178617. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadékok (ipari szennyvizek) tisztítására

3 178617 4 Valamennyi ismert berendezés közös hátránya a nagy területigény, a nagy berendezési méretekből adódó helyhez kötöttség, valamint a nagy beruházási költség igény. Az ismert berendezéseknél ezen kívül a tisztított folyadék mennyiségére vonatkoztatott fajlagos üzemeltetési költségek nagyok. További hátrányt jelent, hogy az ismert berendezések csak állandó meghatározott mennyiségű szennyezett fo­lyadék feldolgozásánál gazdaságosak és azok a telje­sítmény változására, rugalmatlan voltuk következ­tében, igen érzékenyek. Végezetül hátrányt jelent az is, hogy a leggondo­sabb üzemeltetés mellett is csak meghatározott szennyezőanyagok kiválasztása biztosítható. A találmány célja az eddig ismert flotációs elven alapuló szennyvíztisztító berendezések ismertetett hátrányainak kiküszöbölésével kisméretű, jó hatás­fokú, rugalmas kapacitású kopó alkatrészek nélküli, minimális energiát és karbantartást igénylő szennye­zett folyadéktisztítő berendezés kialakítása, mely előnyösen alkalmazható bármilyen jellegű és szárma­zású ipari szennyvizek tisztítására is. A találmány tehát berendezés folyadékok, elő­nyösen ipari szennyvizek tisztítására, amelynek felül nyitott, álló tartályként kiképzett, keverőszerke­zettel ellátott pelyhesítőkészüléke, valamint azzal kapcsolt, ugyancsak felül nyitott álló tartályt ké­pező iszap leválasztószervvel, továbbá tisztított fo­lyadék elvezetéssel ellátott flotáló készüléke van. A találmány lényege abban van, hogy pelyhesítő­­készüléke félő részén bevezetőcsonkkal, alsó részén elvezetőcsonkkal, belső ter&en pedig kavarófelü­letekkel ellátott, közel vízszintesen térközzel egymás alatt elrendezett, terelőtálcákat tartalmazó keverő­szerkezettel van kialakítva, flotálókészüléke pedig alsó térfelében kivezetőcsonkkal, a kivezetőcsonk fölött elrendezett préslevegő-folyadékelegyet, adott esetben préslevegőt bevezető szerkezettel, felső részén pedig a pelyhesítőkészülék bevezetőcsonk­jának alsó szintje alatt, azzal közel azonos szint­­magasságú bukógátként kialakított iszapleválasztó­szervvel, valamint az iszapleválasztószerv alatt, de még a flot álók észülék felső felében kialakított beve­zetőcsonkkal van kiképezve, a pelyhesítőkészülék el­vezetőcsonkja pedig vezetékkel, a flotálókészülék felső bevezetőcsonkjához van sorosan csatlakoztat­va, míg a flotálókészülék folyadékszintjét meghatá­rozó folyadékszintszabályozó szerven át van a tisztí­tott folyadékelvezetéshez csatlakoztatva. A találmány szerint előnyös, ha pelyhesítőkészü- 1 ékének keverőszerkezetét képező, kavarófelüle­tekkel ellátott, bukóéllel kialakított terelőtálcák egy­más alatt szintenként váltakozva egymással átelle­nesen szembe fordított bukóélekkel különböző térközzel, előnyösen az elvezetőcsonk irányában növekvő térközzel vannak egymás alatt elrendezve. A szabályozás érdekében előnyös az is, ha a pely­­hesítőkészülékének keverőszerkezetét képező kavaró­felületekkel ellátott terelőtálcák egymáshoz képest állítható an és a kívánt helyzetben rögzíthetően vannak kiképezve, továbbá, ha a pelyhesítőkészü­­lékek keverőszerkezetét képező kavarófelületekkel ellátott terelőtálcák együttesen emelhetően és süllyeszthetően, a kívánt helyzetben rögzíthetően rudakon vannak felfüggesztve. A jobb turbulenciát és keverést biztosítja az, hogy pelyhesítőkészülékének keverőszeikezetét képező terelőtálcák kavarófelületei sorban, vagy so­rokban egymáshoz képest eltolva azonos és/vagy különböző magassággal vannak kiképezve. Ugyancsak a szabályozás szempontjából előnyös, ha flotálókészülékének iszapleválasztószervét képező bukógát éle magassági értelemben állíthatóan és kívánt helyzetben rögzíthetően van kiképezve és fo­lyadékszintszabályozószerve változtatható élmagassá­gú bukógátként van kiképezve. A találmány egy további ismérve szerint a beren­dezés folyadékszintszabályozó szerve flexibilis csőként van kiképezve, amelynek legmagasabb pont­ján levegőbevezető csonk van elrendezve. Az üzemi ellenőrzést teszi lehetővé, ha a pelyhe­sítőkészülék, valamint a flotálókészülék munkatere kémlelőablakkal és szükség szerint bevilágítással van ellátva. Végezetül a találmány szerinti berendezés álta­lános használatát teszi lehetővé az, hogy a pelyhesí­tőkészülék, a flotálókészülék és a folyadékszint­szabályozó szerv egy szerkezeti egységként előnyö­sen mobil alakban van kiképezve. A találmány szerinti berendezés tehát lényegeven álló tartályként kiképzett pelyhesítőkészülékből, ve­le sorba kapcsolt ugyancsak álló tartályt képező flotálószerkezetből, továbbá a pelyhesitőszerke­­zetben és a flotálószerkezetben a folyadék-szintet a mindenkori terhelésnek megfelelően szabályozó fo­lyadékszintszabályozó szervből áll. A pelyhesítőkészülékben a vegyi anyaggal, pely­­hesítőanyaggal kevert szennyezett folyadék minden eddigi megoldástól eltérően felülről lefelé áramlik. Az egymás alatt vízszintesen elrendezett terelőtál­cák, valamint az azokon kiképzett kavarófelületek a lefelé áramló folyadékot intenzív turbulens mozgás­ba hozzák. Ezt követően a terelőtálcák térközének növekedése, azaz az átöndő keresztmetszet növeke­dése miatt az áramlás szinte fokozat mentesen csökken annyira, hogy a pelyhesítőkészülék alsó részén az áramlás már közel laminárisnak tekinthető. Ezáltal biztosítva van az egyenletes és széttöredezés­mentes pehelyképződés, amely mindeddig mecha­nikus forgókever ős készülékkel megoldható nem volt. A találmány szerinti berendezés pelyhe sít őszer­­kezeténél a pelyhesedés közbeni előülepedés a pely­hesítőkészülék alján nem következhet be, mert a pelyhesített szennyvíz alul távozik és az minden üledéket magával visz a flotálóba, ahol az üledék az iszappal együtt távozik. A pelyhesítőkészülékbe felül folyamatosan betáp­lált szennyvíz a továbbiakban a hidrosztatikus nyo­más különbség hatására belép a flotálókészülékbe. Itt az eddig ismert flotálóktól eltérően a szennyezett folyadék nem a flotálókészülék alján, hanem a készülék felső részén lép be a flotálókészülékbe. A flotálókészülék alsó részén bevezetett levegő a flo­táló térben egyenletesen felszabadul és rendkívül apró buborékok alakjában fölfelé áramlik miközben ütközik a lefelé áramló pelyhesített szennyezett fo­lyadékkal. A szennyezett folyadékban levő pelyhesített részecskék találkoznak a felfelé árandó levegőbubo­rékokkal és a szennyező szemcsékhez tapadó levegő­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom