178725. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hígtrágya kezelésére és komplex hasznosítására
5 178725 6 tavak algaállományát elszaporítjuk, az algák által termelt oxigént a halak számára fönntartjuk a túltermelődő algamennyiséget pedig tápanyagként közvetve vagy közvetlenül a halállománnyal föletetjük. Az eljárás megvalósítására szolgáló berendezés 5 lényege, hogy az állattartó telepről érkező hígtrágyát szilárd és híg fázisra elkülönítő fázisbontó együttest, a híg fázis elhelyezésére alkalmas tóegyüttest, ezek táplálására és ürítésére alkalmas vezetékhálózatot, valamint betápláló szerveket és ürítő szerveket tar-10 talmaz, a fázisbontó együttes a fázisbontást végrehajtó célszerűen legalább két flotációs medencével és legalább két előnyösen a flotációs medencékkel határos tározó medencével rendelkezik, a tóegyüttes sík vidéken célszerűen egymással párhuzamosan kap- 15 csőit halastavakból, valamint az ezek számára a tiszta vizet bejuttató tápcsatorna gyűjtő medencéjét képező fogadó tóból van összeállítva, a tóegyüttes pedig adott esetben legalábbb egy a híg fázis útjából kiiktatott és csupán friss vízzel feltölthető, a haiállo- 20 mány téli tartásának vízellátását szolgáló pl. ivadéknevelő tóval van kiegészítve. A találmány szerinti eljárás legnagyobb előnye az, hogy - ellentétben az összes eddig ismert hígtrágya 25 kezelési és elhelyezési módszenei - lehetővé teszi a hígtrágya elhelyezésének folyamatosságát, sőt azon túlmenően az elhelyezett hígtrágya gyakorlatilag egy helyen történő folyamatos hasznosítását is. Elgondolásunk nagy előnye, hogy a tenyészidőn kívüli, 30 tehát téli időszakban is gyűjteni tudjuk a fogadó tóban a szerves anyagot, mégpedig akkora területen és vízmennyiségben szétosztva, hogy április elejére a szerves anyag tartalom biológiai oxigénigénye a 20 mg/Hter mennyiséget ne lépje túl. 35 Tapasztalatunk szerint módszerünk nemcsak a hígtrágya folyamatos és állandó helyen történő elhelyezhetősége miatt kedvező, hanem azért is, mert a szerves anyagok által elszaporított algák a halak számára táplálékul szolgálnak, és a halgazdaság hoza- 40 mát kb. a kétszeresére növelik. Gazdaságosan hasznosul emellett a flotációs medencében visszamaradó szilárd fázis is, amely szántóföldre kihordva és beszántva értékes szerves trágyául szolgál. 45 Az elmondottakkal azonos módon járhatunk el élelmiszeripari, pl. sörgyári szennyvizek esetében is. Az ilyen szennyvizek szervesanyag tartalma oxigénelvonással szennyezi az élő környezetet. Ezek — ha élő állat nem fertőzi őket — terepszint fölötti flotá- 50 dós tározóba vezethetők, majd 20—25 napos itteni tartózkodás után halastóba engedhetők. A halastóban nagy szerep jut a fehér busa nevű algaevő halfajtának, amely az algaállomány túlzott elszaporodását megelőzi. 55 A találmányt kiviteli példa kapcsán rajz alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az 1. ábra a találmány szerinti komplex hígtrágya kezelő és hasznosító rendszer blokkséma jellegű 60 vázlata, a 2. ábra a fázisbontó együttes alaprajza, a 3. ábra a 2. ábrán bejelölt III—III sík mentén vett metszet, a 4. ábra a tóegyüttes vázlatos alaprajza. 65 Az 1. ábrán látható 0 állattartó teleptől a hígtrágyát szállító 1 érkeztető vezeték halad a fázisbontásra szolgáló 11 flotációs medencék együtteséhez. All flotádós medencében történik a hígtrágya szilárd és cseppfolyós részekre történő szétválasztása. A cseppfolyós halmazállapotú híg fázis a 12 tározó medencék együttesébe, illetve közülük az éppen üzemelő 12 tározó medencébe folytatja útját. A hígtrágya visszamaradó szilárd részét a 11 flotációs medencében hagyjuk kiszáradni, majd kiszáradt állapotában onnan eltávolítjuk. A 12 tározó medencékből a 3 szállító vezeték továbbítja a híg fázist a tóegyüttes részét képező 15 fogadó tóba, ahová a 9 bevezető torkolaton keresztül érkezik. A 3 szállító vezetékbe be van iktatva a 25 elágazási hely, amely akkor jut szerephez, ha a 12 tározó medencéken már áthaladt híg fázist valamilyen okból a 26 rendkívüli ürítő vezetéken keresztül a 24 karantén területre kell eljuttatni. A 12 tározó egyébként csupán járványügyi célokat szolgál, jelenléte a hígtrágya kezelésének és halastavi elhelyezésének egyáltalán nem előfeltétele. Elvileg tehát el is hagyható. Itt jegyezzük meg, hogy állategészségügyi zárlat vagy más egyéb erre vonatkozó hatósági utasítás esetén a 0 állattartó telepről a 2 elvezető vezetéken keresztül a hígtrágya bármikor közvetlenül is a 24 karantén területére juttatható. Az 1. ábra jobb oldali részén látható, hogy a tóegyüttest voltaképpen a 15 fogadó tó és a 21 halastavak sorozata alkotja. Nem tartozik szorosan hozzá, de itt lehet elhelyezve a 19 ivadéknevelő és a 32 tároló tó is. Ezek fontos sajátossága, hogy az állattartó telepről származó híg fázist sohasem kapnak, táplálásuk mindig friss vízzel történik. A 21 halastavak a 23 lecsapoló zsilipeken keresztül a külső halágy szerepét is betöltő 29 lecsapoló csatornán, a gépi lehalászást lehetővé tevő 30 lehalászó medencén, valamint a befogadóba irányuló 31 főlecsapoló csatornán keresztül üríthetők ki. A 19 ivadéknevelő tó és a 32 tároló tó leürítése a 20 lecsapoló zsilipeken keresztül a 31 fő lecsapoló csatorna 31a mellékágába történik. A 30 lehalászó medencéből kifogott hal a 32 tóba kerül. A 2. ábrán alaprajzban látjuk a fázisbontó együttest, amelyet a 11 flotációs medencék és a 12 tározó medencék alkotnak. A 11 flotációs medencéből legalább két darabnak, a 12 tározó medencéből célszerűen legalább három darabnak kell lennie. Az a célszerű, ha a 12 tározó medencék határosak a 11 flotációs medencékkel, mert akkor a 8a és 8b barátzsilipek, a 10 közvetítő csatornák, valamint a 9 barátzsilipek segítségével igen egyszerűen lehet átengedni a híg fázist bármelyik 11 flotációs medencéből bármelyik 12 tározó medencébe. A 3. ábrán jól megítélhető, hogy a 12 tározó medencék szintben alacsonyabban helyezkednek el, mint all flotációs medencék. Látható az is, hogy a 11 flotációs medence fenékrészébe van besüllyesztve a 7 gyűjtőcsatorna, amelyen keresztül a híg fázis a 8a barátzsilipen a 10 közvetítő csatornán és a 8b barátzsilipeken keresztül a 12 tározó medencékbe juthat. 3
