178558. lajstromszámú szabadalom • Kötélerő és kötélhossz kiegyenlítő berendezés, surlódótárcsás meghajtású, több kötélágas felfüggesztésű felvonóberendezésekhez
3 1785S8 4 emelőmagasságig — kielégítő megoldást tesz lehető vé. Ismertek a fentieken kívül hidraulikus kötélkiegyenlítők is, ezek alkalmazása azonban nem oldja meg az említett problémákat. Általában ugyanis egymástól függetlenül elhelyezett dugattyúkból állnak, tehát lényegében a rugós függésztőberendezésekhej hasonlóan működnek. Alapvető hátránya az ilyen megoldásoknak, hogy a hengerekben levő folyadék csekély összenyomhatósága következtében nagyobb nyúlások kiegyenlítésére nem alkalmasak. Emellett a szerkezet bonyolult, súlya viszonylag nagy és előállítása nehézkes. A gyártás ugyanis a hagyományos megoldásokéhoz képest bonyolult és költséges, mert igényes felületmegmunkálásra van szükség. A tömítettséggel kapcsolatban ennek ellenére problémák jelentkeznek, ami nem csupán az utántöltés szükségességében nyilvánul meg, hanem az üzemelést is zavarhatja. Ezenkívül a hidraulikus munkahengerekben általában használt folyadékok nagy nyomásokra és a szabadban történő üzemeléskor jelentkező hőmérsékletváltozásokra érzékenyek, ami üzembiztonságukat tovább csökkenti. A jelen találmányban célunk olyan kötélkiegyenlítő berendezés kialakítása, amely az eddig használatos kötélkiegyenlítő berendezések említett hibáit megszünteti és gyakorlatilag a legnagyobb használatos emelőmagasság (30—300 méter) és a szokásos pontatlanságok mellett is biztosítja a relatív kötélvég elmozdulások kiegyenlítését, és a kötélágak teljesen azonos terhelését, meggátolva ezzel egyes kötélágak megcsúszását anélkül, hogy káros lengések lépnének fel. A kitűzött feladatot a találmány szerint úgy oldjuk meg, hogy a felvonón, illetve az ellensúlyon függőlegesen elhelyezett, dugattyúval ellátott hengerek közös nyomótérrel vannak ellátva, és önmagában ismert hidroplasztikus közeggel vannak kitöltve. Az így kialakított hidroplasztikus tömbben a dugattyúk közös nyomótér felőli oldalaihoz erősített húzott kötélágak a hidroplasztikus tömb közös nyomóterét határoló lapnak a hengerek geometriai tengelyeibe eső furatain vannak átvezetve. A furatok belső végeinél önbeálló kötélátvezető elemek vannak elhelyezve. Masszajellegű hidroplasztikus közegen olyan közeget értünk, amely gyakorlatilag kitölti a rendelkezésre álló teret, és benne a nyomás minden irányban közel egyenletesen terjed. Ilyen értelemben ide sorolunk például egy golyókból álló halmazt is, amely a fenti meghatározásnak — első közelítésben — megfelel. A hidroplasztikus közeg tehát lehet massza, lehet golyók halmaza, és lehet a kettő keveréke is. Magának a hidroplasztikus közegnek az alkalmazása az ipar területén már ismert. A hidroplasztikus masszával végzett dugattyús szorítást elsősorban a készülékszerkesztés területén alkalmazzák munkadarabok befogására. Ezen a területen azonban a dugattyúk elmozdulása rendkívül kicsi, az egy milliméter értéket nem haladja meg. Ennek oka az, hogy a hidroplasztikus közeg erősen viszkózus jellege miatt, a dugattyúk nagy késleltetéssel működnek. így rövid idő alatt csak akkor valósítható meg megbízható szorítóerő, ha a méretkülönbségek kicsik, és így a méreteltérések áthidalására a hidroplasztikus közeg lassú mozgása mellett is lehetőség van. Nyilvánvaló, hogy a felvonóberendezések felfüggesztő köteleinél létrejövő hosszváltozások ilyen szerkezet alkalmazását elvüeg kizárják. A jelen találmány alapja az a meglepő felismerés, hogy az ismert hidroplasztikus közeg alkalmazásával kialakítható olyan berendezés, amely a jelenlegi műszaki ismeretek szerinti működési tartománytól legalább egy nagyságrenddel eltérő tartományban is alkalmazható, és megbízhatóan üzemeltethető. A találmány további részleteit kiviteli példán, rajz segítségével ismertetjük. A rajzon az 1. ábra a himbás kiegyenlítő, a 2. ábra a rugós kiegyenlítő, a 3. ábra a találmány szerinti kiegyenlítő. A kiegyenlítő berendezés a szükséges függesztőkötelek számának megfelelő (az ábrán 4 darab), az 1 tömbben kialakított 2 hengerekben mozgó 3 dugattyúból és a dugattyúrudak végére erősített 4 kötélvégrögzítő-berendezésből áll (a rajzokon a kötélerőket nyüakkal jelöltük). Az 1 tömbben kialakított 2 hengerek a dugattyúk felett egy közös 5 térrel rendelkeznek, amelyet a 6 lap zár le. A 7 kagylós alátét biztosítja, hogy az egyes kötélágak a hajtótárcsán kialakított hornyok irányába beállhassanak. A dugattyúk feletti tér és a közös tér a következő összetételű anyaggal van kitöltve: 100 egység pdivinilklorid 200 egység dibutál italát (CeftO (COO)2 (C4H9)2 100 egység MM—60 vagy MM—90 olaj, 4 egység kalcium sztearát, vagy 4 egység magnézium sztearát. A példában ismertetett massza, vagy például a golyóhalmaz plasztikus tulajdonságai hőmérsékletváltozás esetén és nagy nyomások (például 100 at) mellett is gyakorlatilag állandók. A találmány szerinti berendezés nagy előnye, hogy működéskor a plasztikusan viselkedő közeg az egy-egy kötélágban fellépő ) a hajtótárcsa, vagy a kötél átmérő-növekedéséből származó — erőnövekedést az egyes dugattyúkon keresztül azonnal kiegyenlíti, mivel az egyes dugattyúk felett a nyomások mindig állandóak. Egy-egy kötélvég relatív elmozdulása a többi kötélvég ellenkező irányú, a kötélágak számával arányos elmozdulását eredményezi, és ezáltal a relatív kötélcsúszásokat megakadályozza, megszüntetve ezáltal a hornyok és a kötelek egyenlőtlen kopásából származó üzemzavarokat. Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés súdódó tárcsás meghajtású, több kötélágas felfüggesztésű felvonók kötélhúzó erőinek és a kötélhosszaknak a dinamikus kiegyenlítésére, ahol a felvonón, illetve ellensúlyon függőlegesen elhelyezett, dugattyúval ellátott hengerek vannak és a 5 10 15 70 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2