178570. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hídpályaszigetelés és hídszegély közötti kapcsolat kialakítására
MAGYAR népköztAesasAO SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 178570 0 Bejelentés napja: 1979. VII. 30. (HI-518) Nemzetközi osztályozás: E 01 D 19/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1981. IX. 28. Megjelent: 1983. IV. 30. HIVATAL ■ Sághi Károly okleveles mérnök, 90%, Budapest, Vasvári Pál okleveles mérnök 10%, Győr Eljárás hídpályaszigetelés és hídszegély közötti kapcsolat kialakítására 1 A találmány hídpályaszigetelés és hídszegély közötti kapcsolat kialakítására szolgáló eljárásra vonatkozik. Ismeretes, hogy a hídpályák szigetelését - amely a pályalemezre kerül, és annak teljes szélességében 5 és hosszában végighúzódik — világszerte rendszerint szabályzatokban meghatározott módon kell a hídszegélyekhez csatlakoztatni. (Hídszegélyen a jelen leírásban azt a szerkezetrészt értjük, amely a pályalemez két hosszanti pereme mentén húzódik végig, s 10 általában a belső oldalon kerékvetőt, a külső oldalon pedig lefelé nyúló takarólemezt tartalmaz, s korlát van benne rögzítve.) A hídszegélyek túlnyomórészt előregyártott vasbetonelemek felhasználásával készülnek, de építenek szegélyeket monolit vasbe- 15 tonból is. A szigetelés csatlakoztatása mindkét esetben oly módon történik, hogy a hídszegély belső, a pálya felé eső, függőleges vagy ehhez közelálló helyzetű oldal felületében alul bemélyedést alakítanak ki, ék-alakú keresztmetszetű lejtbeton-testet képez- 20 nek ki a pályalemezen, amely a bemélyedés függőleges oldalfelületének fekszik, s a pályalemezen fekvő szigetelést e lejtbetonra viszik, majd a bemélyedés függőleges falára hajtják fel. A szigetelésre ezután szigetelést védő betont visznek fel, arra a pálya felé 25 lejtő, kb. 10%-ot meghaladó esésű lejtést adó betonréteget hordanak fel kb. 30 cm szélességben, majd ugyanilyen lejtésű és szélességű (öntött) aszfalt-réteget készítenek, közvetlenül a kerékvető mellet, attól kiindulva, úgyhogy a hídpálya felületi rétegével 3Q 2- amely a kerékvető felé van kb. 2,5%-os eséssel kiképezve - ez a 30 cm széles, kerékve tő-menti öntöttaszfalt sáv vízelvezető vápát alkot. Ennek a megoldásnak az alábbi súlyos hátránya vannak: a szegély alatt a hídpálya-szerkezet egyáltalán nincs szigetelve, hiszen a szigetelés a szegély belső oldalán kialakított bemélyedés falán fekszik fel. E bemélyedés kialakítása nehézkes, és benne a szigetelés függőleges részének elkészítése - elsősorban a helyszűke miatt - szakszerűen nem vitelezhető ki. E függőleges szigetelés-rész védőbetonja a tapasztalatok szerint néhány év alatt teljesen elválik a szigeteléstől, ezért a híd beázik. Mivel a szigetelést védő beton a szegéllyel szerkezetileg nem köthető össze, repedés keletkezik, amelyen át víz jut a felhajtott szigetelés alá. Télen a bejutott víz megfagy, és gyakran ledobja a szegély melletti burkolatot. További hátrányt jelent, hogy a kerékvető melletti 30 cm szélességű öntött-aszfalt sáv nem hengerelhető, mert olyan gép nincs, amellyel a vízelvezető vápát ki lehetne alakítani, kézzel végzendő munkához viszont hovatovább nem lehet kivitelezőt találni. Az öntöttaszfalt azért nem megfelelő megoldás, mert az anyag idővel a ferde lejtbeton-felületen lehúzódik, a vápa megszűnik, és a csapadékvíz közvetlenül a kerékvető mellett folyik, ami a meghibásodás mértékét növeli. A meghibásodott szigetelés nem javítható. Végül megemlítjük azt a - nem jelentéktelen — hátrányt, ami abból adódik, hogy az építés során 178570
