, tejsav, borostyánkősav, citromsav és ecetsav képezik, addig az aszúborokban ezek mellett jelentős mennyiségű glükonsav, glükuronsav és piroszőlősav is található. Míg például az átlagborokban a glükonsav mennyisége egy-két tized g/liter, addig a tokaji aszúborokban 2,0-2,5 g/liter glükonsav található. A nagymennyiségű anyagok közül igen jelentős különbséget találhatunk még a glicerintartalomban. A glicerin erjedési termék és minden bor normális alkotórésze 4-5 g/liter mennyiségben. A tokaji aszúborok viszont általában 15—30 g/liter glicerint tartalmaznak. A kisebb mennyiségű, de biológiailag fontos anyagok közül a következők a tokaji aszúborok jellemzői. Az aszúk az ismert élesztőanyagcseretermékek és a szőlőből származó aromakomponensek mellett számos olyan vegyületet tartalmaznak, amelyek egyértelműen a Botrytis cinerea hatására utalnak. Ugyancsak szembeötlő néhány, a fahordós érlelésre utaló anyag jelenléte a hosszabb ideig tárolt boroknál, és hiánya, illetőleg csekély koncentrációja a fiatal aszúnál. Az észter-csoportba tartozó vegyületek között jellemzők azok a komponensek, amelyek nem Botrytises szőlőkből származó borokban alig találhatók. Ilyenek például sok oxo-, hidroxi- és dikarbonsav etilésztere, fumár- és maleinsavészterek, acetilalanin-etilészter és néhány vegyes borostyánkősavészter. A keton- és aldehid-csoport vegyületei között a 6-9 szénatomos metilketonok mellett nagyobb mennyiségben található furfurál, acetoin és az ebből oxidálódott 2,3-butándion. Ugyancsak kimutatható egy furfurol-etil-éter is. Nagyon jellemzőek a tokaji aszúk összetételében az acetálok, 15-féle acetál van jelen, főleg a hexánsav- és oktánsav-etilészterekből keletkező acetálok. A nem illő, neutrális komponensek (cukrok, cukorszerű anyagok) mennyisége más borokhoz képest magas, a mezo-inozit-tartalom 0,2-0,7 g/liter helyett például 2,5 g/liter, a D-szorbit mennyisége is a szokásos 70-100 mg/liter helyett 300-500 mg/liter. Igen szembetűnő a különbség a pentozánoknál. Az aszúk rendkívül sok arabinózt, ramnózt, xilózt, galaktózt, mannózt és galakturonsavat tartalmaznak. A fenolos vegyületek vizsgálata azt mutatja, hogy néhány fenolos vegyület többszörös mennyiségben szerepel az aszúkban, mint egyéb borokban. Ilyenek az orto-krezol, galluszsav, ellágsav, sziringaaldehid és szkopoletin. Az ismertetett adatok mutatják, hogy a tokaji borok összetétele különleges, egyedülálló, számos olyan anyagot tartalmaznak, amelyek más borokban nincsenek, illetve sok anyagból jóval többet tartalmaznak, mint az egyéb borok. Ezen anyagok között sok biológiailag aktív vegyidet van. A találmány alapja az a felismerés, hogy ha a kozmetikai készítmények szokásos alkotórészeihez érlelt tokaji aszút és tokaji esszenciát adunk, fokozódik a készítmények hidratáló hatása, kedvezően befolyásolják a bőr anyagcseréjét, javítják a vérkeringést, táplálják a bőrt, fokozzák a bőr tónusát, fertőtlenítő hatásuk van, edzik a hámréteget, azaz a találmány szerinti készítmények biztosítják a bőr optimális fiziológiai állapotát. A tokaji esszencia külön összegyűjtött aszúszemekből a szemek saját súlya által kipréselt lé, amely főként cukrokat, aminosavakat és vitaminokat tartalmaz. A tokaji aszú készítésekor keletkezik, ugyanis a tokaji aszú készítése azzal kezdődik, hogy a szüret alkalmával a szőlőtőkén aszúsodott szőlőszemeket (aszúszemeket) külön, szemenként leszedik és nagy, 50—60 hektoliteres fahordókba gyűjtik, ahol az aszú készítéséig 4-5 hétig tárolják. Ezalatt a kádakban tárolt aszúszemekből a szemek saját súlya által kifejtett nyomás (összepréselődés) hatására sűrű lé csöpög ki, amit felfognak és összegyűjtenek, ez a tokaji esszencia. Kísérleteink során azt tapasztaltuk, hogy azoknak a készítményeknek a hatására, amelyek a tokaji aszún kívül tokaji esszenciát is tartalmaznak, hoszszabb időn át melegebb az arcbőr, ennek következtében a felszívódás gyorsabb, tartósabb a hidratáció, a tokaji esszencia ugyanis javítja a kapilláris erek vérkeringését. Ezenkívül - minthogy az esszencia változatlan állapotban, azonban nagyobb töménységben tartalmazza a mustban jelenlevő, bakteridd hatású vegyületeket, így a polifenolokat, fenolsavakat, például fahéjsavat, leukoantodaninokat és katechineket —, az esszenciát is tartalmazó készítmények bakteridd hatása is nagyobb, mint a kizárólag tokaji aszút tartalmazó készítményeké. Ezeknek a mustban jelenlevő, bakteridd hatású vegyületeknek a nagy része ugyanis az erjedés során átalakul vagy lebomlik, így a tokaji aszú ezeknek csak töredékét tartalmazza, azt is nagyrészt átalakított állapotban. A bakteridd hatást továbbá az is növeli, hogy az esszenda átalakulatlan formában, koncentrált állapotban tartalmazza a Botrytis cinerea által termelt 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
