178665. lajstromszámú szabadalom • 3,4,5,6,7,8-hexahidro- 3- spiro-ciklohexano- benzo [d] -1,3- tiazin-1-tiont tartalmazó gombaölő szer

3 178665 4 és/vagy összeőrlésével készíthetünk. Szilárd hordozó­anyagiként megemlíthetjük a természetes és szinte­tikus ásványi anyagokat, így a porított vagy szem­­csézett kovasavgélt, szilikátokat, talkumot, kaoÜnt, mészkőt, agyagot, kovaföldet, műtrágyákat, növényi termékeket, cellulózport stb. A szerek hatóanyagtartalma 0,1 és 90 súly% között, előnyösen 0,5 és 85 súly% között lehet. A hatóanyagot nagyobb koncentrációban (általá­ban 50 súly% felett) tartalmazó szerek különösen arra alkalmasak, hogy a felhasználás helyén meg­felelő hígítóanyaggal, elsősorban vízzel a felhasználás céljainak megfelelő koncentrációra legyenek hígít­hatok. A találmány szerinti gombaölőszerhez szükség esetén egyéb szerek, például gyomirtó-, gombaölő, baktériumölő, rovarölőszerek, habzást gátlók, védő­szerek, növekedést szabályozók is keverhetők, illetve vele egyidőben alkalmazhatók. Az (I) képletű vegyületet hatóanyagként tartal­mazó szer gombaölő hatását üvegházban és szabad­földön vizsgáltuk. A hatóanyagot tartalmazó szer 50%-os nedvesít­hető por volt, amelyet felhasználás előtt vízzel a kívánt koncentrációra hígítottunk. A nedvesíthető por a hatóanyagon kívül 45% kaolint, 2,5% zsíralko­­hol-szulfonátot és 2,5% szulfitszennylúgot tartal­mazott. Az üvegházi vizsgálatok során 3-4 leveles ubor­kát és 3 leveles szőlőrügy-dugványt megpermeteztük a hatóanyagot tartalmazó permedével, majd 24 óra múlva a növényeket uborkalisztharmattal (Erysiphe cichoracearum), illetve szőlőlisztharmattal (Uncinula necator) fertőztük. A fertőzést követő 9. és 14. napon a növényeket megvizsgáltuk és az eredmé­nyeket kiértékeltük (I. és II. táblázat), összehason­lító szerként az ismert 1-butil-karbamoil-benzimid­­azol-2-metil-karbamátot (benomil) tartalmazó gom­baölőszert használtuk. Az eredmények azt mutatják, hogy növényház­ban a találmány szerinti szer gombaölő hatása lénye­gében megegyezik az ismert szerével, de tartósabb, mert a fertőzés utáni 14. napon még kisebb kon­centrációban is hatásosabb volt. A szabadföldi vizsgálatokat mikroparcellán jona­­thán és golden deliciosus almafán és uborkán végez­tük. A leküzdendő gombabetegség almafalisztharmat (Podosphaera leucotricha) és almafavarasodás (Ven­­turia inaequalis), illetve uborkalisztharmat (Erysiphe cichoracearum) volt. A gyümölcsfák permetezését a vegetációs időben 10-14 naponként végeztük. Az uborka kezelését az üvegházi vizsgálatokkal azonos módon hajtottuk végre, összehasonlító szerként l-butil-karbamoil-benzimidazol-2-metil-karbamátot (benőm 1) és (mangán+cink)-etilén-bisz-ditiokarba­­mátot (mankoceb) használtunk, valamint kontroll­ként egyes növényeket nem kezeltünk. A gombaölő és fitotoxikus hatást almánál a leveleken és hajtásokon, uborkánál a levélen érté­keltük [Unterstenhőfer, G.: Die Grundlagen der Pflan zens eh utz-Freilandversuche, Pflanzenschutz Nachrichten „Bayer” Leverkusen, 16(3), 81-164 (1963)]. Az eredményeket a III. és IV. táblázatban ismertetjük. Az eredmények azt mutatják, hogy az (I) kép­letű vegyületet tartalmazó új gombaölőszer uborká­nál és almánál hatásos a lisztharmat ellen, és a gombaölő hatás lényegében közel áll az ismert szerek hatásához. Az almafavarasodás elleni hatás szintén jó, és az új gombaölőszernél fitotoxikus hatást nem tapasztaltunk. A következő példák szemléltetik a hatóanyag előállítását és az új gombaölőszert. 1. példa Keverővei, adagolótölcsérrel, hőmérővel és vissza­folyató hűtővel felszerelt gömblombikba 490 g (5 mól) ciklohexanont és 455 g (6 mól) széndiszul­­fidot töltünk. Ezután keverés és hűtés közben hozzáadunk 1,5 liter 28%-os ammóniumhidroxid-ol­­datot, és ügyelünk arra, hogy a hőmérséklet 35 °C alatt maradjon. A reakciókeveréket ezután 3 óra hosszat keverjük, a kivált narancssárga terméket elkülönítjük, vízzel és kevés metanollal mossuk, leszívatjuk, majd 800 ml ecetsavhoz adjuk, a keve­réket 10 perdg visszafolyatás közben forraljuk, lehűlés után a kivált kristályos terméket kiszűrjük, vízzel mossuk és szárítjuk. 240 g élénksárga ter­méket kapunk. Olvadáspontja 190-195 °C. 2. példa 50 súlyrész 3,4,5,6,7,8-hexahidro-3-spiro-ciklohe­­xano-benzo[d]- 1,3-tiazin-l-tiont összekeverünk 45 súlyrész kaolinnal, 2,5 súlyrész zsíralkoholszul­­fonátta1 és 2,5 súlyrész szulfitszennylúggal. így 50 súlyrész hatóanyagtartalmú nedvesíthető port ka­punk, amely vízzel megfelelő koncentrációra hígít­ható. 3. példa 4 súlyrész 3,4,5,6,7,8-hexahidro-3-spiro-ciklohexa­­no-benzo[d]- 1,3-tiazin-l-tiont (átlagos szemcsemére­te 20-40 ß) alaposan összekeverünk 96 súlyrész fi­noman porított kovafölddel. A kapott porozószer 4 súly% hatóanyagot tartalmaz. 4. példa 170 súlyrész 3,4,5,6,7,8-hexahidro-3-spiro-ciklohe­­xano-benzo[d]- 1,3-tiazin-l-tiont összekeverünk 30 súlyrész 210-280 °C forráspontú ásványolaj-frak­cióval. A kapott elegy 85 súly% hatóanyagot tartal­maz. 5. példa 20 súlyrész 3,4,5,6,7,8-hexahidro-3-spiro-ciklo­hexano-benzofd]- 1,3-tiazin-l-tiont összekeverünk 10 súlyrész fenolszulfonsav-karbamid-formaldelu 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom