178641. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagyüzemi tartású nyúl szaporítására mesterséges megtermékenyítéssel
MAGTAB népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS 178641 SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1978. III. 30. 2. és 9. igénypontok. Módosítási elsőbbsége: 1979. X. 17. 1., 3., 5—7, igénypontok, 1980. IX. 10. 4., 8. igénypontok (ME—2153) Nemzetközi osztályozás: A 61 D 7/00, A 01 K 1/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. IX. 28. Megjelent: 1983. V. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Dr. Gács Tibor állatorvos, Tatabánya, Szabóné Dr. Sima Zsuzsa állatorvos, Mezőgazdasági Kombinát, Környe Oroszlány Eljárás nagyüzemi tartású nyúl szaporítására mesterséges megtermékenyítéssel 1 A találmány tárgya eljárás nagyüzemi tartású nyúl szaporítására mesterséges megtermékenyítéssel. Az állattenyésztés területén már jó ideje ismertek különböző eljárások a háziállatok mesterséges megtermékenyítésére. Ezek lényege az, hogy a szaporításra legmegfelelőbb bakoktól vett ondót mesterséges úton fogamzásra előkészített nőstények méhébe juttatják. A mesterséges megtermékenyítés révén nagymértékű baktakarékosságot lehet elérni, minőségileg fejlettebb genetikai tartalommal végzett tenyésztést lehet kialakítani és a nagyüzemi helyrotációs módszerek tökéletesítését és gazdaságosságát lehet biztosítani. A mesterséges megtermékenyítés módszere az egyes állatfajok anatómiájának megfelelően változik. Kulcskérdés a nőstények megfelelő előkészítése, a tüszőrepedés, illetve a peteleválás biztos és kellő időben történő kiváltása, valamint az ondó steril körülmények között történő méhbe juttatása. A nyulak mesterséges megtermékenyítésével foglalkozó kutatások még egyik problémát sem oldották meg teljes sikerrel. Egyrészt nem találtak megfelelő módszert az ivarzás ütemezésére, másrészt nem találtak olyan hormont, amelynek segítségével a tüszőrepedést kellő időben és gyakorisággal ki tudták volna váltani, illetve amelyet az anyanyulak károsodása nélkül huzamosabb ideig fel lehetett volna használni, végül pedig az ondót csak a méhszájba vezették be a méhtest helyett. Az ovuláció kiváltására számos hormonkészítmény ismert, így például a HCG, PHL, Lutal, Receptal stb. Ezen készítmények egy része (pl. a PLH) azzal a hátrányos tulajdonsággal rendelkezik, 5 hogy néhány alkatommal történő használat után az anyaállatokban antitestképződést indít meg és a szer tovább nem használható. Más készítményeknél (Lutal) nem következik be antitesttevékenység, de a szer hatásossága rendkívül ingadozó, miután a jQ termékenyülési százalék egyik alkatommal a 86%-ot is eléri, máskor pedig mindössze 46%-ot. (S. Paufler: Nyulak mesterséges megtermékenyítésének alkalmazási lehetőségei és korlátái). Ezek a nagy ingadozások nagyüzemi tenyésztésben igen komoly 15 veszteséget jelentenek, mivel hús- és prémveszteség jelentkezik, így jelentős ráfordítás nem térül meg, és a nagyüzem helykihasználása sem maximális. Ezért a gazdaságos nagyüzemi tenyésztés számára rendkívül fontos az egyenletesen magas vemhesülési 2o százalék biztosítása. A Cousier Avicola c. folyóirat 1973. VI. számában megjelent cikk áttekintő összefoglalást ad a nyulak mesterséges megtermékenyítéséről. A cikkíró az eljárás valamennyi fázisát részletesen is- 25 merteti, ezen belül saját, kísérleteit is, ahol a nőstények peteleválásának provokálására 40 NE gonadotropin hormont használt. A vemhesülési arány a kísérletek során 83,3% volt, ami magasabb mint a természetes pároztatás mintegy 70%-os 30 eredménye. A cikkíró különböző kísérletekről is 178641
