178733. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szekunder monoalkil kénsav sóinak előállítására

7 178733 8 A szulfatációnái képződött reakciótermék egy részét eltávolitjuk és monoalkilkénsav és dialkilszul­­fát-tartalomra megvizsgáljuk. A visszamaradó szulfatációs reakcióterméket sav­mentesítjük oly módon, hogy a kénsavat tartalmazó alsó fázist ülepedni hagyjuk, majd elvezetjük. A ter­mék további savmentesítését úgy végezzük, hogy a maradék 1 mól kénsavra 1,8 mól vizet adunk, majd a képződött kénsavas fázist elválasztjuk. A második elválasztott fázist betöményítjük és az első elválasz­tott fázissal egyesítjük. Az egyesített fázisokat adott esetben az elhasználódott sav pótlása céljából 100súly%-os kénsav kisebb mennyiségének hozzá­adása után visszavezethetjük a szulfatációs reakció­zónába. A savmentesített terméket 20 súly%-os vizes nátriumhidroxiddal 80 °C-on 1 óra hosszat semlege­sítjük. A semlegesített reakcióterméket ezután 5 súly% izopropilalkoholt tartalmazó izopropilalkohol­­-könnyűbenzin eleggyel folyadék-folyadék extrakció­­nak vetjük alá. 5 A kapott szekunder alkoholokat, reagálatlan n­­-tetradekéneket és különböző polimereket eltávolít­juk, majd a szekunder alkohol mennyiségét és típu­sát meghatározzuk. Az 1 mól átalakult szekunder alkoholra képződött szekunder alkohol mennyiségét 10 (szek-pentadekanol esetében) és 1 mól kiindulási elegyben levő szekunder alkoholra számítva a vissza­nyert szekunder alkohol mennyiségét meghatároz­zuk, majd az eredményeket az I. táblázatban részle­tezzük. A szekunder alkoholt a reagálatlan n-tetrade- 15 kénekkel és polimerekkel visszavezetjük a szulfatáci­ós reakciózónába. A kapott fínomítványt bepároljuk és ezzel a visszamaradt oldószert kevés vízzel együtt eltávolítjuk. Ily módon 40 súly% szekunder mono­alkilkénsav nátriumsóját tartalmazó vizes oldathoz 20 jutunk. I. táblázat Beadagolt elegy-Képződött diaitól-Képződött szék. alkohol mennyi-Visszanyert szék. alkohol mennyisége ben levő alkohol Reakcióidő szulfát (mól% a sége (mól/át­(mól/kiindulási mennyisége (mól% (2) perc monoalkil­alakult szék. elegyben lévő olefinre számítva)-kénsavra alkohol mólra szék. alkohol számítva) számítva) (3) mólra számítva (4) c(l) 11,1 180 33 3,2 1,35 1 25 72 23 2,4 1,23 2 33,3 50 19,1 1,8 1,16 3 48 36 14,0 1,28 1,08 4 54 33 12,1 1,18 1,06 5 60 30 10,5 1,0 1,03 6 66,6 28 9,2 0,9 0,98 7 74 26 8 0,8 0,98 8 82 25 7 0,7 0,97 9 100 24 5,5 0,6 0,93 10 300 45 2,0 0,1 0,80 11 400 54' 1,5 0,04 0,78 (1) = összehasonlító (2) = 80 mól% olefin konverziójára szükséges idő (3) = hexádekanol-2-el kalibrált gáz-folyadék kromatográfiás érték (4) = kiindulási alkoholra kalibrált gáz-folyadék kromatográfiás érték 12. és 13. példa Az 1-11. példákban leírt eljárást ismételjük azzal a különbséggel, hogy n-tetradekén-1 és szek-penta­dekanol keverékét alkalmazzuk, amely az olefinre számítva 100 mól% alkoholt tartalmaz. Azonos reak­ciókörülményeket állítottunk be azzal az eltéréssel, hogy a 12. példában 79,6 súly%-os, a 13. példában pedig 84,8 súly%-os kénsavat alkalmaztunk. A ka­pott eredményeket a II. táblázatban foglaljuk össze. 55 14. példa Az 1—11. példa szerinti eljárást ismételjük azzal a különbséggel, hogy belső kettős kötést tartalmazó tetradekének és szekunder pentadekanolok keveré- 60 két (amelyek belső pentadekének szulfatálása és hid­rolízise útján állíthatók elő), alkalmazzuk, az olefin­re számítva 100 mól% alkoholt adagolunk. A reak­­áófeltételeket az előző példák szerint állítjuk be. 84,8 súly%-os kénsavat alkalmazunk. Az eredménye- 65 két a II. táblázatban részletezzük. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom