178557. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a gerinces állatok víz- és sóforgalma, savbázis egyensúlya, -elektrolit háztartása zavarainak kiegyenlítésére alkalmas készítmény előállítására
7 178557 8 e) Erdeifenyő, Pinus silvestris, kérge a kéregrész 2-4%-a. Hazánkban őshonos, különféle alfajokat alkot, s ezekkel együttesen a legfontosabb fenyőfánk. Jó tulajdonságai alkalmassá teszik silány homoktalajaink és kopárjaink hasznosítására, és rontott erdeink megjavítására, összes erdőterületünk több mint 4%-át alkotja. Értékes ipari fa, kérgezik. f) Mézgáséger, Alnus Rutinosa, kérge a kéregrész 1—3%-a. Hazánkban mindenfelé előfordul, ahol kellő nedvességű a talaj, így a Hanságban, a somogyi homokteknőben, a Duna-Tisza közének vizes homokjain állományalkotó fafaj. Jó faraghatósága, vizes pácolhatósága, nedvességállósága, festéktartalma stb. miatt sokféle ipari felhasználásra kérgezik. Egyetlen fa az említett sorban, amely nem alkot társulásokat az előzőekkel (Somogybán gyertyános társulásokban található), ezért a kéreg gyűjtését külön kell elvégezni. Az eljárás szerinti készítmény előállításához előnyös a felsorolt fák kérgét felhasználni a megadott %-os mennyiségben. Az eltérés a hatásfok romlását okozza. Csekélyfokú az eltérés, ha a kocsánytalan tölgyet kocsányos tölgy, Quercus robur, kérge helyettesíti. Egyes fák kérgét elsősorban a növényi cserzőanyag tartalma miatt dolgozták fel nyersbőrök kikészítésére. Ilyen fák: 1. Kocsányos tölgy (Q. robur) 2. Kocsánytalan tölgy (Q. petraea) 3. Vöröstölgy (Q. borealis) 4. Fűzfélék közül a Fehér fűz (Salix alba), és a Kender fűz (S. viminalis) 5. Lucfenyő (Picea abies), Vörösfenyő (Larix decidua) 6. Mézgáséger (Alnus Rutinosa) 7. Gesztenye (Castanea sativa). A felsorolt fák kérgében (és fájában) található bőrcserző anyagok a tanninok, csersavak két csoportba oszthatók: Észteijellegű, hidrolízissel könnyen bontható vegyületekre, és az ún. kondenzált cserzőanyagokra (catechinek). Utóbbiakban nincs észterkötés, a magokat szénatom kötések tartják össze, melegítéssel, enzimekkel vagy ásványi savakkal amorf cserzőanyaggá sűríthetők. Kolloid vagy félkolloid formában oldódnak, összehúzó ízük van, a fehérjék oldatait kicsapják, a penészedést gátolják. Vas(lII)-sókkal sötétkék vagy zöldeskék színeződést, ólomsókkal és alkaloidokkal leginkább oldhatatlan csapadékot adnak. Freudenberg vizsgálatai alapján ma már néhány catechin szerkezetét pontosan ismeijük, sőt átalakulásukat kondenzált tanninokká is értelmezzük. A tanninok nem egységes vegyületek, hanem bonyolult keverékek. Szerkezetük kémiailag közel áll a huminsavakhoz, molekulasúlyuk 300—600. összetételük eredetüktől függően változik. Sok tannint tartalmaznak a gubacsok. A tanninokban kötött állapotban Galluszsav található, amelyet tannin-oldatok penészesedésénél megjelenő termékként fedeztek fel, a penészgombák tannase enzimje a tannint Galluszsawá (trihydroxybenzoesav) és szőlőcukorrá hidrolizálja. Néhány tanninféleség hidrolízisterméke az ellagsav, mely halványsárga kristályos (heterociklusos) vegyidet. A tölgyfa kérgét már régóta használják a gyógyászatban. Forrázatát, főzeteit belsőleg hasmenés ellen, külsőleg fagyott, gyulladásos, izzadó testrészek borogatására használták. Tölgyfakéregport ma is szabadon árusítanak a szaküzletek, háziszerként történő alkalmazásra. A tiszta csersav, acidum tannicum, sárgás színű, összehúzó ízű por. A gyógyászatban belsőleg kevéssé használják, mert izgatja a gyomrot, inkább nyálkás dekoktumban rendelik. Használják még fogínyecsetelésre, borogatásra, fekélyre, ekcémára. Kenőcsben vagy oldatban ecsetelésre, borogatásra, fekélyre, ekcémára. Vérhasban, vastagbélgyulladásban beöntésre. Az égési sebek orvoslására történő felhasználásról Korpássy, Kovács és Sztanojevits (1949-52) kísérletek alapján óvnak. Huzamosabb időn át (60-200 napig), változó időközben 1-2%-os tannin vizes oldatát fehér patkányok bőre alá fecskendezve a gyomorbélcsatoma nyálkahártyáján vérzéses eróziókat találtak. Szájon át adott 1—5%-os tannin oldat károsodást nem okozott. Ipari csersav preparátumot (valex) hosszabb időn át ismételten bőr alá fecskendezve diffúz nodularis májfibrózist, a befecskendezés 70. napján a májlebenykék közötti rostnyalábok és az epeutak regeneratív-burjánzását (praecirrhosis), a 141. napon méqcirrhosisra utaló elváltozásokat találtak. Handler és Baker (1943) szerint a csersav nem szívódik fel az ép gyomor- és bélnyálkahártyán. Az eljárás szerinti készítményben, a csersavban viszonylag szegényebb fák (csertölgy, gyertyán, bükk) kérge képezi a szükséges növényi részeknek mintegy 90%-át, Csupán 10—15%-ot tesz ki a csersavban gazdagabb kocsánytalan tölgy, erdeifenyő és mézgáséger kérge. A készítményben szereplő kérgek kémiai összetétele minden részletében nem ismert. Kétségtelen azonban, hogy az eljárás szerinti technológiával olyan oldatban és szuszpenzióban tartható szerves és szervetlen anyagokhoz jutunk, amelyek jótékonyan hatnak a gyomorbélcsatornában. Az eljárással olyan törzsoldatot állítunk elő, amelynek összetevői: a) A fák kérge, az ismertetett súlyrészekben. A szóban forgó kérgeket az ipari célú kérgezések helyén összekeverjük és a szabadban prizmában tároljuk. A prizma hossza korlátozás nélküli, magassága 60—100 cm, szélessége alapjánál 100-140 cm. A prizmához a kérget télen (ősztől-tavaszig) fedetlenül jó tárolni a szabad ég alatt, védeni, letakarni, kezelni nem kell, viszont prizma formáját jó megtartani. Felhasználáskor a végét kezdjük meg, ne bolygassuk rendszertelenül, főként a belsejéből használjunk fel és a szárazabb (fagyott) felületi kéreggel takarjuk újra. Nyáron naptól védett, hűvös, szellős helyen jó a prizmát elhelyezni, és gondoskodni kell arról, hogy 3—4 cm-rel a felszín alatt enyhén nedves legyen. 5 10 15 20 2’5 30 35 40 45 50 55 60 65 4
