178641. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagyüzemi tartású nyúl szaporítására mesterséges megtermékenyítéssel
3 178641 4 beszámol, ahol a vemhesülési százalék még 90%-nál is magasabb volt. Megjegyzendő azonban, hogy nagyüzemi körülmények között huzamosabb időn keresztül ilyen eredményeket sehol sem tudtak produkálni és a vemhesülési százalék ingadozását sem tudták kiküszöb ölni A találmány által megoldandó feladat tehát olyan eljárás kidolgozása nyulak mesterséges megtermékenyítésére, amelynek révén a nyulak mesterséges megtermékenyítését nagy eredményességgel, vagyis ingadozásmentes, egyenletesen magas vemhesülési 'százalékkal és a tenyészállomány maximális kihasználása mellett nagyüzemi szinten lehet végezni. A találmány szerinti eljárás alapja az a felismerés, hogy a peteleválást provokáló hormonkezelés akkor igazán eredményes, ha előtte a vemhesítendő nőstények peteérését biológiai vagy hormonális úton stimuláljuk. Ha ezt a stimulálást egyszerre sok tenyészanyával végezzük, akkor ezek peteérését szinkronizálni tudjuk és a szinkronizált tenyészanyákból egyidejűleg megtermékenyíthető és ellő, úgynevezett rotációs csoportokat lehet kialakítani. További fontos felismerés az, hogy a megtermékenyítés eredményességét jelentősen növeli, ha az inszemináló folyadékot, vagyis a hígított ondót nem csupán a hüvelybe, hanem közvetlenül az egyik méhtestbe vezetjük. A kísérletek alapján megállapítást nyert, hogy a peteleválást provokáló hormonkezelésre leginkább az emberi vérből (terhes nő véréből) készült, minden más fehéijeszármazéktól teljesen megtisztított choriogonadotropin hormon a legalkalmasabb. Gonadotropint már alkalmaztak hasonló célra, de egyik üyen készítmény sem volt teljesen tisztított humán szérum, ami pedig az eredményességet jelentősen befolyásolja. A kitűzött feladatot a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy a vemhesítendő nőstények peteérését az inszeminálás és a peteleválás provokálása előtt a vemhesítő helyen meghatározott ideig stimuláljuk, majd a vemhesítendő nőstényeket a peteleválás hormoninjekcióval történő provokálása után oly módon inszem ináljuk, hogy a hígított ondót katéter segítségével közvetlenül az egyik méhtestbe vezetjük. A találmány értelmében a peteleválást 40 NE teljesen tisztított humán szérum choriogonadotropin fülvénába. történő injektálásával provokáljuk. A vemhesítendő nőstények peteérésének biológiai stimulálását a találmány értelmében célszerűen úgy végezzük, hogy 5 nappal az inszeminálás előtt kezdődően intenzívebb és legalább mintegy napi 4 órával hősibb megvilágítást alkalmazunk és a vemhesítendő nőstényekkel naponta bakot szagnhatnnlr Kísérleteink azt mutatják, hogy a peteérés stimulánsa hormonális úton is történhet. A találmány nagyüzemi alkalmazásánál előnyös, ha a vemhesítendő nőstények peteérésének egyidejű stimulálással történő szinkronizálása révén egyidejűleg megtermékenyíthető és ellő rotációs csoportokat alakítunk ki. A rotációs csoportok kialakításának egyik lehetséges módja az, hogy az együtt vemhesítendő nőstényeket az inszeminánsra való előkészítés és az inszemináMs időszakára új helyre, a vemhesítő istállóba telepítjük. A vemhesítés után ellető istállóba telepített anyanyulakat ellés után célszerűen 28 nappal elválasztjuk a kisnyulaktól és az 5 nappal későbbi újabb megtermékenyítéshez az aktuális rotációs csoporttal ismét a vemhesítő istállóba helyezzük át. A rotációs csoportok kialakításának má^ <$. szerű foganatosítási módja értelmében a rotációs csoportok kialakítása istállónként történik, ahová egyszerre telepítjük be a vemhesítendő tenyészsüldő nyulakat. Ezután az istállóba új egyed már nem kerül (csak a termékenyítésre használt, dozírozott ondó) és az istálló állománya folyamatosan reprodukálja önmagát, egészen az állomány „elöregedéséig” (termelési szintjének csökkenéséig). Az egyszerre betelepített tenyészsüldők egy háromszintes ketrecsor középső szintjén kerülnek elhelyezésre, s itt történik a termékenyítésre való előkészítés, az inszeminálás, valamint az ellés is. A 28 napos választási korban a kisnyulakat az elletőládával együtt lehelyezzük az álsó szintre. Innen 42 napos korban a tenyésznövendékeket leválogatjuk és a legfelső szintre telepítjük. Innen kerülnek azután 2,5 kg-os súlyban tenyészsüldőként értékesítésre, vagy a tenyészérettséget elérve, inszeminálásra, amikor is letelepítjük őket a középső ketrecsorba és a már ismert eljárásnak vetjük őket alá. A sikeres megtermékenyítésnek természetesen alapfeltétele, hogy a felhasznált ondó megfelelő minőségű legyen és szakszerűen tárolják. Éne vonatkozóan már állnak rendelkezésre kellő ismeretek. Az inszemináMs vemhesítő istállóban történik, ahová a hígított szobahőmérsékletű ondót hőtartó konténerekben szállítják ki. Az előkészített nőstényeket úgy rögzítjük, hogy két hátulsó Mbuknál fogva csüngjenek. Egy 20 cm hosszú, 0,6 cm külső és 0,4 cm belső átmérőjű katéterbe kb. 0,5 ml ondót szívunk fel gumilabda segítségével A termékenyítési adag legaMbb 5 millió ondósejt. A pérát papírtörlővel letöröljük, balkézzel, hüvelyk és mutatóujjal a pérarést szétnyitjuk, a nyálkahártyát kissé széttárjuk, majd a katétert bevezetjük, úgy, hogy a péraajkakhoz ne érjen, hanem egyenesen a nyálkahártyán csússzon be. Eközben vigyázni kell, nehogy a katéter a pectenen keresztül a húgyhólyagba jussom A katétert kb. 10-15 cm mélyre, az egyik méhtestbe kell bevezetni, aminek révén a megtermékenyülés valószínűsége sokkal nagyobb mint az eddig alkalmazod módszereknél, ahol az ondót csak a méhszájba juttatták. E módszer kiküszöböli a nyálkahártya nyálkahártyával történő érintkezését, így az eljárás steril, a fertőzés kizárt. A nyúlnak inszemináMs után teljes nyugalma kell biztosítani A vemhességet 10 nappal a vemhesítés után, a hasüreg kíméletes áttapintásával lehet elbírálni Az ellés a vemhesítés után mintegy 30 nappal várható. Az anyanyulakat célszerűen 28 napos szoptatási időszak után különválasztjuk, 4 napig pihentetjük, és ekkor ismét sor kerülhet m-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
