178762. lajstromszámú szabadalom • Eljárás krakkoló katalizátorok regenerálására
178762 MAGYAR NÉPKÖZTARSASAD SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1975. XII. 22. (TE-847) Nemzetközi osztályozás: B01 J 21120 Amerikai Egyesült Àllamok-beli elsőbbsége: 1974. XII. 23. (535,270 sz.) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. IX. 28. Megjelent: 1983. VI. 30. Feltalálók: Szabadalmas: ifj. Castagnos Leonce Francis vegyészmérnök, Nederland, Menzies William Ro- Texaco Development gers vegyészmérnök, Houston, Pratt Roy Earl vegyészmérnök, Groves, Amerikai Corporation cég, New York, N. Y. Egyesült Államok Amerikai Egyesült Államok Eljárás krakkoló katalizátorok regenerálására 1 A találmány fluidizálható krakkoló katalizátorok regenerálására alkalmas javított eljárásra vonatkozik. Az eljárás különösen valamely fluid katalitikus krakkoló egység (FCCU = fluid catalytic cracking unit) regenerátorának a működtetésére alkalmas módszert foglal magában, amely egyetlen íluidizált sűrű katali/átor-fJzissa! rendelkezik, amelyben koksszal szennyezett fluidizálható krakkoló katalizátort valamely oxigentartalmú regeneráló gázzal hozunk érintkezésbe annak érdekében, hogy kis széntartalmú regenerált katalizátort állítsunk elő és ugyanakkor kis szénmonoxidtartalmú távozó regenerátor-füstgázt kapjunk. Szénhidrogének fluidizációs katalitikus krakkolása jól ismert és számos olyan folyamatos ciklusos eljárás alkalmazásával megvalósítható, amelyeknél fluidizált szilárd anyagok felhasználásával működő módszereket alkalmaznak. Dyen fluid katalitikus krakkoló eljárásoknál a szénhidrogéneket olyan körülmények között alakítják át, hogy valamely betáplált szénhidrogén legnagyobb része a kívánt termékekké, így gazolinná, folyékony benzingázzá, alkilezési alapanyagokká és középpárlat-keverékké alakul, amelyet nem kívánt melléktermékek képződése, %y gáz és koksz keletkezése kísér. Abban az esetben, ha jelentős mennyiségű koksz rakódik le, ez a katalizátor aktivitásának és különösen szelektivitásának a romlását eredményezi, amely az átalakulás csökkenéséhez, a gázolajtermelés hanyatlásához és egyidejűleg a kevésbé kívánatos termékek képződésének a növekedéséhez vezet. Annak érdekében, hogy a koksz-lerakódás következtében csökkent hatású katalizátor aktivitását helyreállítsák, a katalizátort rendszerint kiveszik a reakciózónából 5 és egy vtrippelc zónába viszik, ahol a rátapadt és elnyelt szénhidrogéneket először valamely sztrippelő közeggel, így vízgőz segítségével, eltávolítják a katalizátorról. A gőzt és a szénhidrogéneket elvezetik és a sztrippelt katalizátort egy regeneráló zónába viszik, 10 ahol oxigéntartalmú gázzal hozzák érintkezésbe avégett, hogy a koksz legalább egy részét leégcssék és ezáltal regenerálják a katalizátort. Ezután a regenerált katalizátort visszavezetik a reakciózónába és ott további szénhidrogénekkel hozzák érintkezésbe. 15 Általában a regeneráló eljárásoknál egy regeneráló zónát iktatnak be, ahol a koksz-tartalmú katalizátort elegendő oxigént tartalmazó regeneráló gázzal érintkeztetik emelt hőmérsékleten annak érdekében, hogy a lerakodott kokszot leégessék a katalizátorról. 20 Gyakoribbak azok a regeneiáló eljárások, amelyeknél az érintkeztetést egy íluidizált sűrű kataíizátor-fázisban a regeneráló zóna alsó részében végzik oly módon, hogy az oxigéntartalmú regeneráló gázt felfelé vezetik át a regeneráló zónán. A íluidizált sűrű 25 katalizátor-fázis feletti tér részben kimerült regeneráló gázokat és a felfelé áramló gáz által magával ragadott katalizátort tartalmaz. A regeneráló zónának erre a részére általában, mint híg katalizátor-fázisra hivatkoznak. A lerakódott koksz elégésénél ka- 30 pott és szénmonoxidot, valamint más gáz alakú mel-178762
