178780. lajstromszámú szabadalom • Önhordó lemezszigetelés
MAGTAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 178780 (|) Bejelentés napja: 1979. X. 26. (UA-227) Nemzetközi osztályozás: E 02 D 31/04 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. IX. 28. Megjelent: 1983. VII. 30. Feltalálók: Szabadalmas: Soós Gábor okleveles építőmérnök 60%, Pethő Csaba okleveles építőmérnök Üt- Vasúttervező Vállalat, 40%, Budapest Budapest önhordó lemezszigetelés 1 A találmány önhordó lemezszigetelés főleg mélyépítési műtárgyak határoló felületein, különösen a műtárgyak védett oldalain elhelyezett pl. fémlemez szigetelés. A szigetelés legalább helyenként a műtárgy teherbíró részéhez hozzá van erősítve. A mélyépítési műtárgyaknál számos esetben követelmény, hogy üzemi állapotban a műtárgy által körülzárt térben, illetve a műtárgy belsejében ún. „porszáraz” körülményeket kell teremteni. Erre a célra elteijedten alkalmazzák a fémlemez szigeteléseket. A fémlemez - általában acéllemez - több mm vastag táblákból van összeállítva, és a műtárgy belső ún. védett oldalán helyezkedik el. Az egymással szomszédos táblák átlapolással vannak összeillesztve és hegesztett varratokkal vannak vízzáróan összeerősítve. Az ilyen szigetelések „önhordóak”, tehát külön belső köpennyel való megtámasztásra nem szorulnak. A szigetelő lemezeket valamilyen módon a szigetelendő műtárgy szerkezetébe be kell horgonyozni, hogy alkalmassá váljék az igénybevételeknek a szerkezetbe való továbbítására. A behorgonyzás a szigetelő lemezre ráhegesztett és annak bkjára általában merőleges bordák segítségével történik. A bordák egymással párhuzamosan szoktak elhelyezkedni és így a szigetelő lemeznek a saját irányukba és arra merőlegesen eltérő merevséget kölcsönöznek. 2 A fémlemez szigetelés ily módon ortogonálisán anizotroppá — szakmai kifejezéssel: „ortotróppá” — válik, tehát eltérő merevségi tulajdonságai miatt az említett irányokban eltérő módon vesz részt a teherj viselésben is. Ez azt eredményezi, hogy anyagtöbbletet kell beépítem, hiszen a lemez teherviselő képességét a legkedvezőtlenebb statikus feltételek szabják meg. Az egy-irányú bordarendszerrel bíró lemezsávok így csupán egyirányban teherviselő, és ez jQ jelentős ki nem használt teherbírási tartalékot jelent. Ismeretes, hogy a bordáknak a tartószerkezetbe való közvetlen behorgonyzása folytán a lemezek e bordákon keresztül adják át a terhet a tart ősze rkejj zetnek. A bordák egyébként betonacélból és/vagy laposacélból készült, hozzájuk hegesztett karmokkal is el vannak látva, amelyek az erőátadást elősegítik. Vasalatlan ún. csömöszölt beton esetében a bor- 2Q dák laposacélból varrnak, és élükre állítva vannak a lemezzel összehegesztve. A bordákhoz ezúttal is periodikus betonacélból készülő bekötő karmokat hegesztenek. Amennyiben a műtárgy vasbeton, úgy a bordákat nagyobb méretűre választják, és esetleg 25 lapjukra fektetve hegesztik a szigetelő lemezre, bekötő karmokként pedig laposacél szelvényeket használnak. A varratokat kézi ívhegesztéssel készítik el, ami lassú és munkaigényes. Kedvezőtlen az is, hogy az 30 igénybevételek ismeretében minden egyes szigetelő 178780
