178755. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szálak előállítására üvegből

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 1178755 Bejelentés napja: 1979. VII. 11. (Schu-75) Nemzetközi osztályozás: C 03 B 37/00 lisp? Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1978. VII. 12. (P 28 30 586.4) 7 ORSZÁGOS találmányi Közzététel napja: 1981. IX. 28. HIVATAL Megjelent: 1983. VI. 30. Feltaláló: Schlachter Fredo mérnök, Johannesberg Szabadalmas: Glaswerk Schuller GmbH., Wertheim/Main, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás és berendezés 1 A találmány üvegszálaknak levegőn keményedő folyékony üveg-áramokból való előállítására szol­gáló eljárásra vonatkozik, amely áramokat kihúz­zuk, és szálanként lehúzzuk, mimellett egy cső­rendszerbe a szállehúzást végző és/vagy a keletke­zett szálak kezelésére szolgáló gázt vagy gázkeve­réket vezetünk be. Ez a csőrendszer a szálképző térben („fonótérben”) helyezkedik el, amely a nyersüveget folyósító szerkezet sugárzással leadott hője hatásának van kitéve, amely szerkezet a gázt a felhevítés után annak kiáramlását biztosítja. Dyen eljárást elterjedten használnak finom üveg­szálak előállítására, és ehhez jelenleg többnyire - hőálló anyagból készült — szakaszosan vagy fo­lyamatosan, az üveg-nyersanyag felhasználásnak mértékében táplált tartályt alkalmaznak. E célra csak ritkán használnak battériaszerűen, több sorban egymás mellett elrendezett üvegrudakat, amelyek­nek az elhasználódásukhoz igazodóan folyamatosan előretolt végeit hevítőszerkezet segítségével olvaszt­ják le. A jelen találmányi leírásban ismertetett megoldás azonban üveg-nyersanyaggal folyamatosan táplált tartállyal rendelkezik. A tartály fenekében levő nyílásokból áramlik ki a felolvasztott üveg, egyes különálló áramokra megosztva, és a nyílások külső oldalán úgynevezett „fonókúpot” képezve. Ezek a különálló áramok a levegőn megkeményed­­nek, és így az üvegszálakat képezik, amelyeket például húzódobbal, orsóval vagy hasonló szerke­szálak előállítására üvegből zettel folyamatosan lehúzunk, és tovább feldolgo­zunk. Ismeretes továbbá olyan megoldás is, amely sze­rint a húzási irányban a kiáramlónyíláshoz csatlaí 5 kozó, és a nyílásokat tartalmazó tartály sugárzással leadott hőjének kitett térhez, az úgynevezett „fo­nótérhez” a szállehúzást végző és/vagy a szálak kezelésére szolgáló gázt, vagy gáz gázkeveréket ve­zetnek (lásd például a 24 60 270 NSZK és a 10 3 248 192 számú USA szabadalmi leírásokat). A 22 11 150. számú NSZK szabadalmi leírásból olyan eljárás és berendezés vált ismertté, amelynél annak érdekében, hogy a fonórózsa-szemölcsök 15 yagy az átfolyónyílások külső felületének az üveg­gel való nedvesítését meggátolják, a fonótérhez, és abban a kiömlőnyílásokhoz lehetőleg közvetlenül gáz, vagy gázkeverék segítségével karbontartalmú, vagy ahhoz hasonló anyagot juttatnak, amely azo- 20 kon a felületeken, amelyeknek nem szabad bened­­vesedniök, lerakódik. Ennek érdekében viszonylag csekély mennyiségű szerves gázt, illetve karbon-hid­­rogén-gázt tartalmazó inert gázt vezetnek be, amely az üvegáram tartományában hidrogénkomponenst 25 tartalmaz. Itt a magas hőmérsékleten mindkét gáz felbomlik, A gáz, illetve gázkeverék bevezetése az üvegtartály hosszirányában húzódó, esetleg a szálsíkokhoz képest ferdén elhelyezkedő, lapos csövön keresztül történik, amelynek felső, a fonó- 30 nyílásokhoz, és ezáltal a fonótér legforróbb tarto-178755

Next

/
Oldalképek
Tartalom