178615. lajstromszámú szabadalom • Egészségre káros, repülő és rejtett életmódott folytató rovarok irtására szolgáló kompozíció

3 178615 4 terekkel rendelkeznek. További követelmény, hogy a rovarirtószerek alkalmazása során a rovarok ellen­állóképessége, rezisztenciája ne, vagy minél később alakuljon ki. (Sz. Gulyás, M.: Az OKI működése az 1959. évben, Medicina, Budapest, 1961. 221—228. oldal, Grayson, J.: Mist. Publ. Ento. Soc. Amer. 2. 55-58/1959). A különféle egészségre káros rovarok elpusztítá­sára szolgáló, érintő idegméreg hatású rovarirtósze­rek kémiailag különböző csoportokba tartozó ve gyű - leteket tartalmaznak hatóanyagként, főleg szerves foszforsav-észtereket, karbamátokat, illetve pipero­­nil-butoxiddal adalékolt természetes piretrineket. (Tájékoztató az engedélyezett és felhasználható ro­var és rágcsálóirtószerekről és a felhasználás szakmai irányelveiről, OKI. kiadvány, Budapest, 1971., Ma­kara, Gy. és Mihályi, Gy.: Magyar Orvosi Könyv­kiadó Társulat kiadványa, Budapest, 1943. 340-341. oldal., Egészségügyi Világszervezet WHO/VBC/72.354. sz. kiadványa). A legutóbbi időkben a különböző szintetikus piretroidok közé tartozó hatóanyagok (pl. permetrin, tetrametrin, fenotrin, dekametiin stb.) alkalmazása került előtérbe. (Martin H. Worthing Ch. R.: Pesti­cide Manual British Corp. Protection Council, 1977. 43., 406., 410., 453., 461., 502. oldáak). Ezekből a felsorolt hatóanyagokból a repülő, il­letve a rejtett életmódú rovarok eltérő biológiai tu­lajdonságaiból adódóan különféle speciális irtószere­ket (pl. porozószerek, permetezőszerek stb.) alakí­tottak ki. (Az Egészségügyi Világszervezet WHO/VBC/DS/78.34. és WHO/VBC/Tox. 77.20. sz. kiadványai, Specifications for Pesticides used in Pub lie Health, WHO, Geneva, 1973.). Találmányunk egy olyan, új rovarirtószerre vonat­kozik, amely mind a repülő, mind a rejtett élet­módú egészségre káros rovarok irtására alkalmas. Az általunk kialakított összetételű rovarirtószer az elő­zőekben már részletezett szakmai és toxikológiai követelményeknek egyértelműen megfelel. Vizsgálataink eredményei alapján arra a következ­tetésre jutottunk, hogy amennyiben az adalékolt ter­mészetes piretiinekhez vagy szintetikus piretroid ha­tóanyagokhoz vagy alacsony toxieitású szerves fosz­­forsav-észterekhez, illetve ezek keverékeihez magban és/vagy a-helyzetben szubsztituált fenil-ecetsav-alkil­­és/vagy aril-észterét adagoljuk és az így nyert keve­rékből megfelelő formálási eljárással rovarirtószert készítünk, akkor az adalékolt természetes piretrinek, illetve a szintetikus piretroidok már ismert hatásától eltérő, igen előnyös tulajdonságú készítményhez ju­tunk. A kombinációk újdonságát a bennük levő, adott arányban és mennyiségben alkalmazott komponen­sek együttesen adják. Ismeretesek olyan szerek, me­lyek kombinációban alkalmazzák a piretroidokat és a fenil-ecetsavalkil-észtereit (173 481sz. magyar sza­badalmi leírás). Ezek hatása azonban elmarad a talál­mányunkban leírt kombinációkétól. Vizsgálataink bi­zonyították, hogy az általunk alkalmazott rovarirtó­szer összetételek - az említett szinergetikus hatáson túlmenően - a piretroidok, a szerves foszforsav-ész­­terek, valamint a fenil-ecetsav-észterek együttes szi­­nergizmusát mutatják. A különböző összetételű készítmények előnyös tulajdonságait, illetve a vizsgálatok során nyert ered­ményeket táblázatokban szemléltetjük. lüsérleteinkhez teszt állatként a repülő rovarok közül vegyes ivarú házilegyeket (Musca domestica), a rejtett életmódú rovarok közül pedig német csótányok (Blattelia germanica) hímjeit és nimfáit használtuk fel. A rovarok házi tenyészetünkből származtak. A vizsgálati anyagokat különböző felü­letekre (csempe, furnir, papír) részben egyenletesen porlasztással, részben pedig direkt permetezéssel közvetlenül a rovarokra juttattunk. Az expozíciós idő alatt megfigyeltük a rovarok mérgeződéi tüne­teit. 5., 10., 20., 30. percben feljegyeztük a letag­lózott rovarok számát, majd az elhullás arányát 24 óra múlva állapítottuk meg. A felületre felvitt vizsgálati anyag biológiai hatástartósságát 1 és 3 hét után is mértük. A találmányunk szerinti rovarirtószer összetétele tág határokon belül tetszés szerint változtatható. Különösen alkalmas hatóanyagok: a természetes ada­lékolt piretrinek, a szintetikus piretroidok, az ala­csony toxieitású szerves tio-foszforsav-észterek, vala­mint a fenilecetsav-észterek. Az ily módon elkészí­tett hatóanyagkeveréket megfelelő oldószerrel részben permetezhető folyadék, részben megfelelő oldószerrel és hajtógázzal aeroszolos formálásra vagy füstölő készítésére lehet felhasználni. Az oldószerek, illetve a hajtógáz a hatóanyagokat nem bonthatják le és katalizáló hatásuk sem lehet. Erre a célra előnyösen alkalmazhatók: szagtalan petróleum, kis szénatomszámú alkoholok, klórozott oldószerek, stb. Hajtógázként a Freon 11/12 és Fre­on 12 stb. előnyös. A különféle összetételű rovarirtószereket példá­kon mutatjuk be, anélkül, hogy találmányunkat a példákra korlátoznánk. 1. példa: Aeroszolos folyadékfázis Az összetétele: 0,4 súly% ftaltrin 0,1 súly% fenotrin 0,2 súly% piretrum-extrakt 1,8 súly% piperonil-butoxid 0,01 súly% m-fenoxi-benzil-ct-izopropil-m -klór-fenil-a cetát 97,49súly% etil-alkohol Az elkészítés módja: a ftaltrint melegítés közben (max. 50°C-on) feloldjuk a piperonil-butoxidban, majd hozzáadjuk a fenotrin, a piretrumextrakt és a fenilecetsav-aril-észter etil-alkoholos oldatát, majd az elegyet homogenizáljuk. Az 1. példa szerinti összetételű folyadék biológiai hatását összehasonlítottuk a következő összetételű konrollokkal. Kontroll I. 0,4 súly% ftaltrin 1 £ súfy% piperonil-butoxid 97,8súly% etil-alkohol 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom