178722. lajstromszámú szabadalom • Szinergetikus hatóanyagot tartalmazó inszekticid készítmény

y 178722 4 Az emulgeálható koncentrátumok esetén a ható­anyagok egy emulgeálószerrel együtt vízzel nem elegyedő oldószerben vannak oldva. Felhasználása előtt az emulgeálható koncentrátumot vízzel hígítjuk, olyan emulziót kapva, amelyben a vízzel 5 nem elegyedő oldószer cseppjei varrnak diszpergálva a vízben. Az emulgeálható koncentrátumok előállításához jellegzetesen használható oldószerek közé tartoznak a növényi eredetű olajok, klórozott szénhidrogének 10 és a vízzel nem elegyedő éterek, észterek és keto­nok. Az emulgeálható koncentrátumokhoz jellegze­tesen hasznosítható emulgeálószerek közé tartoznak anionos és nem-ionos felületaktív anyagok, illetve 15 ilyen anyagok keverékei. Példaképpen említhetjük a hosszú szénláncú merkaptán-polietoxi-alkoholokat. alkil-aril-polietoxi-alkoholokat, szorbitán-zsírsav-ész­­tereket, polioxietilén-glikolok zsírsavakkal vagy gyantasavakkal alkotott észtereit, zsíralkilol-amid- 20 -kondenzátumokat, zsíralkohol-szulfátok kalcium- és aminsóit, olajoldható petróleum-szulfonátokat vagy előnyösen ezek keverékeit. A nedvesíthető porkészítmények vízben diszper­­gálható kompozíciók, amelyek a hatóanyagokon 25 kívül egy közömbös szilárd hígítóanyagot és egy vagy több olyan felületaktív anyagot tartalmaznak, amelyek elősegítik a gyors nedvesedést és a flokku­­láció megelőzését abban az esetben, amikor a készítményt vízzel érintkeztetjük. Jellegzetes mó 30 don a nedvesíthető porkészítményt úgy állítjuk elő, hogy az összes komponenst nagyon gondosan homo­genizáljuk, majd finom szemcseméretre őröljük. A nedvesíthető porkészítmcnyek előállításához szilárd hígítóanyagként célszerűen mind természetes 35 ásványokat, mind ilyen ásványok szintetikus származékait használhatjuk. Jellegzetes példaként említhetjük a kaolinit típusú agyagokat, attapulgit típusú agyagokat, montmorillonit típusú agyagokat, szintetikus szilícium-dioxidokat, szintetikus magné- 40 zium-szulfátot és kalcium-szulfát-dihidrátot. A nedvesíthető porkészítmény ekhez célszerűen alkalmazható felületaktív anyagok közé tartoznak mind anionos, mind nem-ionos felületaktív anya­gok, amelyek mint nedvesítő- és diszpergálószer- 45 ként hatnak. Rendszerint ezek közül egyet haszno­sítunk. Az előnyösen használható nedvesítőszerek közé tartoznak az alkil-benzol- és alkil-naftalin-szul­­fonátok, szulfátéit zsíralkoholok, aminok vagy sav­­amidok, nátrium-izotionát hosszú szénláncú észté- 50 rei, a nátrium-szulfoszukcinát észterei, a szulfátéit vagy szulfonált zsírsavészterek, petróleum-szulfoná­tok, szulfonált növényi olajok és ditercier acetilén­­-glikolok. Az előnyösen használható diszpergáló­­szerek közé tartoznak a metil-cellulóz, polivinilal­­koholok, lignin-szulfonátok, polimer alkil-naftalin­­-szulfonátok, nátrium-naftalin-szulfonát, polimetilén­­-bisz-(naftalin-szulfonát) és a nátrium-N-metil-N­­-(hosszú szénláncú sav)-taurátok. A szemcsés készítményeket célszerűen úgy állítjuk elő, hogy agyagból előzetesen kialakított szemcsékre visszük fel a hatóanyagokat. Az utób­biakat rendszerint előzetesen egy alkalmas oldószer­ben oldjuk, majd a kapott oldatot a szemcsés agyagra felvisszük és végül a szemcséket szárítjuk. A találmány szerinti inszekticid készítmények felhasználását szokásos módon végezzük. A találmányt közelebbről az alábbi kiviteli példákkal kívánjuk megvilágítani. 1. példa 0,0-dimetil-O-fenil-foszforotioát 9,4 g (0,1 mól) fenol 100 ml tetrahidrofuránnal készült oldatához 4,4 g (0,11 mól) porított nát­­rium-hidroxidot adunk, majd a kapott keveréket addig keverjük, míg tiszta oldatot kapunk. Ezután az így kapott nátrium-fenolát-oldathoz 16,0 g (0,1 mól) 0,0-dimetil-foszforokloridotioát 25 ml tet­rahidrofuránnal készült oldatát adjuk lassan hozzá, majd a kapott reakcióelegyet visszafolyató hűtő alkalmazásával 30 percen át forraljuk. Ezt köve­tően a reakcióelegyhez 100 ml benzolt adunk, majd először 10%-os nátrium-hidroxid-oldattal, az­után kétszer vízzel mossuk, vízmentes magnézium­­-szulfát felett szárítjuk és csökkentett nyomáson az illékony anyagokat lehajtjuk. így 20,2 g mennyi­ségben a cím szerinti vegyületet kapjuk, amelynek törésmutatója n^0 = 1,5327. 2. példa 0,0-dietil-0-fenil-foszforotioát. Az 1. példában ismertetett módon járunk el azzal a különbséggel, hogy egyik kiindulási anyag­ként 18,9 g (0,1 mól) 0,0-dietil-foszforokloridotioá­­tot használunk. így 24,6 g mennyiségben a cím szerinti vegyületet kapjuk, amelynek törésmutatója np° = 1,5077. Az 1. példában ismertetett módon megfelelő kiindulási anyagokból az alábbi I általános képletű vegyületek állíthatók elő: A vegyület sorszáma R 1 metilcsoport 2 metilcsoport 3 metilcsoport 4 metilcsoport I. táblázat I általános képletű vegyületek R. Rj metilcsoport metilcsoport metilcsoport metilcsoport fenilcsoport 3- metil-fenilcsoport 4- metil-fenilcsoport 3-metoxi-fenilcsoport 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom