178636. lajstromszámú szabadalom • Eljárás táplálék- és takarmányfehérjék térszerkezetének módosítására, illetve biológiai hasznosíthatóságának növelésére
5 178636 6 nálás előtt 4 és 7 közötti értékre növeljük, mimellett a kezelendő anyag nedvességtartalmát a savas & a pH-növelő kezeléssel együttesen legfeljebb 50%-ra növeljük meg. A találmány értelmien célszerűen úgy járunk el, hogy a kezelendő anyaghoz annyi erős savat, illetve sósavgázt adagolunk, hogy annak pH-ja 1,6 és 2,4 értékek között legyen, majd a homogénre kevert anyag pH-értékét a takarmányozási célnak megfelelő értékre állítjuk be. A találmány lényeges tulajdonsága, hogy a fehérjék kívánt denaturádóját a felhasznált sav és az adott esetben felhasznált semlegesítőszer alkalmas megválasztásával lényegében szilárd fázisban végezhetjük el, azaz a kiindulási anyaghoz az eljárás során hozzáadott nedvességtartalom nem okoz konzisztencia-változást. További lényeges vonása az eljárásnak, hogy a fehérje-hordozóból a kezelés során nem vonunk ki alkotóelemeket, és hogy a kapott termék takarmányozásra közvetlenül felhasználható. A kísérletek során a termék pH-ját a belőle képzett 20 súlyszázalékos vizes szuszpenzióban mértük, emészthetőségét Szabolcsi és Szörényi módszerének (Acta Physiol. Hung. 9, 293 (1956)] kismértékben módosított változata szerint tripszinnel in vitro vizsgáltuk. A kezelés szempontjából lényeges az emésztés kezdeti sebességében mutatkozó eltérés a kezeletlen anyagéhoz képest. Dél-amerikai extrahált szója esető) en például mind a kezeletlen, mind a kezelt minta tripszines emésztési görbéje két (egy gyorsan és egy lassan emésztődő) komponensre bontható. A kezeletlen mintában a gyorsan, illetve lassan emésztődő frakciók aránya 40 :60. A savas kezelés hatására ez az arány 70 :30-ra vátozik, vagyis jelentős mértékben nő a gyorsan emésztődő frakció aránya. Ebből a szempontból közömbös, hogy a savas kezelést vizes savoldattal, avagy nedves vagy száraz sósavgáz alkalmazásával végezzük el. A találmány szerinti eljárással kezelhető anyagok közül elsősorban a nagyobb fehérjetartalmú növényeket, így a hüvelyes növényeket, mint például a babot, szóját, borsót, csillagfürtöt és bükkönyféléket, a gabonaféléket, mint például a búzát, rozst, kukoricát, rirkot és rizst, az ún. olajosmagvakat, így a napraforgómagot, földidiót, gyapotmagot és repcemagot, továbbá mindezek feldolgozásának ipari melléktermékeit és hulladékait említjük. A találmány szerinti eljárással kezelhetők továbbá állati eredetű fehérje-termékek, mint például a hal- és húslisztek, valamint az ún. vegyes állati fehérje-őrle mények. A találmány szerinti eljárásban savként bármilyen ásványi sav felhasználható. Savként elsősorban sósavat, kénsavat, foszforsavat vagy salétromsavat célszerű felhasználni. A savak alkalmazhatók tömény vagy hígított formában, illetve gőz- vagy gázfázisban. A hígításhoz felhasználható víz vagy sóoldat. Előnyösen alkalmazható erre a célra a takarmányozáshoz egy árként használátos adalékanyagok vizes oldata. A savakat tetszőleges kombinációban is használhatjuk. Semlegesítésre célszerűen mésztejet, kalciumkarbonátot, illetve nátron- vagy kálilúgot alkalmazunk. A lúgot használhatjuk híg vagy tömény oldatban. A találmány szerinti eljárásban alkalmazott savas kezelés nem hőmérsékletfüggő folyamat, ezért igen széles hőmérséklettartományban, gyakorlatilag 0 °C és 100 °C között bármilyen hőmérsékleten kivitelezhető. A műszaki adottságoktól függően alkalmazható szakaszos- vagy folytonos technológia. A találmány szerinti eljárással kezelt termékeket takarmányozási célra többféle modem készíthetjük elő. A legegyszerűbb esetben a termék nedvességtartalmát úgy állítjuk be, hogy a savas kezelés után ne legyen szükség szárításra. A termék szárítására bármilyen szárítóberendezés alkalmazható. A termékhez az alkalmazott etetési technológiának megfelelő összetételben egyéb takarmánykomponenseket, így például gabonaféléket, növényi és állati eredetű fehéijehordozókat, továbbá adalékanyagokat és premixeket is adagolhatunk. A savas kezelés után nyert termék mikrobiológiai eredetű romlás veszélye nélkül tárolható, így a takarmányozási célnak megfelelő pH-érték beállítását, a teljes vagy részleges semlegesítést célszerűen a felhasználás előtt végezzük el. A találmány szerinti eljárással kezelt fehérje-hordozók esszenciális aminosav-tartalma nem vátozik, de a fehérjék biológiai értéke jelentős mértékben megnő. így például az extrahált szójadara biológiai értéke a találmány szerinti kezelés hatására 76,5 ± 1,5-ről 85,7 ± 1,3-ra nőtt, vagyis mintegy 12%-kal javult. Nagyüzemi kísérletekben 28 000 kísérleti broiler csirke és 28 000 kontroll baromfi 49 napig tartó nevelési ideje alatt a kísérleti állatok takarmánykeveréke a találmány szerinti eljárással kezelt extrahált szójadarából az 1 — 11. napon 21% helyett 15,2%-ot, a 12—49. napon 22% helyett 17,6%-ot tartalmazott. Az összehasonlító vizsgálat befejeztével a kísérleti állatok átlagos élősúlya, illetve fajlagos takarmányfogyasztása 1,25 kg, illetve 2,16 kg, a kontroll állatoké 1,19 kg illetve 2,21 kg volt. Azonos élősúly eléréséhez a kísérleti broiler csirkék a találmány szerinti eljárással kezelt szójadarából 28%-kal kevesebbet fogyasztottak, mint a kontroll állatok a kezeletlen szójadarából. 4x150 darab fehér hússertéssel 60napon át végzett takarmányozási kísérletben a húsliszt ♦ extrahált szójadara 12-24%-kai kisebb adagolása mellett a t alá mán y szerinti eljárással kezelt szójadarát etettünk. 25 és 65 kg közötti élősúlyhatárok között a kezeletlen szójadarát fogyasztó állatok 556 g napi átlagos súlygyarapodásával szemben a kísérleti sertések 590 g és 621 g közötti napi súlygyarapodást értek el. 1 kg élősúly-gyarapodáshoz a kontroll állatok 3,26 kg abraktakarmányt, a kísérleti csoportokban levő sertések viszont csupán 2,76-2,92 kg abraktakarmányt fogyasztottak. A találmány szerinti eljárás legfőbb előnyei a következők: a) Egyszerű és olcsó módon teszi lehetővé különböző fehérjefélék enzimatikus emészthetőségének és ezáltal biológiai hasznosíthatóságának jelentős mértékű fokozását. b) Megnő a fehétje enzimatikus emészthetősége, ennek következtäsen a fehérje felszívódása olyan emberi vagy állaü szervezetben is biztosítható, 5 10 15 10 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
