178736. lajstromszámú szabadalom • Spermahígítószer gazdasági állatok, előnyösen sertés mesterséges termékenyítéséhez
178736 MAGYAR NÉPKÖZTARSASAG SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1979. Vili. 31. (SE-1956) Nemzetközi otztáiyozá«: A 61 D 7/02 Norvégiái elsőbbsége: 1978. IX. 01. (78.2997) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. IX. 28. Megjelent: 1983. VI. 30. Dr. Sk'.ervold Harald, mezőgazdász, As, dr. Almlid Torbjom, As, dr. Fossum Kare, Oslo, dr. Onstad Óla, Gjettum, állatorvosok, Norvégia Spermahígítószer gazdasági állatok, előnyösen sertés mesterséges termékenyítéséhez 1 A találmány tárgya spermahígítószer, amelyet a korszerű állattartásban és állattenyésztésben a leggazdaságosabban lehet alkalmazni. A mesterséges termékenyítésnek számos előnye van, többek között az is, hogy egyetlen hím spermá- 5 jával lényegesen több nőstény állatot lehet megtermékenyíteni, mint amennyit természetes fedeztetéssel lehetséges lenne. A különösen jó örökítőképességű apaállatok spermáját mélyhűtéssel hosszú ideig lehet tárolni, amely így a jól öröklődő tulajdonságok- 10 nak az ivadékokra történő átviteléhez a kívánt időpontban rendelkezésre áll. Az egyénileg gazdálkodó állattenyésztő számára a mesterséges termékenyítés lehetővé teszi, hogy kedvező tulajdonságú utódokat állítson elő a beltenyésztés veszélye nélkül, illetőleg u anélkül, hogy egy vagy több alacsony tenyészértékű hím állatot kellene tartania tenyésztés céljára. A fentiek ellenére ismert azonban az a tény, hogy a mesterséges termékenyítéssel valamivel alacsonyabb termékenyütósi arány érhető el, mint a 20 természetes fedeztetéssel. A tenyésztő számára nagy gazdasági jelentősége van annak, ha növelheti a mesterséges termékenyítés alkalmazása során az alomszámot, mint például a sertésnél, vagy a mesterséges termékenyítés utáni 25 életképes ivadékok arányát az egyet ellő állatfajoknál, például lónál és szarvasmarhánál. A humán gyógyászat területén az utóbbi években már kimutatták, hogy a termékenységben beálló változásnak esetleg immunológiai okai lehetnek, 30 (lásd Beer and Billingham, The Immunology of Mammalian Reproduction, Az emlősök szaporodásának immunológiája) című, Prenticehall: Englewood Cliffs, N. J./1976-os, és Scott J. S., Jones W. R. Immunology of Human Reproduction (Az ember szaporodásának immunológiája) című, Academic Press, London 1976-os kiadványokat. Ha ez a feltételezés helytálló, akkor lehetséges, hogy az immunológiai mechanizmusokkal számos olyan természeti jelenséget meg lehet magyarázni, amelynek a termékenységre közvetett vagy közvetlen hatása van. Ezen jelenségek közül az alábbiakat említhetjük meg:- A különböző fajtájú állatok párosításával általában magasabb termékenység érhető el, amit a genetikában heterózisnak neveznek, jóllehet a heterózis nem ad fiziológiai magyarázatot a fenti jelenségre. Ha a heterózisnak fiziológiai szempontból im munológia magyarázata volna, akkor — ha az állatok között nincs kölcsönhatás - az immunológiai reakciónak nagyobb heterózis-hatás észlelésekor, vagyis a termékenység növekedésekor elméletileg növekedni kellene.- Közismert, hogy rokon állatok párosítása következtében bel tényé sztéses leromlás jelentkezik, ami többek között csökkent termékenységet idéz elő. Ha a fiziológiai ok immunológiai eredetű, akkor közelebbi rokonságban levő állatok között az immu-178736
