178728. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kristályos szerkezetű etilénől és biciklo-(2,2,1)-heptén-2 vázat tartalmazó poliénből álló kopolimerek előállítására

178728 4 Az a tény további előnyt jelent, mivel lehetővé válik a polimernek a reakcióelegyből való kinyerése és közvetlen szárítása, bármilyen mosási lépés közbe­iktatása nélkül. , Saját korábbi megoldásaink a főláncban transz-ti- 5 pusú telítettséget tartalmazó polietilénnek aktivált katalizátor-rendszer — amely aromás oldószerekben fejti ki hatását - alkalmazásával történő nagy kiter­meléssel való előállítására vonatkoznak. Meglepő módon azt találtuk, hogy legalább egy io említett poliénnel képezett, etilén-polién-kopolimere­­ket állíthatunk elő rendkívül kedvező polimerizációs hozammal akkor, ha akar aromás, akar alifás hígítószer jelenlétében dolgozunk és olyan katalizá­tor-rendszert alkalmazunk, amely 15 1) egy vagy több olyan vanádium-vegyületet tar­talmaz, amelyben a vanádium két vagy több vegyér­tékű, és ezek a vegyületek a reakcióközegben oldha­tók: ilyen vegyületként előnyösen vanádium-triacetil- 20 acetonát jön számításba, 2) egy vagy több R2A1X általános képletű alumí­nium-vegyületet foglal magában, ahol R jelentése rövidszénláncú alkil-csoport és X klór- vagy bróm­­atomot képvisel, továbbá 25 3) egy vagy több, egy -CC13 csoporttal rendelke­ző szerves vegyületet, előnyösen triklórecetsav-etil­­észtert tartalmaz. Az alumínium- és a vanádium-vegyület közötti 30 mólarány általában nagy, mivel a vanádium-vegyüle­tet nagyon kis mennyiségben használjuk. A katalizátor-rendszer harmadik tagja és a másik két komponens közötti mólarány széles tartomány­ban változhat. A harmadik és a második komponens 35 közötti mólarány előnyösen 1 : 20-tól 1 :1-ig terjed. A polimerizációs reakciókat a találmány szerinti eljárás egy előnyös foganatosítási módjánál egy vagy több polimerizálandó monomer, vagy ezek közül legalább egy, és valamely alifás vagy aromás szénhid- 40 rogén-hígjtószer jelenlétében folytatjuk le. A hígítószert az előállítandó polimer molekulasú­lyának figyelembevételével határozzuk meg, mivel az alifás oldószerek a nagyobb molekulasúlyú polime­rek kialakulását segítik elő, de a hígítószerek megvá- 45 lasztását befolyásolhatja például hozzáférhetőségük, áruk vagy más tényezők is. A két szénhidrogéntípus elegyeinek a használata szintén előnyös lehet. Aq polimerizációs reakció hőmérséklete 0 °C és 50 120 C között változik, különösen kedvező és meg­felelő a 20 °C-tól 80 °C-ig terjedő hőmérséklettarto­mány, ahol a katalizátor-rendszer a legjobban kifejti hatását és ahol nem kell beiktatni hűtést a reakció­hő eltávolítása érdekében. 55 A polimerizáció mértéke 30 000 - 1 000 000 gramm kopolimer/katalizátor-rendszerben használt elemi vanádium tartományba esik, de ennél nagyobb is lehet. Az említett körülmények között a reagáltatok 60 monomerek közül legalább kettőt alkalmaimig amelyekből az egyik az etilén, a másik pedig egy vagy több olyan vegyület lehet, amely biciklusos­­<2,2,l>2-heptén policiklusos vázat tartalmaz. E második típusú monomerek a polimerizáció folya- 65 mán a kondenzált ciklopentán-gyűrű felhasítása útján reagálnak, a visszamaradó telítetlenségek érin­tetlenül és a polimer-láncon kívül maradnak. Ilyen monomerek példáiként a következő mono­merek említhetők meg: 5-etilidén-biciklo-(2,2,l)-2-heptén (etilidénnorbornén), 8-izopropilidén-triciklo-(2,2,2,1 )-2,6-dién (izopropilidéndiciklopentadién), 5-(2’, 4’-dimetil'penta-r,3’-dienil)-biciklo­­-(2,-2, l)-2-heptén (dimetilpentadienil-norbornén) és ennek izomerjei, [biciklo<2,2,l)-3,-heptenil]-3’,9’,5s­­-trimetil-ciklohexa-1,3-dienil)-metán (norbornenil-trimetil ciklohexadienilmetán ) és izomerjei, valamint más monomerek. Etilénnek egy vagy több említett típusú ciklusos szénhidrogénnel és a fenti katalizátorral a találmány szerinti körülmények között végzett polimerizációja olyan új szénhidrogén-polimereket eredményez, ame­lyek jelentős gyakorlati előnyöket biztosító tulaj­donságokkal rendelkeznek. A 99,9—95% etilénegységet és a 0,1—5% em­lített típusú poliénegységet tartalmazó kopolimerek néhány fizikai tulajdonsága, így az olvadáspont és a fajsúly, kismértékben tér el az ugyanolyan átlagmo­­lekulasúlyú nagy sűrűségű polietilén hasonló tulaj­donságaitól, azonban ezek jelentéktelen eltérések. Másrészt a telítetlenségek jelenléte az oldallánc­ban és ezek statisztikus eloszlása mind az egyes makromolekulák belsejében, mind különböző láncok mentén lehetővé teszi azt, hogy olyan térhálós ter­mékek keletkezzenek, amelyeknek a fizikai-mechani­kai, termikus és kémiai tulajdonságaik lényegesen jobbak a legjobb polietilén hasonló tulajdonságainál. A találmány szerinti eljárással előállított kristá­lyos szerkezetű kopolimerek a vulkanizálás körülményei között különösen reaktívak. Ezek a körülmények ismertek a szakember előtt, amikor kén és gyorsítók kerülnek alkalmazásra térhálósító szerekként. így például az etilénnel alkotott kopoli­­merben már nagyon kis etilénnorbornén-tartalom (0,2-0,5 mól%) elegendő ahhoz, hogy 80%-nál na­gyobb géltartalmú vulkanizátumokat kapjunk. Abban az esetben, ha az etilénnorbornén 0,5-1 mól%-ban van jelen, 100%-os gélt kapunk. Ilyen eredményeket nem kapunk akkor, ha a találmány szerinti eljárásnál használt komonomerek­­től eltérő komonomereket alkalmazunk az etilénhez. Egészen különleges esetben, amikor izopropilidén­­-diciklopentadiént kopolimerizálunk etilénnel, a poli­­merizálásnál közvetlenül olyan termékeket kapunk, amelyek az olvadt masszának nagy viszkozitást biz­tosító elágazásokkal rendelkeznek. Ennek ellenére a termékek könnyen őrölhetők nyitott malmokban és akár habosíthatók is. A találmány szerinti eljárással előállított kopoli­merek nemcsak habosított termékek készítésére al­kalmasak hanem felhasználhatók olyan területeken is, ahol ütésállás és törésállás szükséges, nagy mechani­kai szilárdság, nagy hőállóság, vegyi anyagokkal szembeni ellenállás és hasonló tulajdonságok mellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom