178733. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szekunder monoalkil kénsav sóinak előállítására
178733 MAGYAR NÉPKÖZTARSASAG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1977. XI. 28. Nagy-Britannia-i elsőbbsége: 1976. XI. 30. (49832/76) Közzététel napja: 1981. IX. 28. Megjelent: 1983. VI. 30. (SE-1885) Nemzetközi otztályozái: C 07 C 139/00 Feltalálók: Szabadalmas: Bakker Pieter Mattheus vegyész, Aurich Volker Gerhard vegyész, Kind Cornelis Shell Internationale Research Elbertus vegyész, Amszterdam, Hollandia Maatschappÿ B. V., Hága, Hollandia Eljárás szekunder monoalkil kénsav sóinak előállítására 1 A találmány tárgya eljárás szekunder monoalkil-kénsavak sóinak (MAS) előállítására a szulfatációs reakciózónában egy vagy több C8.-Cí2 olefint egy vagy több beadagolt szekunder C|0—C)2 alkohol jelenlétében kénsavval reagáltatva, és a képződött 5 szekunder" monoalkil-kénsavból semlegesítéssel nátrium-, kálium- vagy ammóniumsót képezve. A találmány szerinti eljárást úgy végezzük, hogy az olefinre számítva 20-400 mól% alkoholt adunk a 10 szulfatációs reakciózónába, a semlegesített reakciótermék mellől a bevitt egy vagy több szekunder Cg—C22 alkoholt teljes mértékben visszanyeljük és a visszanyert alkoholt a szulfatációs reakciózónába ismét visszavezetjük. 15 A szekunder monoalkilkénsavak sói, főként a szekunder 8-22 szénatomos monoalkil-kénsavak nátrium-sói jól ismert termékek, amelyek mosószerként használhatók. A szekunder monoalkilkénsavak sói úgy állíthatók elő, hogy a-helyzetű vagy belső két- 20 tős kötést tartalmazó egy vagy több 8—22 szénatomos olefint 75—100 súly%-os koncentrációjú kénsavval reagáltatnak, mqd az így kapott savakat megfelelő bázisokkal, így aminokkal, ammónia-, alkálivagy alkáliföldfém-hidroxidokkal, -karbonátokkal 25 vagy -hidrogénkarbonátokkal semlegesítenek. Az említett két főreakciót az A reakcióvázlaton szemléltetjük szekunder 8-22 szénatomos a-olefmek nátriumsóinak előállításának példáján, ahol R 6—20 szénatomos alkil-csoportot jelent. 30 A 691 929 számú nagy-britanniai szabadalmi leírásból ismeretes továbbá, hogy a reagálandó olefinekre számítva 10súly%-ig terjedő mennyiségben adagolt alifás alkoholok, aldehidek, ketonok, éterek, éteralkoholok, karbonsavak, kénessav-észterek és alkilfenol-alkénoxid adduktok előnyösen befolyásolják a reakciósebességet vagy a reakciótermék hozamát. Ezeknek a vegyú leteknek főként az alifás alkoholoknak a használata azonban bizonyos hátrányokkal is jár. Az egyik hátrány az, hogy szekunder dialkilszulfátok (DAS) keletkeznek a szekunder monoalkilszulfátokra számítva 40 mól%-ot meghaladó mennyiségben a B rakcióvázlaton feltüntetett reakcióegyenletek szerint. A fenti probléma részben kiküszöbölhető, ha a szekunder dialkilszulfátot hidrolizáljuk vagy elszappanosítjuk, célszerűen a semlegesítési reakció közben, például a C reakcióvázlat szerint. A reakcióegyenletből azonban megállapítható, hogy ez a probléma részleges megoldását jelenti, mivel a hidrolízisnél 1 mól szekunder alkohol is keletkezik, ez pedig olefinveszteséget okoz. Az ismert eljárás további hátránya, hogy a szekunder dialkilszulfát-hidrolízis folytán sztöchiometrikusan számított mennyiségen felül is képződik szekunder alkohol. A szekunder alkohol feleslege azzal magyarázható, hogy a szulfatációs reakció közben az olefinek hidrálódnak. A képződött alkoholok a 691 929 számú nagy-britanniai szabadalmi leírás szerint visszanyerhetők 178733
