178557. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a gerinces állatok víz- és sóforgalma, savbázis egyensúlya, -elektrolit háztartása zavarainak kiegyenlítésére alkalmas készítmény előállítására

19 179557 30 Kelte thetőség % hetes korban 30 40 50 64 78,4 82,3 83,2 79,3 10 1977. VII. 17-én 8700 g 51% víztartalmú növényi részt az l.sz. példában leírtak szerinti összeállí­tásban jutazsákba lazán bevarrva, 13 keménységi fo­kú, 14 °C hőmérsékletű, 7,18 pH-jú, 116 000 ml ivóvízzel kezeltük fémedényben, az l.sz. példában IS leírtak szerint. VII. 20-án az így készített (pH 5,70) törzsoldatot kétszeres mennyiségű ivóvízzel hígítva 350 liter itat­ható oldatot kaptunk, (pH 6,95), amelyet 3 napig itattunk ivóvíz helyett a II. sz. ól 20 702 9 *12 6= 774 db létszámú bélhurutos törzsállo­mányával. A kiterjedt hasmenés a kezelés megkez­désétől számított 4. napra megszűnt, kemény, össze­állt lett az ürülék. 1977. VII. 29-én 53 375 g 50% víztartalmú, az 25 1. sz. példában leírt növényi összetételű anyagot (a VII. 17-én készítettek szerint) 710 liter ivóvízzel kezeltük. A kapott VIII. 2-től kezdve, naponta kétszeres mennyiségű ivóvízzel hígítva, itatásban részesült 3 napig az I., a II. és a III. ól állománya, 30 összesen 4 2919 és 454 6= 4 745 db létszámú törzsállomány. Felhasználásra került 710 liter. A ke­zelés 3. napjára a hasmenés megszűnt. 1977. XII. 5-én mindenben az előzőek szerint, 42 500 g növényi részt használtunk fel, összesen 3S 1 700 literrel itattunk, XII. 7-ével kezdődően 3 na­pig, az I., II., III. és IV-es ólban, összesen 3 780 db létszámú törzsállományt. A kezelés kezdetét követő 4. napra a hasmenés megszűnt. 40 4. sz. példa (5. sz. jkv.) Az eljárás szerinti készítmény ismételt, rendszeres 4s itatása magas (85—100%) relatív páratartalmú helyi­ségben keltetőtojást termelő hústípusú tyúkállo­mányban. A készítményt a hasmenés megszüntetése céljából itattuk, amit az emelkedett penészszám miatt kifo- S0 gásolt takarmány és a magas páratartalom együttese mellett korábban tapasztaltunk. Ezen felül választ vártunk arra a kérdésre, hogy az eljárás szerinti készítmény 2 hetenként 3-3 napig 8 alkalommal, négy hónap alatt megitatva az ivóvíz helyett, álla- SS tönként 150ml/nap mennyiségben, okoz-e észre­vehető károsodást az állatokban, a termelésben, a tojásban. A vizsgálat háztáji állományban „K” és ,,L” jelű felnőtt szülőpár állományokkal történt. 60 Elhelyezés: 13 m2-es pincehelyiségben, 40 db tyúk + 4 db kakas: kísérleti csoport, és 12 db lyúk +1 db kakas kontroll csoport. Kísérleti csoport egyedeinek kora a kísérlet kez­detén: 34 hét (211 nap). 65 Kontroll csoport egyedeinek kora a kísérlet kez­detén: 34 hét (238 nap). Kéthetenként 1500 g 55% víztartalmú növényi részt az 1. sz. példában leírtak szerint jutazsákba la7in bevarrva, 12-14 keménységi fokú, 12 °C hőmérsékletű, 7,15-7,30 pH-jú 20 000 ml ivóvízzel yomltiiW zománcozott edényben. A törzsoldatot (pH 5,75-5,90) a felhasználás előtt háromszorosára hígítottuk, és az így kapott oldattal (pH 7-7,20) három napig itattuk a kísérleti csoportot. 1977. I. 1. és IV. 30. között nyolc esetben itat­tuk 3—3 napig 60—60 litert a kísérleti csoporttal. A kontroll csoport állományát 1977. II. 14-én ki kellett menteni a pincehelyiségből, mert az állandó híg ürülék már lehetetlenné tette az ott tartást. Az állatok piszkosak voltak. A tojások már a tojófé­szekben is piszkosak voltak, mert a tyúkok a lábuk­kal a fészekben beszennyezték őket. Állandó tiszto­gatás volt a napirenden. Két tyúk pedig már gub­basztott. Emiatt II. 11—13-ára a kontroll állomány 3 napig Gallimycin (rythromycin) itatásban részesült (napi 2,4 liter vízben 5 g Gallimycin), és II. 14-én 3,1 m2 száraz földszinti helyiségbe lett új mélyalóm­ra áthelyezve. Az ablakos kis helyiségben a napi természetes világosság lett kiegészítve mesterséges fénnyel. A körülmények ilyen megváltoztatása a kísérletet, az összehasonlítást felborította. Az adatgyűjtés folyta­tódott a teljesség kedvéért. Az adatokból annyi összefoglalható, hogy elő­nevelt hústípusú tyúkok és kakasok négy hónapig 80—100% relatív páratartalmú helyiségben termelés­ben tarthatók, ha 2 hetenként 3 napig az eljárás szerinti készítmény helyettesíti az ivóvizet. 8 alka­lommal 3-3 napig itatott készítmény jelentősen csökkentette az egyébként tűrhetetlen hasmenést, lehetővé tette a tiszta tojás termelést. A négy hónap alatt a készítmény rovására írható károsodást nem figyeltünk meg. A III. 8-án elhullott tyúk tqjószervi betegségben szenvedett, a máj károsodása nem vdt megfigyel­hető. A kontroll csoportot négy hétig tartottuk a kísérleti csoporttal azonos körülmények között. Már a 2. hét végén súlyos, szinte valamennyi állatra ki­terjedő hasmenés kezdődött. Emiatt az 5. héten Gallimycint adagoltunk, ami azonban a hasmenést nem szüntette meg. Az etetett takarmányban előfordult emelkedett penészszám (4000/g). A gombaflórát pénicillium, saprofita Aspergillus fajok és Mucor-félék képezték, (a 980/95/1977. ügyiratszámú vizsgálati eredmény szerint). 5. sz. példa (31. sz. jkv.) Választott malacok enterotoxaemiájának kezelése az eljárás szerinti készítménnyel. Mindenben a 2. sz. példában leírtak szerint jár­tunk el a törzseidat előállításánál, 1978. január 14-én. A malacok itatására 13 800 g 57% víztartal­mú növényi részt kevertünk 184 liter vízzel. 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom