178732. lajstromszámú szabadalom • Két komponensű, szinergetikus hatású, szelektív herbicid készítmény
7 178732 8 A táblázat folytatása Dózis Hatóanyag mennyisége Kezelt (B):(A) (kg/hatóanyag/ha) 30 ml permetlében (g) növény arány (B) (B) (A) (A) Árpa 1 :0,5 1,6 0,8 0,074 0,037 Árpa 1 :0,5 0,8 0,4 0,037 0,018 Árpa 1 :0 8,0-0,185-Árpa 1 :0 4,0-0,092-Árpa 1 :0 2,0 — 0,046-Árpa 1:0 1,0-0,023-15 A vizsgálat eredményét 11 nappal permetezés után értékeljük. Az árpára és az abrakzabra kifejtett fitotoxidtást szemrevételezéssel értékeljük (az árpát a standard 0-9 skálán, az abrakzabot %-os skálatartományban, ahol 100% annyit jelent, hogy beperme- 20 zetés után a növény egyáltalában nem fejlődik). A számszerű értékeket a kezeletlen árpa és az abrakzab %-os értékeiben fejezzük ki és számítógép segítségével a növekedésgátló dózist kiszámítjuk. Árpánál a növekedés 50%-os, abrakzabnál a növekedés 90%-os 25 csökkenését okozó dózist számítjuk ki, amelyet a következőkben GID50 árpa és GID90 zab jelöléssel rövidítünk. A szelektivitási tényező a vizsgált vegyületek szempontjából a következő módon számítható ki: 30 GID50 árpa szelektivitási faktor = —---------------GID90 zab A szelektivitási tényező a vegyületek vagy a keve- 35 rékek szelektív herbidd hatásának összehasonlítási értékeként használható, ugyanis minél nagyobb a szelektivitási tényező, annál nagyobb az elért szelektivitás mértéke a két növényfajtánál. Az alkalmazott keverékek arányát és a kapott 40 eredményeket az I. táblázatban foglaljuk össze: Az eredmények azt mutatják, hogy a dioxid (A) vegyület önmagában nem hatásos abrakzabra és az alaninszármazékkal kombinálva /(B) vegyület/ is az 45 elért GlDçozab értéke alacsonyabb, mint a tiszta (B) vegyület esetében. Ebből megállapítható, hogy az (A) komponens bizonyos tekintetben szinergetikus módon fejti ki hatását. Látható az is, hogy a szelektivitási tényező összességében inkább javul és 50 nem romlik. I. táblázat (B):(A) arány GID50 GID90 (kg/ha) (kg/ha) B komponensre árpa zab Szelektivitási tényező GID5 0 árpa/ /GID90zab 0:1 _ ___ — 1 :4 ' 2,12 0,12 18 1:2 2,48 0,09 28 1 :1 2,81 0,10 28 1 :0,5 3,69 0,09 41 1 :0 3,67 0,14 26 2. példa Az alábbi összetételű keveréket vizsgáljuk: (A) komponens: dioxid nátriumsójának 48%-os vizes oldata (BASAGRAN néven van kereskedelmi forgalomban) és (C) komponens: N-benzoil-N-(3-klór-4-fluor-fenil)-2-amino-propionsav-metilészter 15%-os emulgeálható koncentrátum alakjában. Lényegében az 1. példa szerinti kísérleteket ismételjük azzal az eltéréssel, hogy árpa helyett búzamagot használunk és az alkalmazott dózisok kissé eltérnek az 1. példában szereplőktől. Az egyes kísérletek során alkalmazott dózisokat, hatóanyag arányokat és a hígított permetlevek koncentrációját g/30 ml-ben az alábbi, B táblázatban adjuk meg. B táblázat Kezelt növény (C):(A) arány Dózis (kg hatóanyag/ha) (C) (A) Hatóanyag mennyisége 30 ml permetlében (g) (C) (A) Zab Zab Zab Zab Zab Zab 0:1 0:1 0:1 0:1 1 :8 1 :8 0,4 0,2 1,6 0,8 0,4 0,2 3,2 1,6 0,018 0,009 0,074 0,037 0,018 0,009 0,148 0,074 4
