178620. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés csővezetéki erózió és korrózió vizsgálatára

178620 MAGVAK NÉPKÖZT ARS ASAG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALAT! TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1979. VI. 25. (KO—2999) Ncmrctkúri ontályoxái: GOI N 17/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. Vili. 28. Megjelent: 1983. V. 31. Feltalálók: Turkovich György olajmérnök, 8%, Novotny László gépészmérnök 10%, He­gedűs Sándor üzemmérnök 10%, Boróczy György gépészmérnök 6%, Budapest, Kurucz Imre vegyészmérnök 14%, Sí*ban Kálmánná gépészmérnök 12%, Szol­nok, Falucskai Ferenc olajmérnök 7%, Szeged, Hatala Sándor vegyészmérnök 13%, Ecser László vegyészmérnök 7%, Bölönyi Béla vegyészmérnök 13%, Buda­pest Szabadalmas. Kőolaj- és Gázipari Tervező és Fővállalkozó Vállalat, 34%, Budapest, Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat, 33%, Szolnok, Kőolaj- és Földgázbányászati Ipari Ku­tató Laboratórium, 33%, Budapest Eljárás és berendezés csővezetéki erózió és korrózió vizsgálatára 1 A találmány tárgya eljárás és berendezés csőveze­téki erózió és korrózió vizsgálatára, különösen szénhidrogéneket szállító vezetékek elhasználódá­sának meghatározására, amellyel az elhasználódás ívelt csőszakaszokban,illetve ehhez közvetlenül csat­lakozó egyenes csőszakaszokban megvizsgálható, to­vábbá az erózió é> a korrózió áhal okozott elhasz­nálódás mértéke egyidejűleg, de külön-ldilön meg­határozható. A csőszakaszok elhasználódását az áramló közeg korrozfv és erózív hatása okozza. Ez a két folyamat egymás hatását elő is segíti. A korrodeált csősza­kaszt az erózív hatás intenzívebben támadja, az erózió által csiszolt felület az áramló anyagokkal in­tenzívebben lép vegyi kapcsolatba. A korróziót alap­vetően az áramló közeg összetétele, az eróziót pedig az áramló közeg sebessége és szilárd szemcse-, illető­leg áramló gáz esetében fotyadékcsepp tartalma be­folyásolja lényegesen. Az eróziót és korróziós hatás együttes meghatá­rozása igen fontos egyrészt az áramló közeg, és for­rása (pl. olajkút) vizsgálta, másrészt az áramlást vezető csőszakasz elhasználódásának előrebecslése érdekében. A csővezetékekben áramló közeg eróziós és kor­róziós hatásának vizsgálatára már eddig is ismertek külőnfáe módszerek. Ilyen például a próbatestek úgynevezett „belógatása” az áramló közegbe. A próbatestek üzem közben való kiemelésére és be­helyezésére is kialakítottak megfelelő berendezése­ket. További ismert módszer az áramló közegben el­helyezett vezeték elektromos ellenállásának folyama­tos, vagy szakaszos mérése is, amelynél a mérés elve az, hogy a vezeték keresztmetszetét az áramló közeg 5 által okozott erózió és korrózió csökkenti, és így el­lenállását növeli. Fenti megoldások tulajdonsága, hogy az eróziós és korróziós hatás szétváiasztására nem alkalmasak, továbbá hogy ezen hatásokat nem a csőszakasz falá­­|(J nál levő áramlás képben határozzák meg, hanem a csőszakasz belsejében, és így a csőszakasz falát érő erózív és korrózív hatásokra csak durván lehet kö­vetkeztetni . Fenti problémát részben való megoldására vo­­jj natkozik a 17] 788 lajstromszámú magyar szabadal­mi leírás, amely egyenes csőszakaszban a csőfal men­ti elhasználódás meghatározására ad kitanítást. Az eróziós hatás vizsgálatára alkalmas műszaki megol­dást a 168 054 lajstromszámú magyar szabadalmi leí- 20 rát ismerteti, amelynek hiányossága, hogy az áramló közegbe helyezett próbacső csak az áramló közeg erózív hatásának kimutatását teszi lehetővé. A fent ismertetett berendezések hiányossága, 25 hogy nem alkalmasak hajlított csőszakaszokban, il­letve a hajlított csőszakaszhoz közvetlenül illeszkedő egyenes csőszakaszokban az elhasználódás mérésére, továbbá nem alkalmasak az erózió által és a korró­zió által okozott elhasználódás egyidejű, de iQ külön-külön való megállapítására. 178620

Next

/
Oldalképek
Tartalom