178627. lajstromszámú szabadalom • Eljárás beton szilárdítására
7 178627 8 a mészazilikát kezdeti hidratációját és tovább gyorsa a beton kötését. Amint a fentiekből kitűnik, az 1. és 2. ábrán látható berendezés mindkét, a vákuumkezelési és a karbont zádós műveletnél is használatban van, ami- 5 kor csupán a 4 szelepet kell átkapcsolni. A találmány szerinti eljárással gyártható néhány elem példáját az alábbiakban közöljük. 1. Példa 10 Folyós beton 3,5 cm-es aljzatbetonréteghez. A keverési arányokat súlyarányban adjuk meg:- Cement- Adalék 0-8 mm- Viz- Folyósító adalék 1 4,5 0,4 1% (cementhez) 15 A keveréket 10 perces vákuumkezelésnek, majd 2Q 10 perces C02-kezelésnek vetettük alá. Fä órás áUás után a beton 100 kp/cm1 2-es mechanikai szilárdságú volt. 2. példa 2'5 4 cm-es vastagságú könnyűbeton lap, súlyarányban:- Cement- Homok 0-2 mm- Könnyű adalék 0,5—8 mm- Víz- Adalékok 30 1 1 1,25 0,5 0,5% (cementhez) 35 A keveréket 10 perces vákuumkezelés és 10 perces C02-kezelés után fél óráig állni hagytuk. Ekkor a beton mechanikai szilárdsága 70kp/cm2 volt. 40 3. Példa 30 x 30 x 2,5 cm-es mozaiklapok, préselése és vákuumkezelése után 10 perces C02 -kezelést végeztünk. Súlyarányok: 45- Cement 1- őrölt mészkő 0—0,5 mm 1,5- Dolomitkő 2,5- Víz 0,3 50- Adalékok 1% (cementhez) Fél órás állás utn a lapok mechanikai szilárdsága 300kp/cm2 volt. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás beton szilárdítására, főleg hidraulikus kötőanyagú, például portlandcement, salakcement, hidraulikus mész és hasonló kötőanyagú betonrétegekhez és vékonyfalú betontermékekhez, amelynél a beton alkotórészeinek összekverése után a betont öntjük és formázzuk, ezután a beton legalább egyik oldalát vákuum alá helyezve vákuumkezelésnek vetjük alá, amelynek során a betonból vizet vonunk el és tömörítjük, azzal jellemezve, hogy a vákuum fenntartása alatt - a betonban a vákuum révén kialakult hajszálcsöveken át - a beton érlelését gyorsító COj -gázt juttatunk a betonba. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy — mikoris a beton víztelenítését és tömörítését Önmagában ismert módon, a betonra helyezett és vezetéken át vákuumforrással összekötött lemezzel, illetve lappal végezzük -, a meglevő vákuum fenntartása közben a vákuumforrással való kapcsolatot megszüntetjük és a C02-gázt a lemezen, illetve lapon át juttatjuk a betonba. 3. Az 1., vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a betont egy, vagy több oldalfelületén kezeljük. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a beton vákuum-kezelését 0,2—0,95 kp/cm2-es vákuummal, a COj -gáznak ezt követő betonba juttatását pedig az atmoszférikus nyomásnál 0,1—0,5 kp/cm2- -rel nagyobb nyomással végezzük. 5. Az 1—4 igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy hagyományos betonból, vagy habarcsból, könnyűadalékos betonból, vagy speciális betonból levő betont, amelynek víz-cementtényezője 0,1—1, előnyösen 0,3-0,5, a C02 -gáznak a betonba juttatása előtt víztelenítjük. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a friss betonhoz legalább egy, a beton szerkezetalakítási és kötési tulajdonságait befolyásoló szerves, vagy szervetlen anyagot, illetve adalékot adunk. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a lemez, illetve lap helyzetben tartása közben a betont ismételt vákuumkezelésnek és karbonizációnak tesszük ki. 8. Az 1—7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a vákuumkezelést és a karbonizációt az előzetesen részlegesen vízben szegényített és érlelt betonon végezzük. 1 ábralap A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 824586 - Zrínyi Nyomda, Budapest 4
