178737. lajstromszámú szabadalom • Többcélú elemredszer
5 178737 6 1. a) ábrán föltüntetett 1 elsőrendű elem oldalhosszúságának megközelítőleg a fele, pontosabban a modulméret az 5 hasíték vastagságával csökkentett oldalhosszúságának a fele. Eszerint az l.a) ábrán látható 1 elsőrendű elem magassága: 2m + v: az l.b) 5 ábrán láthatóé: 3 m + 2 v stb., ahol „m” a modul méret, „v” az elemegységek vastagságát jelenti. Az l.e) ábrán látható 1 elsőrendű elem 5 hasítékai természetesen nem csak a példaképpen föltüntetett sakktáblaszerű kiosztásban helyezked-10 hetnek el, hanem az l.c) ábráéhoz hasonló módon is, tehát úgy, hogy az egyik oldalél mentén levő valamennyi 5 hasítékkal szemben egy-egy másik 5 hasíték helyezkedik el. Az 1. ábrán föltüntetett 1 elsőrendű elemek szélességi mérete 2 m nagyságú, de 15 elvileg e méret lehetne a modulméret más egészszámú többszöröse is. A 2. ábrán a 2 másodrendű elemeket tüntettük föl, mégpedig oly módon, hogy a 2.a), 2.b), 2.c) és 2. d) ábrákon látható 2 másodrendű elemek magas- 20 sági mérete az l.a), l.b), l.c) és l.d) ábrarészeken föltüntetett 1 elsőrendű elemek magassági méretével azonos. A 2 másodrendű elemek sajátossága, hogy szélességi méretük az 1 elsőrendű elemekének a fele, és az 25 5 hasítékok mindig csupán az egyik hosszanti 6 oldalélük mentén helyezkednek el. Az 5 hasítékok mélysége mind az 1 elsőrendű, mind a 2 másodrendű elemek esetében a 2 másodrendű elem szélességi méretének a fele. Egyébként célszerű módon a 30 2 másodrendű elemek szélességi mérete egyben az elemrendszer modulmérete. Itt jegyezzük meg: nincs akadálya annak sem, hogy az 1 elsőrendű és a 2 másodrendű elemeknél a szélességi méret alapjául választott modulméret eltér- 35 jen az elemek magassági méretének alapjául választott modultól. Annak sincsen akadálya, hogy a 2.a) és 2.d) részábrákon látható 2 másodrendű elemek közül bármelyiket hasítéktól mentes elemmel helyettesítjük. 40 A 3. ábrán a 3 segédelemekre mutatunk be példát. A 3.a) részábrán négyzet alakú, a 3.b) részábrán téglalap alakú 3 segédelemet láthatunk. Ezek szélességi mérete az 1 elsőrendű elemek szélességi méretével azonos. Elvileg létezhetnének a má- 45 sodrendű segédelemekével azonos szélességű segédelemek is, ezek azonban méreteiket, kialakításukat tekintve nem különböznek a 2 másodrendű segédelemek — adott esetben alkalmazható — behasításoktól mentes változataitól. 50 A 4. ábrán a 4 kapcsolóelemek néhány lehetséges kiviteli változatát láthatjuk. A 4.a) részábrán a 4 kapcsolóelem téglalap, a 4.b) részábrán négyzet alakú. A 4.a) részábrán a 4 kapcsolóelem szélessége az 1 elsőrendű elem szélességével azonos, a 4,b) ábrán 55 annak kétszerese. Mindkét esetben a 4 kapcsolóelemek szélei mentén ki van alakítva egy-egy 7 nyúlvány, melynek szélessége minden esetben fele akkora, mint a 4 elem azon élhosszúsága, amelyhez a 7 nyúlvány csatlakozik. A 7 nyúlványok vastag- 60 sága minden esetben megegyezik az elemegységek egymással azonos „v” vastagságával. A találmány szerinti többcélú elemrendszerből az elemegységek boronafal jellegű csatlakoztathatóságának kihasználásával hosszfalakból és haránt- 65 falakból összeállított épületszerkezetek modelljeit, belső építészeti tárgyak pl. bútorok modelljeit vagy adott esetben — megfelelő méret-megválasztásokkal — tényleges berendezési, kiállítási stb. tárgyakat lehet összeállítani. A modellek, illetve tárgyak össze- és szétszerelése a boronafal csatlakoztatást lehetővé tevő 5 hasítékok miatt rendkívül egyszerű és gyors, az elemegységekből nagypontosságú modellek és tárgyak állíthatók össze, a csupán síkidom jellegű elemegységek pedig igen csekély tárolási teret kívánnak meg. Szabadalmi igénypontok: 1. Többcélú elemrendszer építészeti és belsőépítészeti formaismeret oktatásához, továbbá bútorzat, kiállítási installáció, tároló állványzat, építőjáték stb. céljára, amely elemrendszert összerakható és szétszedhető méretkoordinált elemegységek alkotják, és ezeknek legalább egy része azok összeerősítésének pl. ún. boronafal csatlakozásának kialakítására alkalmas, az elemegységek vastagsági méretéhez igazodó bemetszésekkel van ellátva, az elemeknek legalább egy része síkbeli kiteijédéséhez viszonyítva csekély vastagságú derékszögű paralelogramma, a bemetszések az elemegységek oldaléléi mentén elhelyezkedő és azokra kitorkolló hasítékok, a hasítékok vastagsága az elemegységek vastagságával megközelítőleg azonos, az elemegységek pedig egymásra merőlegesen elhelyezve nyitott, zárt vagy részben nyitott, részben zárt geometriai alakzatokká vannak összeépítve, azzal jellemezve, hogy elemkészlete elsőrendű elemeket (1), másodrendű elemeket (2), segédelemeket (3), kapcsolóelemeket (4), valamint adott esetben az ellátandó funkcióhoz alkalmazkodó kiegészítő idomokat tartalmaz, ezek közül az elsőrendű elemek (1) és a másodrendű elemek (2) vannak azok oldaléleire kitorkolló hasítékokkal (5) ellátva, a hasítékok mélysége célszerűen a másodrendű elemek (2) szélességi méretének a felével egyenlő, a segédelemek (3) oldaléléi hasítéktól mentesek, a kapcsolóelemek (4) széleik mentén az elemegységek vastagságával (v) megegyező kiülésű és előnyösen a másodrendű elemek (2) szélességének felével egyező hosszúságú nyúlványokkal (7) rendelkeznek, az elsőrendű elemek (1), a másodrendű elemek (2), a segédelemek (3) és a kapcsolóelemek (4) élhosszúságai, valamint a hasítékok (5) egymástól való távolságai pedig a méretrend alapjául szolgáló modulmérethez igazodnak, célszerűen oly módon, hogy mindegyikük a modulméret (m) egészszámú többszöröse, vagy annak a vastagsági méret (v) egészszámú többszörösével növelt értéke. 2. Az 1. igénypont szerinti többcélú elemrendszer kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hasítékok (5) az elsőrendű elem (1) egyik oldalélé (6) mentén vannak kiosztva. 3. Az 1. igénypont szerinti többcélú elemrendszer kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a hasítékok (5) az elsőrendű elem (1) két egymással párhuzamos oldalélé (6) mentén vannak kiosztva. 4. A 3. igénypont szerinti többcélú elemrendszer kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a kétoldali hasítékok (5) egymással szemben helyezkednek el. 3