178735. lajstromszámú szabadalom • Víztisztító berendezés
178735 MAGYAR népköztArsasAg SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁL All TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1979. I. 19. (SE-1927) Nemzetközi osztályozás: B 01 D 29/00, B 01 D 35/22 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. IX. 28. Megjelent: 1983. VI. 30. Feltalálók: Szabadalmas: Dr. V. Nagy Imre, okleveles mérnök 35%, Szépkuti Lajos, okleveles vegyész- Szentendrei Vas- és Kazánipari mérnök 35%, Dávid Mihály, gépésztechnikus 15%, Száraz József, gépésztechnikus Szövetkezet Szentendre 15%, Budapest Víztisztító berendezés 1 A találmány víztisztító berendezés nyers vizek, valamint szennyvizek tisztítására, melynek segítségével vegyszeres derítésből, mechanikai szűrésből és adszorpción alapuló utószűrésből álló komplex víztisztítás valósítható meg. A tisztítás során szemcsés 5 és/vagy cseppes eloszlású szennyeződéseket, továbbá oldott anyagokat is el tudunk a tisztítandó vízből távolítani. A fizikai jellegű szennyeződések eltávolítására 10 régóta alkalmaznak ülepítő és felúsztató műtárgyakat. Ezek segítségével a nyersvizekből és szennyvizekből a nem kívánt szennyeződések egy része eltávolítható. Az ülepítés és/vagy felúsztatást követően is a vízben maradt nem kívánt alkotó részeket to- 15 vábbi kezelési műveletekkel vagy azok kombinációjával távolítják el. E kezelési módszerek közé tartoznak többek között a vegyszeres derítés, a vegyszeres kicsapatás, a szűrés, a flotálás, az adszorpció stb. 20 A derítések esetén a kezelendő vízhez olyan vegyszereket (pl. alumíniumhidroxidot, vashidroxidot stb.) adagolnak, amelyek hatására nagy felületű mesterséges pelyhek képződnek. A mesterséges pelyhek, mint lebegő anyagok, ülepedésük közben a termé- 25 szetes lebegő anyagokat magukkal ragadják, és ezáltal a vizet tisztítják. Ismeretesek olyan derítési módszerek is, melyeknél a mesterséges pelyheket ülepítés helyett flotálással a felszínre úsztatják, majd onnan lefölözik. 30 2 A vegyszeres kicsapatás során ugyancsak mesterséges pelyhek keletkeznek a vízhez adagolt vegyszer és a víz egyes szennyezőinek egymással való reagálása következtében. E mesterséges pelyhek eltávolítása ugyancsak ülepítéssel vagy flotálással történik. A nagyobb méretű — úszó és lebegő — szennyeződések eltávolítására alkalmazzák a különböző szűrési műveleteket. A szűrés egyik ismert és hatékony módjánál túlnyomással vagy vákuummal működtetett forgó dobszűrőket alkalmaznak. Ezek működtetése sok energia-felhasználással jár, ezért gazdaságossága vitatható. Olcsóbbak ennél az álló betétes szűrők, melyeknél a szűrendő vizet általában a szűrőfelületre merőlegesen vezetik rá, azon keresztül áramoltatják, a szűrőközeg pórusaiban visszamaradt szennyeződéseket pedig időnként, pl. ún. visszaöblítés segítségével a szűrőközegből eltávolítják. Minél szennyezettebb a kezelendő víz és minél kisebb a szűrőközeg pórustérfogata, annál gyorsabban tömődik el, tehát annál gyakrabban kell visszaöblítést végrehajtani. A szűrési ciklusidőnek ily módon való csökkenése azért kedvezőtlen, mert egyrészt csökkenti a szűrési kapacitást, másrészt nagy mennyiségű nem hasznos energiafogyasztással jár. A szennyezett vizek derítésére, szűrésére és adott esetben utószűrésére alkalmazott berendezések közös hátránya, hogy a különböző tisztítási fokozatok technológiailag heterogén jellegűek, nem 178735
