178662. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagyszemcsés aluminiumoxid előállítására
178662 8 szemcsés oltóanyagot, míg a második vonalban ugyancsak 1 köbméter anyalúgra vonatkoztatva 100- 300 kg viszonylag durva szemcsés oltóanyagot használunk. Bár a találmány szerinti eljárást egyik foganatosítási módjára hivatkozva ismertettük a fentiekben, szakember számára nyilvánvaló, hogy az eljárás semmiféleképpen nem korlátozható erre a foganatosítási módra és nagyszámú módosítás hajtható végre anélkül, hogy eltérnénk a találmány lényegétől, illetve szellemétől. így például a 2. ábrán ismertetjük a találmány szerinti eljárásnak egy olyan foganatosítási módját, amelyet akkor hasznosítunk, ha a kapott alumíniumhidroxid szemcsék keménységében bizonyos méretű tűrés van, azaz a szemcsék keményebbek annál a keménységnél, mint amilyenre feltétlenül szükség van. E foganatosítási mód értelmében tehát a második vonal 23 osztályozójából fölül távozó anyag a 4 vezetéken át az első vonalból származó hidrolizált anyalúggal közvetlenül az első vonal 24 osztályozójába kerül. Ha a korábbiakban ismertetett foganatosítási mód értelmében előállított szemcsékkel összehasonlítjuk, akkor megállapítható, hogy az ezzel a foganatosítási móddal előállított szemcsék keménysége valamivel kisebb, tekintettel arra, hogy az agglomerálódott és növesztett szemcsék keringtetett mennyiségét csökkentettük. Ugyanakkor kézenfekvő módon e foganatosítási mód esetében a gyártóberendezés és a teljes műveletsor még egyszerűbb, mint az először ismertetett foganatosítási mód esetében. Szinte fölöslegesnek tűnik kihangsúlyozni, hogy a találmány szerinti eljárást egyaránt végrehajthatjuk folyamatosan vagy szakaszosan. A találmány szerinti eljárást közelebbről az alábbi kiviteli példákkal kívánjuk megvilágítani, amelyek egyébként szakaszos eljárási módra vonatkoznak. 1. példa Nagyszemcsés alumíniumoxidot állítunk elő az 1. ábrán bemutatott foganatosítási mód értelmében az alábbiakban részletezett módon. Az első vonalba (azaz az agglomerizációs-növesztéses vonalba) az összmennyiséghez viszonyítva 45%-nyi arányban, míg a második vonalba (azaz a cementációs-növesztéses vonalba) az összmennyiséghez viszonyítva 55%-nyi arányban olyan anyálúgot táplálunk be, amelyben a mólarány 1,53 és amely 118 g/liter Na2 0-koncentrációjú. Az első vonalon a 74 °C-os anyalúghoz egy köbméternyi mennyiségre vonatkoztatva 50 kg (száraz súly) mennyiségben (ezt a továbbiakban egyszerűen csak 50 kg/m-ként fogjuk megadni) a 25 osztályozóból elkülönített finomszemcsés (azaz a 44 mikron alatti frakció mennyisége 51%) oltóanyagot adunk, majd a kapott keveréket 17 órán át keverjük. A hozam ekkor 32 kg/m3 és a kicsapódott alumíniumhidroxid szemcseméreteloszlása olyan, hogy a 44 mikron alatti frakció 22%, ami azt jelzi,’ hogy az oltóanyag jelentős mértékben agglomerálódott és növekedett. Az anyalúghoz ezután 95 kg/m3 arányban a 24 osztályozóból elkülönített, viszonylag durva, már agglomerált és növesztett szemcséket (a 44 mikron alatti frakció mennyisége 13%) adunk, majd a kapott keveréket 28 órán át keverjük az anyalúg további hidrolízisének végrehajtása céljából A hozam 57 kg/m1 * 3 és a kicsapódott alumíniumhidroxid szemcseméreteloszlása olyan, hogy a 44 mikron alatti frakció mennyisége 18%. A második vonalon a 68 °C hőmérsékletű anyalúghoz 155 kg/m3 mennyiségben olyan oltóanyagot (a 44 mikron alatti frakció mennyisége 15%) adunk, amely egyrészt a 26 osztályozóból elkülönített, viszonylag durvább szemcsékből és a 24 osztályozóból elkülönített, agglomerálódott és növesztett szemcsék egy részéből áll. Az így kapott keveréket ezután 45 órán át keverjük. Ekkor a hozam 55 kg/m3 és a kicsapódott alumíniumhidroxid szemcseméreteloszlása olyan, hogy a 44 mikron alatti frakció aránya 11 %. Az anyalúgot ezután a 23 osztályozóban osztályozásnak vetjük alá. A 23 osztályozó alján olyan termék vehető el, amelynek szemcseméreteloszlását az 1. táblázatban adjuk meg. A 23 osztályozó tetején távozó anyagot a 26 osztályozóban újabb osztályozásnak vetjük alá, mégpedig viszonylag durvább szemcseméretű oltóanyag .elkülönítése céljából. A 26 osztályozó tetején távozó anyagot a 24 osztályozó tetején távozó anyaggal kombinálva a 25 osztályozóba vezetjük finomszemcsés oltóanyagra és elhasznált feltáró oldatra való szeparálás céljából. A 23 osztályozóból elkülönített nagyszemcsés alumíniumhidroxidot mossuk, majd szuszpenzió-előmelegítőkkel ellátott rövid égetőkemencében kalcináljuk, amikoris az 1. táblázatban megadott szemcseméreteloszlású nagyszemcsés alumíniumoxidot kapunk. Ezt az alumíniumoxidot porképzési szempontból a Tsvetnye Metally, 12, 31—33 (1969) szakirodalmi helyen ismertetett módszenei viszgálatnak vetjük alá. Megállapítható, hogy csak 0,5%-nyi por képződik, ami jóval kisebb mennyiség, mint a hagyományos módon előállított nagyszemcsés alumíniumoxidnál képződő 0,8—0,9%-nyi por. 2. példa Nagyszemcsés alumíniumoxidot állítunk elő a 2. ábrán bemutatott foganatosítási mód értelmében az alábbiakban részletezett módon. Az első és a második vonalba az összmennyiségre vonatkoztatva 1 :1 arányban olyan anyalúgot táplálunk be, amelyben a mólarány 1,52 és amely 115 g/liter Na2 O-koncentrációjú. Az első vonalon a 75 °C-os anyalúgh°z 55 kg/cm3 mennyiségben a 25 osztályozóból elkülönített finomszemcsés oltóanyagot (a 44 mikron alatti frakció mennyisége 40%) adunk, majd a kapó ^ keveréket 19 órán át keverjük. A hozam ekko 33 kg/m3 és a kicsapódott alumíniumhidroxid szem cseméreteloszlása olyan, hogy a 44 mikron a» frakció mennyisége 18%. Az anyalúghoz ez 90 kg/m3 mennyiségben a 24 osztályozóból elKüt° nített viszonylag durvaszemcsés oltóanyagot t 44 mikron alatti frakció mennyisége 14%) " majd az így kapott keveréket 28 órán át keverjük anyalúg további hidrolizálása céljából.- Ekkor a zam 56 kg/m3 és a kicsapódott alumíniumhidro szemcseméreteloszlása olyan, hogy a 44 mikron ti frakció aránya 17%. 5 lű 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
