178568. lajstromszámú szabadalom • Eljáárs új 2,6-dimetil-4-(2,3-dihtt-fenil)-1,4-dihidropiridin-3,5-dikarbonsav-3 5-asszimmetrikus diészterek előállítására

178568 4 2.6- dimetil-4-(2,3-diklór-fenil)-l,4- -dihidropiridin-3,5-dikarbonsav-5-etilészter-3- -3-(2-metoxi-etil)-észter, 2.6- dimetil-4-(2,3-diklór-fenil)-l,4- -dihidropiridin-3,5-dikarbonsav-3-metilészter­­-5-izopropilészter, 2.6- dimetil-4-(2,3-diklór-fenil)-l,4- -dihidropiridin-3,5-dikarbonsav-3-metilészter­­-5-(l-metil-propil)-észter, 2.6- dimetil-4-(2,3-diklór-fenil)-l ,4- -dihidropiridin-3,5-dikarbonsav-3-metilészter­­-5-(terc-butil)-észter, 2.6- dimetil-4-(2,3-diklór-fenil)-l,4- -dihidropiridin-3,5-dikarbonsav-3-metilészter--5-(2-metoxi-l -metil-etil)-észter, 2.6- dimetil-4-(2,3-diklór-fenil)-1,4- -dihidropiridin-3,5-dikarbonsav-3-(2-metoxi­­-etil)-észter-5-izopropUészter, 2.6- dimetil-4-(2,3-diklór-fenil)-1,4- -dihidropiridin-3,5-dikarbonsav-3-(2-etoxi­­-etil)-észter-5-etil észter, 2.6- dimetil-4-(2,3-diklór-fenil)-1,4- -dihidropiridin-3,5-dikarbonsav-3-metilészter­­-5-(2-metoxi-l ,1 -dimetil-etil)-észter, 2.6- dimetil-4-(2,3-diklór-fenil)-l,4- -dihidropiridin-3,5-dikarbonsav-3-metilészter­­-5-(2-etoxi-etil)-észter, 2.6- dimetil-4-(2,3-’diklór-fenil)-1,4- -dihidropiridin-3,5-dikarbonsav-3-metilészter­­-5-(2-metil-allil)-észter, 2.6- dimetil-4-(2-klór-3-metil-fenil)-1,4- -dihidropiridin-3,5-dikarbonsav­­-3-metilészter-5-etilészer. A találmány szerint előállított vegyületeket meg­felelő készítmény alakjában szájon át vagy parente­­rálisan adjuk be a fentebb említett szív-érrendszeri rendellenességek akut és krónikus esetében. Az új vegyületek biológiai hatásait megvizsgáltuk, és az elvégzett különböző vizsgálatok eredményeit a későbbiekben közöljük. Az új vegyületeket a szakterületen önmagában ismert módszerekkel állítjuk elő. Így a) egy II általnos képletű vegyületet - ebben a képletben R3 és R4 a fenti jelentésű, Rí jelentése azonos R1 vagy R* fenti jelentésével - egy III általá­nos képletű vegyülettel reagáltatunk - ebben a képletben R" jelentése azonos R2 vagy R1 fenti jelen­tésével, vagy b) egy IV általános képletű vegyületet — ebben a képletben R3 és R4 a fenti jelentésű - egy V és egy III általános képletű vegyülettel reagáltatunk - ebben a két képletben R’ és R” jelentése azonos R1 és R2 fenti jelentésével - vagy c) egy II általános képletű vegyületet - ebben a képletben R3, R4 és R’ a fenti jelentésű - ammónia jelenlétében egy VI általános képletű vegyülettel rea­gáltatunk - R” a fenti jelentésű -, vagy d) egy IV általános képletű vegyületet - R3 és R4 a fenti jelentésű - egy Va és egy Vb általános képletű vegyülettel reagáltatunk - ebben a két kép­letben R’ és R” a fenti jelentésű 3 A kiindulási vegyületek képletében, ha R’ jelen­tése R1 -gyei azonos, akkor R” jelentése R2-vel egye­zik, illetve, ha R’ jelentése az R2-re megadott jelen­tésekkel azonos, akkor R” jelentése az R1 -re meg­adott. Az új vegyületek, a kiindulási anyagoktól és az eljárástól függően optikai antipódokként vagy race­­mátként keletkeznek, vagy - ha legalább két aszim­­metriás szénatomot tartalmaznak — izomerelegyként (racemát keverék) keletkeznek. A kapott izomerelegyek (racemát keverékek) a komponensek fiziko-kémiai különbségeitől függően szétválaszthatok a két sztereoizomer (diasztereomer) tiszta racemátra, például kromatográfia és/vagy frak­­cionált kristályosítás segítségével. A kapott racemátok ismert módszerekkel választ­hatók szét, például valamilyen optikailag aktív oldó­szerből végzett átkristályosítással, mikroorganizmu­sok segítségével, vagy a vegyülettel sókat képező optikailag aktív savakkal való reakcióval, és az így keletkezett sók szétválasztásával, például a diaszte­reomer sók eltérő oldékonysága alapján, amelyekből az antipódok alkalmas reagenssel ismét szabaddá te­hetők. Felhasználható alkalmas optikailag aktív sa­vak például a borkősav, a di-(o-toíil)-borkősav, az almasav, a mandulasav, a kámforszulfonsav vagy ki­­nasav L- és D-formái. Előnyösen a két antipód közül a hatásosabbat izoláljuk. Előnyösen olyan kiindulási anyagokat használunk a találmány szerinti reakciók kivitelezéséhez, amely anyagok előnyösként említett végtermékeket és főként speciálisan előnyösnek említett végterméke­ket eredményeznek. A kiindulási anyagok ismertek, vagy - amennyi­ben újak - a szakterületen járatosak előtt ismert eljárásokkal előállíthatok. Klinikai használatban a találmány szerinti vegyü­leteket általában szájon át vagy végbélen át adják be olyan gyógyszerkészítmény formájában, amely a ha­tóanyagot szabad bázisként tartalmazza valamilyen gyógyszerészetileg elfogadható hordozóval készült keverékben. A találmány szerinti új vegyületek említése a sza­bad amin bázisra vonatkozik, még akkor is, ha a vegyületekről általánosan vagy speciálisan írunk, fel­téve, hogy a szöveg, amelyben ezt a kifejezést hasz­náljuk, például a példákban, ennek a tágabban vett jelentésnek nem mond ellent. A hordozó lehet vala­milyen szilárd, félszilárd vagy folyékony hígító vagy kapszula. A gyógyszerkészítmények szintén a.talál­mány oltalmi körébe tartoznak. Általában a ható­anyag a készítmény 0,1 és 99 súly%-a között van, alkalmasan 0,5 és 20súly% között injekciós készítmények esetében, és 2 és 50súly% között szájon át való beadásra szánt készítményekben. Egy találmány szerinti vegyületet szájon át való beadásra szánt dózisegységek formájában tartalmazó gyógyszerkészítmények előállításánál a kiválasztott vegyületet valamilyen szilárd, poritott hordozóval, például laktózzal, szacharózzal, szobittal, mannittal, keményítővel, így burgonyakeményítővel, kukorica­keményítővel, amilopektinnel, cellulózszármazé­­kokkal vagy zselatinnal, valamint valamilyen síkosí­­tószerrel, így magnézium-sztearáttal, kaldum-sztea­­ráttal, polietfléngjikol viaszokkal vagy hasonlókkal 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom