178632. lajstromszámú szabadalom • Digitális görbe- és poziciógeneráló berendezés
5 178632 6 Csak íriiatók. Ezen három bithelyen lehet megadni a generálandó görbét, a következők szerint: 0 0 0 Egyenes 0 0 1 Kör 0 10 Parabola 10 0 Ellipszis 1 0 1 Hiperbola. Megjegyezzük, hogy a 16 és 17 regiszterrel egyenes generálása végezhető. Kör és parabola generálásához még további két ilyen regiszterre, ellipszis és hiperbola generálásához még további négy ilyen regiszterre van szükség. A státusz 19 regiszter 4 regiszterek közül az egyetlen, amelyik nem kétszeresen tárolt. Emiatt a külső vezérlőegységnek, mielőtt a státusz 19 regiszterbe ima, meg kell vizsgálnia, hogy nem zavarja-e meg az esetleg éppen folyó generálást. Ugyancsak az 1 vagy 2 sínrendszerre csatlakozik az 5 címdekódoló, ami pl. kombinációs hálózat. Ez állítja elő a 4 regiszterek író és olvasó jeleit. A berendezésnek a külvilággal való kapcsolatát és belső részeinek összehangolt működését a mikroprogramozott 6 állapotgép biztosítja, amely részletesebben a 3. ábrán látható. A 6 állapotgép mikroprogramja csak olvasható 23 memóriában van tárolva. Különböző generálási algoritmusok, illetve a berendezés különböző kiépítettségj fokai esetén a 23 memóriát illetve tartalmát kell cserélni. A 23 memória önmaga olvasását is vezérli 20 vonal útján a kívülről 21 vonalon jövő feltételekkel együtt. A 21 vonal megfelel az 1. ábrán látható 39, 58 vonalnak és 13 bemenetnek. A tényleges 22 címmeghatározó áramkör egyszerűbb esetben hagyományos kombinációs hálózat, bonyolultabb esetben programozható logikai egység. A 23 memória kiolvasott tartalmát az oszcilláció elkerülése végett a 24 tárolón keresztül vezetjük tovább. A 24 tároló kimenetein 25 vonalon kapjuk a jeleket, amelyek a berendezést vezérlik. A 25 vonal megfelel az 1. ábrán látható 38, 50 és 59 vonalnak, az 54 indítóbemenethez vezető vonalnak és a 60 kimenetnek. A berendezésben a tényleges görbe generálást 8 pozíciószámlálók számára léptető jeleket előállító 7 aritmetikai egység végzi. Ennek tömbvázlata egyenes generálása esetére a 4. ábrán látható. A digitális koordináta-információk és a belőlük kiszámított további adatok 49 vonalon a egyrészt a relatív koordináta értékeket tároló 30 és 31 regiszterekbe, másrészt a koordináta-információt tároló 26 és 27 regiszterekbe kerülnek, az 50B és 50C vonalon a 6 állapotgéptől kapott vezérlőjel hatására. A 26 és 27 regiszterek 28 szelektoron keresztül kapcsolódnak 29 aritmetikai bemenetére. A 29 aritmetika számolja ki a generálandó görbe közelítő függvényét. A 32 döntési logika, amely lehet hagyományos kombinációs hálózat vagy programozható logikai egység, a 30 és 31 regiszterekben tárolt adatok, a 29 aritmetika eredménye és a 6 “lapotgéptől 50A vonalon jövő vezérlőjelek “apján határozza meg a relatív koordináta 30 és 31 regiszterek és a 8 pozíciószámlálók léptetési irányát és léPtetését, a 28 szelektor és a 29 aritmetika vezérlését, valamint 39 vonalon a generálás befejezését jelző jelet a 6 állapotgép számára. A 8 pozíciószámlálók nagysebességű szinkron előre-hátra számlálók, amelyeket pozíciógeneráláshoz az 1 vagy 2 sínrendszer felől a 4 regisztereken és 73 vonalon keresztül fel lehet tölteni. Ez utóbbi lehetőség célja, hogy az ábramegjelenítő raszterfelületének bármely pontját gyorsan kijelölhessük kezdő pozíciókéit. A 8 pozíciószámlálók a léptetési irányt és a léptetőjelet a 7 aritmetika-egységtől 14 vonalon kapják. Nagy sebességűnek kell lenniük, hiszen egységnyi elmozdulásonként kell léptetni őket. Szinkron működésűnek és egyben nagy sebességűnek is kell lenniük, hogy a kimenő jelben miné kisebbek legyenek az átkapcsolásból származó nagyfrekvenciáas zavarok. Mivel a pillanatnyi abszolút pozíció visszaolvasása követelmény, a 8 pozíciószámlálók 56 kimenete a 3 adó-vevőkön keresztül az 1 vagy 2 sínrendszerhez is csatlakozik. A 8 pozíciószámláló 56 kimenetée csatlakozik az analóg jelet előállító és módosító 10 áramkör. A 10 áramkör az 5. ábrán látható részletesebben. A 8 pozíciószámlálók 56 kimenetén levő jelet a 33 regiszter tárolja. A 33 regiszter alkalmazása kettős célt szolgál: egyrészt tovább csökkenti a 8 pozíciószámlálók átváltásából adódó kapcsolási tüskéket, másrészt lehetővé teszi a 34 és 35 digitális-analóg átalakítók bemenetéire a minél rövidebb vezetékekkel való csatlakozást. Ez utóbbi ugyancsak a zavarvédelmet szolgálja. A 34 és 35 digitális-analóg átalakítók nagysebességű, nagypontosságú áramkörök, hogy 63 és 64 ki menetükön megjelenő analóg jel minél pontosabban kövesse a digitális vezérlést, másrészt nagy visszaállási pontosság legyen elérhető. A 63 és 64 kimenetekre csatlakozik a pámatorzítás korrekcióját végző 36 korrekciós áramkör, ennek 65 és 66 kimenete 37 vonalmeghajtó áramkörökön át csatlakozik a berendezés analóg kimenőjeleket szolgáltató 9 vonalára. Mivel a berendezés kimenő 9 vonalához csatlakozó katódsugárcső képernyőjének felülete az elektronsugár szempontjából nem gömb, hanem indkább sík, a képernyő különböző pontjaiba tartó sugarak más-más időt töltenek az eltérítő térben. Ennek következménye, hogy a képernyő középpontjától távolodva az eltérítés szöge, változatlan eltérítőáram mellett fokozatosan nő. A képernyőn ez jellegzetes hibát, a 6. ábrán szemléltetett pámatorzítást okoz. A pámatorzítás következtében a 61 négyzet 62 párnaalakot vesz fel a képernyőn. A hiba arányos a képernyő középpontjából mért távolsággal és a katódsugárcső (az elektronsugár) hosszával, azaz a hiba az elektronágyú és a képernyő pontjai közti térbeli távolságtól függ. A hiba korrigálásához az eltérítő jelből ki kell vonnunk valamekkora, a fenti távolsággal arányos jelet. Ezt a feladatot látja el a párnatorzítás korrekcióját végző 36 korrekciós áramkör. A 36 korrekciós áramkör célszerűen az alábbi egyenleteknek megfelelő korrekciót végez: Xk = A[X-BX(X2 + Y2)] Yk = A[Y-BY(X2 + Y2)], 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
