178757. lajstromszámú szabadalom • Felfújható gumianyagú termék
3 178757 4 A Pennel et Flipo cég 2 049 264 lajstromszámú szabadalmi leírása olyan megoldást ismertet, ahol a merevítő bordákat — amelyek szövetből készült két szalagból állnak - egy vagy több hurok vagy spirál alakban kiképzett huzal veszi körül. Ez a megoldás kedvezőbbé illetve gazdaságosabbá tette a merevítő bordákat tartalmazó felfújható cikkek gyártását, azonban a fennálló alapvető problémákat nem küszöbölte ki. Az 1 625 810 lajstromszámú USA szabadalmi leírás olyan felfújható gumiáruk előállítását ismerteti, ahol az egyik lemezt a számított méretűre, a másikat ennél kisebbre szabják és a középső rétegnek perforált lemezt alkalmaznak, amelyiket adott pontokon a szélső rétegekhez vulkanizálnak. A 2 703 770 lajstromszámú USA szabadalmi leírás olyan felfújható műanyag terméket ismertet, ahol három vagy több műanyag lemezt helyeznek egymásra, oly módon, hogy a közbenső perforált lemezeket váltakozva az alsó és a felső lemezekhez hegesztik, amit úgy oldanak meg, hogy azokat a felületeket, melyeket nem kívánnak összehegeszteni, fémlemezek közbehelyezésével elválasztják. A 2 318 492 lajstromszámú USA szabadalmi leírás olyan gumimatracot ismertet, ahol a két külső réteghez felváltva rögzítik a közbehelyezett gumiszalagokat. Az eddig ismertetett megoldások közös hátránya, hogy a légcellák kialakításánál nem vették számításba azt, hogy az egyes rétegek anyagi tulajdonságait úgy kell megválasztani és a szabad és kötött felületek viszonyát úgy kell megszabni, hogy annak eredményeképpén az eddig fennálló problémák jelentős részét nagymértékben csökkenteni lehet. A felfújható termékek, különösen a camping dkkek iránt a kereslet a turizmus és a campingezés rohamos növekedésével együtt jelentősen emelkedett. A növekvő mennyiségi és minőségi igények szükségessé tették annak megoldását, hogy az eddigi anyag és élőmunka ráfordítást is csökkentve, a korszerű igényeket kielégítő felfújható termékek kerüljenek a piacra. E feladatot a találmány szerinti kialakítással úgy oldottuk meg, hogy a legkedvezőbb tulajdonságú alapanyag, a gumi alapú lapok alkalmazása mellett az egyes rétegek tulajdonságait egymáshoz viszonyítva alakítottuk ki és a kötési helyek illetve a kötött és a szabad felületek viszonyának megadásával a belső feszítő erőket is a legkedvezőbb mértékben hasznosítottuk. A találmány szerinti termékeknél a belső membrán rétegeket nem perforáltuk, így biztosítottuk hogy a kötési helyek közt fellépő feszítő erők, melyek a felfújás során lépnek fel, egyenletesen osztódjanak el és így a felület kevésbé viselkedik merev testként. Ott, ahol az egyes réteg rekeszeket nem külön szelepen keresztül fújjuk fel, kétféle más megoldást alkalmazunk. Vagy úgy szabjuk ki az egyes membrán rétegeket, hogy nem mindenütt érnek bele a fedő rétegek összezárt rétegeibe, vagy pedig csak a szelepnél vagy a legszélső rétegben, csíkban biztosítunk át ömlőnyílásokat. Vizsgálataink során azt tapasztaltuk, hogy ha a külső fedő rétegekhez is dublírozott fóliát alkalmazunk, megfelelő eredményre jutunk, ha a belső membrán fóliákat illetve lemezeket ezek rugalmasságának és nyújthatóságának megfelelően választjuk meg. Dy módon számos esetben a gumizott textil felső réteg alkalmazására sincs szükség. A dublírozott fólia vagy lemez biztosítja, hogy az esetleges gyártási hibából eredő zárványok vagy anyagfolytonossági hiányok ne vezethessenek kilyukadáshoz, mivel az kizárt, hogy mind a két rétegben a hiba egymás fölé kerüljön. A találmány szerinti felfújható elasztomer anyagú termék legalább három rétegből áll és oly módon van kialakítva, hogy a közbenső elasztikus réteg nyúlása a fedő rétegek nyúlásának legalább tízszerese és az összekapcsolási helyek, váltakozva helyezkednek el hol az egyik, hol a másik oldalon, úgy, hogy a rögzítési felületek a szabadfelületek nagyságának 1 —6% közé esik. A fenti kialakítás eredményeképpen a felfújás során a belső membrán réteg erőteljesebben nyúlik és így biztosítja, hogy a termék már alacsonyabb nyomás mellett is felveszi a kívánt alakot és alkalmassá válik a rendeltetésszerű használatra. Ennek eredménye, hogy az anyag kevésbé van a nyomás által igénybe véve. Az erős napsütés és felmelegedés következtében szintén a membrán réteg terjed ki jobban, így a használati felületet ez nem terheli, ami a túlnyomás köv&tkeztében fellépő meghibásodás veszélyét jelentősen csökkenti. A kötési felületek alakja valamely síkidom (kör, négyzet, hullámvonal, stb.) lehet, mely a membrán réteg két oldalán lehet azonos vagy különböző. A találmány szerinti terméknél meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy már jelentősen alacsonyabb nyomás mellett alkalmas (20—30%) a rendeltetésszerű használatra. Az alacsonyabb belső nyomás teszi lehetővé azt is, hogy a textil-gumi rendszerek helyett dublírozott gumifólia, lemez is alkalmas a felületi réteg kialakítására. A találmány szerinti középső (belső) membrán réteget tartalmazó, egymásba nyíló cellás kialakítású felfújható testek felépítését, illetve egyes célszerű kötési felület kialakítását az 1—9. ábrák szemléltetik, ahol az 1. ábra: Egyforma méretű és négyzet alakú 2. ábra: Különböző méretű négyzet alakú 3. ábra: Egyforma méretű és kör alakú 4. ábra: Kör és négyzet alakú 5. ábra: Körívekkel határolt 90°-kal elfordított piskóta alakú 6. ábra: Hullámvonal alakú sáv beosztású (1) felső és (2) alsó kötési felülettel ellátott (3) középső membrán lemezt ábrázol 7. ábra: Belső felületén gumizott szövött textil felületi rétegű, a középső membrán réteggel összekapcsolt, felfújatlan termék részletének metszete 8—9. ábra: Egy illetve két közbenső membrán réteget tartalmazó, belső felületén gumírozott szövött textil rétegű felfújt termék részlet keresztmetszetét ábrázolja. A továbbiakban az egyes ábrákat részletesebben ismertetjük. Az 1—6. ábrák a középső 3 ún. membrán réteget ábrázolják, amely a két szélső 1,2 elasztomer réteg távtartását biztosítja felfújt állapotban, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
