178754. lajstromszámú szabadalom • Huzalvezető csőnélküli gyorssodrógépek rotorjai számára
MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 178754 JÉ| Bejelentés napja: 1978. III. 24. (SchE-639) Nemzetközi osztályozás: D 07 B 7/00 Német Demokratikus Köztársaság-beli elsőbbsége: 1977. III. 25. (WP D 07 B/198 069) *ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. IX. 28. Megjelent: 1983. VI. 30. \ N-. Feltalálók : Szabadalmas: Poida Martin okleveles mérnök, Franz Günter okleveles mérnök, Magdeburg, VEB Schwermaschinenbau-Kombinat Német Demokratikus Köztársaság „Ernst Thälmann” Magdeburg, Német Demokratikus Köztársaság Huzalvezető csőnélküli gyorssodró gépek rotorja számára 1 A találmány tárgya huzalvezető csőnélküli gyorssodró gépek rotorja számára. Az ismert gyorssodró gépeknél a lefejtő csévék a rotor egyes szakaszai között vannak elrendezve és a rotorszakaszok tengelycsapjain vannak ágyazva. 5 A csévékről lefejtett huzalok vagy pászmák a sodrógép tengelyének irányában szinusz alakú görbék mentén vannak vezetve. A szinusz alakú vezetéssel dolgozó csőnélküli gyorssodró gépek megbízható működése attól függ, 10 hogy milyen mértékben sikerül a sodrott anyagot ideális röppályán tartani. A röppálya akkor ideális, ha a sodrott anyag a vezetési pontok érintése nélkül vagy minimális érintésével halad a lefejtő csévéről a sodrás helyéhez. Ennek az állapotnak 15 feltétele a sodrott anyagban föllépő olyan feszítő erő, amely megfelel a sodrógép geometriájának, a sodrott anyagnak és a rotor pillanatnyi fordulatszámának. A gyakorlatban ezt az ideális állapotot csak megközelítően tudják biztosítani. A legfonto- 20 sabb zavarkeltő hatások a lefejtő csévére ható fékerő változása, a vezetési pontoknál a súrlódó erő ingadozása, a súrlódási viszonyok változása, a rotor fordulatszámváltozása és ezzel a rotor indításakor és fékezésekor a sodrott anyagra ható centri- 25 fugális erő változása. E zavarok következtében az alábbi két határeset ^phet föl, amelyek a sodrott anyag leszakadásával, de legalábbis a sodrás műveletének komoly akadályozásával járnak: 30 2 Az egyik esetben a sodrott anyagban túl nagy feszítő erő lép föl és ennek következtében a röppálya túlságosan kifeszül. Ilyenkor a huzal szorosan érintkezik a vezetési pontokkal. Az ennek következtében megnövekedett súrlódás ezt az állapotot csévéről-csévére fokozza, amíg végülis a sodrott anyag el nem szakad. Az ismert sodrógépeknél különösen az indítás során lép föl a szakadás veszélye, minthogy ekkor a centrifugális erő még nem alakult ki teljesen. Ugyanis csak a teljes mértékben kialakult centrifugális erő viszi a sodrott anyagot kifelé és - a húzóerő megfelelő értékénél - emeli le a vezetési pontokról. A másik esetben a sodrott anyagban a feszítő erő túl csekély és ezért a röppálya annyira kidagad, hogy instabillá válik, a környező szerkezeti részeknek (védősapka) ütközik és ugyancsak a sodrott anyag szakadását okozza. Ismeretesek már olyan sodrógépek, amelyeknél az említett zavaró hatásokat kiküszöbölni és a sodrás műveletét stabilizálni igyekeztek. Az 1971. december 23-án P 21 64131.6—22 alapszámmal benyújtott DT—OS 2 164 131 számú német közrebocsátási irat a sodrott anyag feszítésének vezérlésére alkalmas berendezést ismertet. A sodrógép a csévék fékezésének és a sodrott anyag feszítésével befolyásolt emeltyű beállításának függvényében dolgozik. Az emeltyűt torziós rugó a sodrott anyag feszítésével ellentétes irányban terheli és középértékre állítja be. Minthogy az emel-178754
