178751. lajstromszámú szabadalom • Velőűrszög
178751 6 kiszakadása. A tapasztalat szerint a helyesen megválasztott méretekkel bíró lamellás velőűrszög tetszőleges irányú külső erőnek megbízhatóan ellenáll. A találmányt kiviteli példa kapcsán rajz alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzon az 1. ábra a találmány szerinti velőűrszög hosszirányú nézete, a 2. ábra az 1. ábrán bejelölt II—II sík mentén vett keresztmetszel, a 3. ábra a 2. ábrán bejelölt III—III sík mentén vett hosszmetszet, a 4. ábra az erősítő lamelláknak a szög szárához való kapcsolata hosszmetszetben. Az 1. ábrán a találmány szerinti velőűrszög 1 szárának középső szakaszát nem tüntettük föl, csupán a 2 erősítő lamellákkal ellátott fölső szakaszt, valamint a 6 elkeskenyedéssel kialakított szögvéget. A 2 erősítő lamellák maguk is több szakaszból állhatnak. Az 1. ábrán föltüntetett esetben pl. három szakaszt tételeztünk föl. Ezek közül az 5 szögfejhez legközelebb eső 2a lamellaszakasz a legnagyobb szélességi méretű és a leghosszabb is, majd az 5 szögfejtől távolodva a második 2b lamellaszakasz keskenyebb, a harmadik 2c lamellaszakasz pedig a legkeskenyebb, és ez utóbbinak az 5 szögfejtől távolabbi vége belesimul az 1 szögszár felületébe. Mindhárom 2a, 2b és 2c lamellaszakasz az 5 szögfejtől távolodva csökkenő szélességű. Eszerint a 2a lamellaszakasz 2a végpontja közelebb van a szög 4 hossztengelyéhez, mint a 2ak kezdőpontja, és ugyanígy a 2bv is közelebb van a 4 hossztengelyhez, mint a 2bk. A harmadik 2 c lamellaszakasz a 2cy végpontnál - példánk esetében - már egyáltalán nem áll ki az 1 szögszár felületéből. Mind az 1., mind a 2. ábrán látható, hogy a 2a, 2b, 2c lamellaszakaszok találkozásainál egy-egy visszaugratott 3 lépcső alakul ki, amelynek külső pontja az 5 szögfejhez közelebb eső lamellaszakasz végpontja, belső pontja pedig az 5 szögfejtől távolabb eső — az előbbivel szomszédos — lamellaszakasz kezdőpontja. Természetesen a 2 erősítő lamellák háromnál több szakaszból is állhatnak, és a legkeskenyebb lamellaszakasz is végződhetik visszaugratott élben. Az 5 szögfejhez legközelebb eső 2a lamellaszakasznak az 5 szögfejhez közelebb eső vége a 7 vállként van kialakítva, amely a velőűrszög 4 hossztengelyével a = 60° és a = 80° közötti hegyes szöget zár be. A lamellaszakaszok találkozásainál a 3 lépcsők a velőűrszög 4 hossztengelyével ß - 50° és P-70 közötti szöget zárnak be. A 3. ábrán látható a velőűrszög keresztmetszete, ^y mutatja, hogy példánk esetében az 1 szogszár három darab, belőle radiális irányban ki- 2 erősítő lamellával van ellátva. Az 1 szógszárnak nem kell önmagában visszatérő zárt resztmetszetűnek lennie, hanem valamilyen lapos 1 omból is meghajtható úgy, hogy annak szélei nCm .^rne*c ÖSSZ£> hanem a keresztmetszet nyitott "Järad. A tapasztalat szerint az 1 szögszár célszeannyi oldalú poligon, ahány darab 2 erősítő lamellával kívánjuk azt ellátni, de lehet korkeresztmetszetű is. Az 1 szögszár hajlítási merevsége érdekében az a célszerű, ha a keresztmetszetnek a 2 erősítő lamelláknál levő részei a 11 erősítő bordákként vannak kialakítva, amelyek között a velőűrszög 4 hossztengelyéhez közelebb elhelyezkedő 12 kaneluráK alakulnak ki. A 4. ábrán a 2 erősítő lamelláknak az 1 szögszárhoz való csatlakoztatására mutatunk be egy lehetséges megoldást. Eszerint az 1 szögszárban a 2 erősítő lamellák mentén a 9 furatokat készítjük, az erősítő lamelláknak az 1 szógszár felé néző élét pedig e 9 furatokba beleülő 8 nyúlványokkal látjuk el. E mechanikus kapcsolatban túlmenően a 2 erősítő lamellákat molekuláris kötéssel - pl. hegesztéssel — is rögzíthetjük az 1 szögszárhoz. A találmány szerinti velőűrszög elvileg mind bentmaradóként, mind visszanyerhetőként alkalmazható. Az utóbbi esetben az 5 szögfej közelében ki kell alakítani a 10 befűző nyílást, vagy kör keresztmetszetű velőűrszög esetén célszerűen olyan belső menetes csatlakozó részt, amelyen keresztül a szögre visszahúzódó erőt lehet kifejteni. Ugyancsak a visszahúzhatóságot segíti elő az, hogy az 5 szögfejhez legközelebb eső 2a lamellaszakasz 7 vállának 13 külső sarkát legömbölyítjük. A találmány szerinti velőűrszög igen alkalmas a tompor alatti combcsont törések műtéti kezelésére, mert az eddigi lehetőségeket messze meghaladóan stabil rögzítést ad, kis műtéti feltárást kíván, behelyezése és eltávolítása pedig gyorsan és egyszerűen végrehajtható. Kialakítása folytán elkerülhető a rögzítő fémanyag fáradásos törése és a csontból való kiszakadása. Szabadalmi igénypontok: 1. Velőűrszög gyógyászati célokra csöves végtagcsonttörések, főleg végtagcsontok töréseinek operatív beavatkozással történő stabilizálására, amely szögnek a törött csont velőűrjébe juttatható szára, a szár egyik végén a behatolást elősegítő elkeskenyedése, a másik végén a behatolást kiváltó erő fogadására alkalmas, adott esetben a szárhoz képest megnövelt keresztmetszetű és célszerűen a visszahúzódást elősegítő kiképzéssel, pl. befűző nyílással ellátott fejrésze van, a szög szára a fejrész és az elkeskenyedő vég között megközelítőleg áüandó keresztmetszetű és kör vagy sarkain legömbölyített poligon alakú, mely utóbbi esetben a szög hossztengelyével párhuzamos élek legömbölyített erősítő szegélybordákként vannak kialakítva, és a szegélybordák között a szár hosszirányában végigfutó kanelúrák foglalnak helyet, a szög szára mentén pedig ugyancsak hosszirányban húzódó, de a szög fejétől távolodva csökkenő keresztmetszeti mérettel bíró pengeszerű erősítő lamellák vannak elhelyezve, azzal jellemezve, hogy a szög szára (1) mentén elhelyezett erősítő lamellák (2) száma legalább három, az erősítő lamellák (2) a szög szárához (1) molekuláris és/vagy mechanikus kötéssel kapcsolódnak, pl. nyúlványok (8) segítségével a szög szárában (1) elkészített furatokba (9) vannak be-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
