178689. lajstromszámú szabadalom • Hidrazinium-foszfit-származékokat, hatóanyagokat tartalmazó fungicid kompozició, valamint eljárás hatóanyagának előállítására
5 178689 6 A vegyület sorszáma 50 R, 4* 1 1 s Soü Százalékos elemzési eredmények számi- talált: s tott:% % 2 H-fenilcsoport 116,7 C = 37,89 36,59 H= 5,79 6,07 _ N= 14,74 14,55 10 P= 16,32 16,15 3 H-4-nitro-fenil-154 C = 30,64 30,84-csoport H= 4,26 4,31 N-17,87 18,31 15 P= 13,19 12,90 4 metilfenilcsoport 138 C = 41,18 41,04 csoport H=‘ 6,37 6,36 20 N= 13,73 13,79 P= 15,20 14,65 5 etilfenilcsoport 113 C* 44,03 43,11 25 csoport H= 6,88 6,45 N= 12,84 12,55 P= 14,22 13,87 30 Az alábbi táblázatban a vizsgált gombaféle növekedésének 100%-os gátlását biztositó legkisebb koncentrációt adjuk meg g/liter dimenzióban egyrészt a találmány szerinti 2—5. vegyületekre, másrészt az alábbi két ismert összehasonlító vegyületre: „A” =.a 2 773 796 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban ismertetett hidrazinium-foszfit, és ,3” s a 2 288 463 számú francia szabadalmi leírás 17. oldalán említett alumínium-etil-foszfit. A kísérleti vegyületek hatásosságát 0,01 g/liter és 0,2 g/liter közötti koncentrációkban vizsgáltuk. A >0,2 jelölés arra utal, hogy a kérdéses vegyület hatástalan 0,2 g/liter koncentrációban. A vegyület sorszáma Piiicularia oryzae Botrytis cinerea Colletotrichum lagenarium 2 0,05 0,2 0,2 3 0,05 0,15 0,2 4 0,05 0,1 0.1 5 0,05 0,1 0,15 „A” >0,2 >0,2 >0,2 ,3” >0,2 >0,2 >0,2 4. példa 3. példa Fungicid hatás vizsgálatára végzett in vitro kísérletek 33 A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek hatását az alábbi gombákon vizsgáljuk: Piricularia oryzae (a rizs pirículariosís-megbetegedésének okozója), Botrytis cinerea (a szőlő szűrke 40 rothadásának okozója) és Colletotrichum lagenarium (a tökfélék anthracnoás-megbetegedésének kórokozója). Mindegyik kísérletet az alábbiakban ismertetett módon hajtjuk végre: kísérleti csövekbe 5—5 ml 45 Gelose-t (malátát és agar-agart tartalmazó táptalaj) töltünk, majd mindegyik csövet bedugaszoljuk és 20 percen át 120°C-on sterilizáljuk. A csöveket ezután 60 °C-on tartott vízfürdőbe mártjuk. A vizsgálni kívánt vegyület 1%-os acetohos olda- 50 tából ezután meghatározott mennyiséget juttatunk egy pipettával minden egyes csőbe abból a célból, hogy mindegyik tenyészet esetében a kísérleti vegyület koncentrációja pontosan meghatározott legyen. S3 24 óra elteltével a csöveket beoltjuk vagy fecskendőt használva 100 000 spóra/cm* koncentrációjú spóra-szuszpenzióból 0,5—0,5 ml injektálása útján, vagy pedig egy 8 mm átmérőjű nácéliunHmpiantátummal. Referenciaként olyan csövet használunk, 60 amely csak táptalajt tartalmaz. 26 °Con és sötétben 9 napon át tartó inkubálást követően kiértékeljük a megfigyelhető inhíbíciós zóna felületét és a hatóanyag egy adott koncentrációjára vonatkoztatva a beoltott felület százalékaként adjuk meg. 63 Palántákon Plasmopara viticola-val végzett in vitro kísérlet (megelőző kezelés) Cserepekben nevelt Gamay-fijtájú szőlőpalánták leveleinek alsó felületére szórópisztollyal az alábbi összetételű nedvesíthető porkészítmény vizes szuszpenzióját permetezzük: Vizsgálni kívánt hatóanyag 20 súly% peptizálószer (kaicium-ligno&zulfonát) 5 súly% nedvesítőszer (nátrium-alkü-aril-szulfonát 1 súly% töltőanyag (alumínium-szilikát) 74 súly% A vizes szuszpenziót természetesen úgy készítjük el (azaz annyi vizet használunk a hígításhoz), hogy a hatóanyag koncentrációja pontosan az előre meghatározott legyen. Mindegyik kísérlet esetén három paralelkfsérletet végzünk. 48 óra elteltével a palántákat megfertőzzük úgy, hogy a levelek alsó felületére közel 80 000 spóra /cm* koncentrációjú spóra-szusz penziót permetezünk. A cserepeket »után 48 órára olyan inkubáló helyiségben helyezzük el, amelyben 100%-os a relatív páratartalom és 20 °C a hőmérséklet. A fertőzés után 9 nappal a palántákat megvizsgáljuk. Az említett kísérleti körülmények között megállapítható, hogy 0,5 g/liter dózisban az 1. példa szerinti vegyület tökéletes védelmet nyújt anélkül, hogy a fitotoxidtás bármiféle jele mutatkozna. 3
