178557. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a gerinces állatok víz- és sóforgalma, savbázis egyensúlya, -elektrolit háztartása zavarainak kiegyenlítésére alkalmas készítmény előállítására

7 178557 8 e) Erdeifenyő, Pinus silvestris, kérge a kéregrész 2-4%-a. Hazánkban őshonos, különféle alfajokat al­kot, s ezekkel együttesen a legfontosabb fenyőfánk. Jó tulajdonságai alkalmassá teszik silány homok­talajaink és kopárjaink hasznosítására, és rontott er­­deink megjavítására, összes erdőterületünk több mint 4%-át alkotja. Értékes ipari fa, kérgezik. f) Mézgáséger, Alnus Rutinosa, kérge a kéregrész 1—3%-a. Hazánkban mindenfelé előfordul, ahol kellő nedvességű a talaj, így a Hanságban, a somogyi ho­­mokteknőben, a Duna-Tisza közének vizes homok­jain állományalkotó fafaj. Jó faraghatósága, vizes pácolhatósága, nedvességállósága, festéktartalma stb. miatt sokféle ipari felhasználásra kérgezik. Egyetlen fa az említett sorban, amely nem alkot társulásokat az előzőekkel (Somogybán gyertyános társulásokban található), ezért a kéreg gyűjtését külön kell elvégezni. Az eljárás szerinti készítmény előállításához elő­nyös a felsorolt fák kérgét felhasználni a megadott %-os mennyiségben. Az eltérés a hatásfok romlását okozza. Csekélyfokú az eltérés, ha a kocsánytalan tölgyet kocsányos tölgy, Quercus robur, kérge he­lyettesíti. Egyes fák kérgét elsősorban a növényi cserző­anyag tartalma miatt dolgozták fel nyersbőrök ki­készítésére. Ilyen fák: 1. Kocsányos tölgy (Q. robur) 2. Kocsánytalan tölgy (Q. petraea) 3. Vöröstölgy (Q. borealis) 4. Fűzfélék közül a Fehér fűz (Salix alba), és a Kender fűz (S. viminalis) 5. Lucfenyő (Picea abies), Vörösfenyő (Larix decidua) 6. Mézgáséger (Alnus Rutinosa) 7. Gesztenye (Castanea sativa). A felsorolt fák kérgében (és fájában) található bőrcserző anyagok a tanninok, csersavak két cso­portba oszthatók: Észteijellegű, hidrolízissel könnyen bontható vegyü­­letekre, és az ún. kondenzált cserzőanyagokra (ca­­techinek). Utóbbiakban nincs észterkötés, a magokat szénatom kötések tartják össze, melegítéssel, enzi­mekkel vagy ásványi savakkal amorf cserzőanyaggá sűríthetők. Kolloid vagy félkolloid formában oldód­nak, összehúzó ízük van, a fehérjék oldatait kicsap­ják, a penészedést gátolják. Vas(lII)-sókkal sötétkék vagy zöldeskék színező­dést, ólomsókkal és alkaloidokkal leginkább oldha­tatlan csapadékot adnak. Freudenberg vizsgálatai alapján ma már néhány catechin szerkezetét pontosan ismeijük, sőt átalaku­lásukat kondenzált tanninokká is értelmezzük. A tanninok nem egységes vegyületek, hanem bo­nyolult keverékek. Szerkezetük kémiailag közel áll a huminsavakhoz, molekulasúlyuk 300—600. összeté­telük eredetüktől függően változik. Sok tannint tar­talmaznak a gubacsok. A tanninokban kötött álla­potban Galluszsav található, amelyet tannin-oldatok penészesedésénél megjelenő termékként fedeztek fel, a penészgombák tannase enzimje a tannint Gallusz­­sawá (trihydroxybenzoesav) és szőlőcukorrá hidroli­­zálja. Néhány tanninféleség hidrolízisterméke az ellag­­sav, mely halványsárga kristályos (heterociklusos) ve­gyidet. A tölgyfa kérgét már régóta használják a gyógyászatban. Forrázatát, főzeteit belsőleg hasme­nés ellen, külsőleg fagyott, gyulladásos, izzadó test­részek borogatására használták. Tölgyfakéregport ma is szabadon árusítanak a szaküzletek, háziszerként történő alkalmazásra. A tiszta csersav, acidum tannicum, sárgás színű, összehúzó ízű por. A gyógyászatban belsőleg kevéssé használják, mert izgatja a gyomrot, inkább nyálkás dekoktumban rendelik. Használják még fogínyecse­­telésre, borogatásra, fekélyre, ekcémára. Kenőcsben vagy oldatban ecsetelésre, borogatásra, fekélyre, ek­cémára. Vérhasban, vastagbélgyulladásban beöntésre. Az égési sebek orvoslására történő felhasználásról Korpássy, Kovács és Sztanojevits (1949-52) kísér­letek alapján óvnak. Huzamosabb időn át (60-200 napig), változó időközben 1-2%-os tannin vizes ol­datát fehér patkányok bőre alá fecskendezve a gyo­­morbélcsatoma nyálkahártyáján vérzéses eróziókat találtak. Szájon át adott 1—5%-os tannin oldat káro­sodást nem okozott. Ipari csersav preparátumot (valex) hosszabb időn át ismételten bőr alá fecskendezve diffúz nodularis májfibrózist, a befecskendezés 70. napján a májle­­benykék közötti rostnyalábok és az epeutak regene­ratív-burjánzását (praecirrhosis), a 141. napon méq­­cirrhosisra utaló elváltozásokat találtak. Handler és Baker (1943) szerint a csersav nem szívódik fel az ép gyomor- és bélnyálkahártyán. Az eljárás szerinti készítményben, a csersavban viszonylag szegényebb fák (csertölgy, gyertyán, bükk) kérge képezi a szükséges növényi részeknek mintegy 90%-át, Csupán 10—15%-ot tesz ki a cser­savban gazdagabb kocsánytalan tölgy, erdeifenyő és mézgáséger kérge. A készítményben szereplő kérgek kémiai össze­tétele minden részletében nem ismert. Kétségtelen azonban, hogy az eljárás szerinti technológiával olyan oldatban és szuszpenzióban tartható szerves és szervetlen anyagokhoz jutunk, amelyek jótékonyan hatnak a gyomorbélcsatornában. Az eljárással olyan törzsoldatot állítunk elő, amelynek összetevői: a) A fák kérge, az ismertetett súlyrészekben. A szóban forgó kérgeket az ipari célú kérgezések he­lyén összekeverjük és a szabadban prizmában tárol­juk. A prizma hossza korlátozás nélküli, magassága 60—100 cm, szélessége alapjánál 100-140 cm. A prizmához a kérget télen (ősztől-tavaszig) fedetlenül jó tárolni a szabad ég alatt, védeni, letakarni, kezelni nem kell, viszont prizma formáját jó megtartani. Felhasználáskor a végét kezdjük meg, ne bolygassuk rendszertelenül, főként a belsejéből használjunk fel és a szárazabb (fagyott) felületi kéreggel takarjuk újra. Nyáron naptól védett, hűvös, szellős helyen jó a prizmát elhelyezni, és gondoskodni kell arról, hogy 3—4 cm-rel a felszín alatt enyhén nedves legyen. 5 10 15 20 2’5 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom