178595. lajstromszámú szabadalom • Két- vagy többrétegű tűzálló, ill. hőszigetelő bevonat vagy társított rendszer
178595 4 említett hátrányok kiküszöbölésével. Ezzel egyidejűleg meglepően új hatások is elérhetők, — hosszú élettartam, rezgésállóság -, melyek az eddigi hőszigetelő- illetve tűz ellen védő gyakorlatban ismeretlenek voltak. 5 A találmány szerinti bevonat vagy társított rendszer, legalább két rétegből áll, melyben a nagyobb hőigénybevétel felőli oldalon elhelyezkedő réteg valamely hő- és tűzálló anyag, így azbeszt, expandált perlit, üveggyapot, kőgyapot vagy ezek keverékének10 szilikátbázisú kötőanyaggal alkotott elegye, és az ehhez vagy ezekhez közvetlenül csatlakozó réteg vagy rétegek rizsszalma vagy rizshéj, célszerűen rostosított állapotban. 15 A fenti hő- és tűzálló anyag 70-100 súly% azbeszt vagy kőgyapot illetve üveggyapot, 0-20 súly% perlit vagy cement és 0-10% mészhidrát keverékének és vizű vég, víz 1:1-1:4 arányú elegyének 1 : 1-1 : 2 arányú keveréke. Az azbeszt, kőgyapoí 20 és üveggyapot célszerűen rostosított állapotú, szálhosszúsága legfeljebb 30 mm. Perlitként célszerűen legfeljebb 3 mm szemcseméretű expandált periitet használunk. A fentiekben a „tűzálló” kifejezést olyan anyagra 25 használjuk, mely 750°C-on 10 percen át izzítva nem bocsát ki éghető gázokat, izzásba nem jön és alakját megtartja, nem poriad. A „hőszigetelő anyag” jellemzője, hogy hővezetési tényezője 0,1 Kcal/m/óra/°C alatt van. 30 Abban az esetben, ha a szigetelendő felület hőmérséklete magas, például 120—150 °C feletti, a felületre célszerűen először a jó hőálló sajátosságú réteget viszünk fel, majd ezután hordjuk fel a jó hőszigetelő réteget. Abban az esetben, ha a feladat 35 éghető anyagok felületi védelme tűz ellen, a jelenleg használt korszerű, tűzhatásnak jól ellenálló anyagok általában nem használhatók, mivel szilikát-tartalmuk miatt nem kötnek megbízható formában, egyben egyes anyagok bázikus hatása megtámadja a fa, fa- 40 rost, papír stb. felületeket. Ebben az esetben a találmány szerint úgy járhatunk el, hogy először az éghető anyag felületére a rizshéjrostot visszük fel, majd az ily módon kialakított nagyszilárdságú rétegre hordjuk fel a másik réteget, mely például azbeszt 45 vagy más szilikátbázisú anyag lehet. Az előzőleg felvitt alapozóréteg már kellőképpen ellenáll a szilikátbázisú kötőanyaggal felvitt tűz ellen védő anyag bázikus hatásának is. 50 Meglepő módon úgy találtuk, hogy abban az esetben, ha a jó hőálló hatású anyagot, például azbesztet, expandált periitet, üveggyapotot, kőgyapotot olyan vízzel hígítható vagy elegyíthető sálikát-bázisú kötőanyag segítségével viszünk fel, mely anyag a 55 fémvas vagy különféle vasoxidos területtel érintkezve azon kovasav és/vagy káltiumkarbonát képződése közben kötésbe lép, a bevonat tartós bázikus hatása az acél felületét korrózió ellen is megvédi, még beázás esetén is. 60 A találmány lényege — a réteges elrendezésen kívül - a cellulóz-tartalmú anyag, azaz a rizshéjrost alkalmazása. Ezen anyag gyulladási hőmérséklete 450 °C között van. (összehasonlításként a fáé 250 °C.) 1100 °C-on történő hevítés után a cellulóz 65 elég és kovasavas váz marad vissza, melynek tűzállósági értéke már 1600 °C felett van. A rizshéj rostosítása például törekhengerszéken átengedve végezhető, a rizshéjrost szálhosszúsága általában 2-15 mm. Különböző épületelemek és nagyobb felületű szerkezetek esetén a rizsszalma és rizshéjrost lemezekké préselhető, ebben az esetben kötőanyag, így vízüveg, cement és/vagy mészhidrát, vagy például fenol-formaldehid-gyanta is alkalmazható. A találmány szerinti tűzálló és hőszigetelő bevonat, illetve társított rendszer nem várt többlethatást nyújt. Ez például nemzetközi szabványok szerinti tűzállósági vizsgálattal mutatható ki: 40 mm vastag rétegelt lapot készítettünk mely 5 mm vastag szórt azbeszt-mészhidrát elegyből 30 mm rizshéjrost-rétegből, majd ismét 5 mm vastag szórt azbeszt-mészhidrát elegyből állt. A mérések során a rétegelt lap 105 perc tűzállósági időt mutatott, ugyanakkor a 40 mm vastag azbesztlap maximális tűzállósági ideje 65 perc volt. Az ÉMI MSZ 14800/1 —77 szabvány szerint vizsgálata során a fenti anyag 90 perces tűzállósági minősítést kapott. A fenti nem várt nagy tűzállósági érték abból adódik, hogy a rétegek között nagy szigetelő hatású légréteg képződik a hevítés során, melyben sem hőátvezető légmozgás, sem kontakt hővezetés nem tud kialakulni, ezáltal mind a hőszigetelő, mind a tűzállósági tulajdonságok jelentősen felülmúlják az egyes alkotórészek ilyen tulajdonságait. Az egyes rétegek vastagsága az igénybevételtől függ. A szilikát típusú réteg vastagsága célszerűen 6-20 mm, a rizshéj rost-rétegé célszerűen 20-150 mm. Természetesen készíthetők bevonatok a fentiektől eltérő vastagsággal is, mivel a rétegvastagságok, aránya nem kritikus tényező. A találmány szerinti megoldást az alábbi példák kapcsán ismertetjük anélkül azonban, hogy oltalmi körünket kizárólag az ott megadott megoldásokra korlátoznánk, 1. példa Acélfelületen — melynek üzemoldali hőmérséklete 190°—8mm vastagságban szórással 40 súly% 3—lOmm szálhosszúságú azbesztrostot, 12,5 súly% expandált perlitszemcsét (P3 kereskedelmi minőség) 12,5 súly% vízüveget és 35 súly% vizet tartalmazó elegyet viszünk fel nedves szórással. A felületre annak teljes száradása előtt 3 cm vastagságú rizshéjrost lemezt helyezünk. A szigetelés mechanikai védelme 1 mm vastag alumíniumlemezzel borítva mechanikus kötéssel történik. 2. példa Faház külső és belső tűzvédelme úgy oldható meg, hogy a fa felületére mindkét oldalon szórással 2 cm vastagságban rizshéjrostot viszünk fel, majd ugyancsak mindkét oldalon szórással az 1. példában megadott szflikát-tartalmú keveréket viszünk fel
