178711. lajstromszámú szabadalom • Sugaras művelési eljárás

5 171711 6 tartás, illetve karbantartás tehát lényegesen egysze­rűbb. Áz eljárás alkalmazása során, ahogyan a széles homlok előrehalad, a biztosító elemek mindig szom­szédos helyzetbe kerülnek és lehetővé teszik a főte omlását, amikor személy és anyagszállítás már azon a területen nem történik. Az átlagos kitermelési arány gyakorlatilag 100% is lehet az eljárás alkalmazása esetén, szemben a hagyományos 50-70%-al. A találmány szerinti eljárás további előnye, hogy a megfelelő szellőztetés következtében megszűnik a por, öngyulladás, és a rossz légvezetési szakaszok által okozott tűzveszély. Az ellátási utak lerövidü­lése és egyszerűsödése következtében a túlzottan igénybevett, kidörzsölődött kábelek vagy egyéb elektromos berendezések nem okozhatnak tüzet. A találmány további részleteit kiviteli példán, rajz segítségével ismertetjük. A rajzon az 1. ábra a hagyományos keskenyhomlokú bányá­szati technológiát mutatja, a 2. ábra a találmány szerinti eljárás vízszintes vetü­­lete, a 3. ábra az eljárás során alkalmazott biztosító ke­retek oldalnézete, a 4. ábra a 3. ábrán bemutatott biztosító keret oldalnézete kinyújtott szárral, az 5. ábra a radiális széleshomlokú fejtés folyamatos jövesztésének egyik szakasza és a 6. ábra a folyamatos jövesztés egy másik szaka­sza. Az 1. ábra egy nagy föld alatti ásványtelep hagyo­mányos keskeny homlokú kamra-pillér fejtésmódo­zatú művelésének rajza látható. Nagyszámú hosszan­ti és keresztirányú vágat látható, melyek a fedőt tartó nagyszámú pillért veszik körül. A pillérek biz­tosítják a biztonságos munkateret a vágatok mentén, mialatt a 20 területet egyben fejtik le, a 21 terüle­ten a leomlasztott fedőt hátrahagyva. A keskeny­homlokú fejtési kamrában hagyományos technoló­giával dolgoznak, melynél aló folyamatos jövesztő­­gép a 12 homlok mentén halad előre. A 18 hidrauli­kus keretek a 12 homlok melletti főtét biztosítják illetve ugyanezt teszik az újonnan kialakított 12’ homlok menti főterésszel is. A 16 folyamatos jövesztőgép, a 18 hidraulikus keretek és más berendezések, pl. szállítószalagok, egyéb gépek megegyeznek a szokásos berendezések­kel. A 2. ábrán az az általános folyamat látható, mellyel a találmány szerint egy föld alatti ásványte­lep leművelhető. Ez először is egy függőleges, vagy lejtős 40 akna lemélyítését tartalmazza a felszínről a többé-kevésbé vízszintes ásványtelep mélységéig. Rendeltetés szerint ezzel az ásványtelep kör alakú „lemeze” művelhető le egy R sugár kiterjedéséig (sok méteres hosszban), oly formán, hogy a henge­res 49 falon belüli 45 terület ásványvagyonát érintik a műveletek. A 40 akna elegendő méretű a szemé­lyek és berendezések lefuttatására. A berendezéseket szétszerelt állapotban is le lehet szállítani, majd a 40 akna talpa körül kialakított 42 munkatérségben azokat össze lehet szerelni. Az első horizontális, 60 radiális vágatot a köz­ponti 40 aknából, vagy a 42 munkatérből indítva hajtják ki radiálisán az R sugárnak megfelelő hossz­ban, vagyis a 49 falig, amely a műveletek határát képezi. Ez a 60 radiális vágat bármilyen hagyomá­nyos módon kihajtható, amellyel a munkatér és az emberek illetve anyagok mozgatása biztosítható. Ki­hajtás után 102 széles homlok áll elő, mely alap­vetően radiális irányú a központi 40 aknától a 49 falig terjedően. Amint az első 102 széles homlok kialakult és a 89 keretek beálltak, megkezdhető a második radiális széles homlok kialakítása egy A szöggel, az óramutató járásával megegyezően vagy ellenkezőleg (amint az ábrán látható) a 102 széles homloktól elhajolva. A 66 jövesztőgép hagyományos kivitelben egy hosszú maróhengerrel rendelkezik, mely rendszerint 2 1 /4-től 4 méterig változó szélességű, így előrehala­dásakor a homlokot 2 1/4-től 4 méterig változó mélységben viszi előre, egyúttal alkalmas 84 főte és 76 talp felületeket (3. sz. ábra) képezve ki, melyek megfelelnek a telep fedő- és fekü-elhelyezkedésének és/vagy elegendő magasságot biztosítanak a szemé­lyek és gépek közlekedéséhez. A folyamatos 66 jövesztőgép a központi munka­térből indul kifelé a 91 radiális irányban, amíg a 68 keskeny homlok az első 102 széles homlok vonalá­tól el nem tér. Másszóval, a második homlok most előrehaladt a 66 jövesztőgép által meghatározott szélességű 68 keskeny homloknak megfelelő távol­sággal. Ekkor a 66 jövesztőgép haladási irányát az első, 102 széles homlokkal párhuzamosra állítjuk, és előrehaladva a szaggatott vonallal jelzett 104 homlo­kot alakítjuk ki. Átmenetileg a 3. és 4. sz. ábrákra utalva, itt a 84 főte és 76 talp, tovább az első, 102 széles hom­lok által meghatározott szelvény látható. A biztosító 89 keret a 80 alaplemezen áll a 76 talpon és négy merőleges 82 hengerével tartja a hidraulikus hengert, amelynek mozgó 90 szára a 4. sz. ábrán látható módon kihosszabbítható. Értelemszerűen, normál működésnél a függőleges 82 hengereket a 83 hidrau­likus hengerhez simuló pozícióba emelik. A 104’ szaggatott vonal mutatja a 4. ábrán be­mutatott 102 széles homlok helyzetét. Más szavak­kal, ha a 3. ábra az első 60 radiális vágatot mutatja, a 102 széles homlok a 104’ szaggatott vonallal esik egybe. Mivel a 66 jövesztőgép balra halad és a teljes munkateret szélesíti, a 89 keretek előretolható 90 szára a 4. ábrán látható módon annyira kinyúlik, hogy a főte a 104 homlokig biztosított legyen. A 80 alapmezőtől a 104 homlokig kinyújtott helyzet most szélesebb, mint a 66 jövesztőgép hen­gere és így a 66 folyamatos jövesztőgép a 80 alap­mező és a 104 homlok között a nyíláson át vissza­húzható a 89 keretek között. Amint tehát a 66 jövesztőgép a 102 széles hom­lokkal párhuzamos irányba fordul, egy új, 104 hom­lokot alakít ki, melyet a 66 jövesztőgép vágó henge­rének szélessége határoz meg, és amint az kifelé halad, mögötte a 89 kereteket kihosszabbítják az újonnan kialakított szabad főtefelület biztosítására mindaddig, amíg a 66 jövesztőgép a 49 falat el nem éri. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom