178545. lajstromszámú szabadalom • Demonstrációs berendezés játékfelületen mozgatott bábúk követőjellegű megjelenítésére

13 17854S 14 neti SU egységen keresztül jut a táblavezérlő CNT egységbe, amely nagy integráltságú elemekből álló számítástechnikai egység. A táblavezérlő CNT egy­ségben feldolgozásra kerülő adatok alapján az a DRV meghajtófokozaton át aktivizálja a demons- 5 trációs DB tábla megfelelő világító egységeit. Mivel a megjelenítő 14 készülék és a kiértékelő 13 hálózat a soros bemeneti Síi egységen át csatla­kozik, szükséges, hogy a soros kimeneti SOI egység 10 és a soros bemeneti Síi egység egymáshoz logikailag és elektromosan is illeszkedjenek. Az illeszkedés célszerű formája a szabványos so­ros adatátvitel megvalósítása. A fentiekben leírt folyamat szervezése lehetővé 15 teszi, a találmány szerinti megoldás igen sokoldalú továbbfejlesztését, ami különösen azért igen jelentős, mert ezzel nagyságrendekkel megjavítható a kihasz­nálási fok, a hatékonyság és így az elkerülhetetlenül nagy ráfordítás gazdaságilag elviselhetőbbé válik. 20 Egyrészt mód van arra, hogy egyetlen játékfelü­lethez rendelt egyetlen kiértékelő hálózatról tetsző­leges számú és tetszőleges távolságban levő - füg­getlenül telepíthető és üzemeltethető — megjelenítő 14 készüléket vezéreljünk, s ebből folyik, hogy a 25 függetlenül telepített megjelenítő 14 készülék telje­sen eltérő rendeltetésű és ugyancsak függetlenül tele­pített játékfelületekről egyaránt vezérelhető. Ilyen­kor a berendezés tartalmazhat egynél több megjele­nítő 14 készüléket és a kiértékelő 13 hálózat kimé- 30 neti SOI egysége és a megjelenítő 14 készülék beme­neti Síi egysége közé önmagában ismert hírközvetítő lánc van iktatva. Ez természetesen lehet vezetékes vagy vezeték nélküli egyaránt, lehet rádiófrekven­ciás, lehet műholdas hírátvitel stb. 35 Másrészt mód van arra, hogy az egyszer kiértékelt játszmák (egyéb folyamatok) demonstrálásra alkal­mas módon tartósan tárolhatók legyenek, akár a felvétel helyén, akár a lejátszás helyéa Ez oktató kabineteknél is igen jelentős előny, de pl. sakkszö- 40 vétségek részére is igen előnyös. Hiszen abból kell kündulni, hogy a visszajátszás alaphelyzetét nem szükséges minden egyes változathoz tárolni, az lehet állandóan külön tárolt stb. Tárolni csak a delta információkat szükséges, vagyis olyan csak kiolvas- 45 ható adattára, illetve adattárak seregére van szükség, melyeknél minden egyes fázisállapot tárolásához mindössze A ♦ B bites kapacitás szükséges akár meg­felelő számú A + B bit kapacitású rekesz formájában, vagy egymáshoz rendelt egy-egy A kapacitású első 30 rekesz és B kapacitású második rekesz formájában. A reprezentálja a meződm terjedelmét bitben kife­jezve, mely a mindenkori játékfelületet alkotó játékmezőknek eredő számától függ. Sakkjátszma demonstrálása esetén N = 64, így A = 2log 64 = 6 bit. 55 B a bábutípusra jellemző információ terjedelme bit­ben kifejezve. Minthogy példánknál a bábutípusok száma P = 2 x.6, B terjedelme 2log P= 2log 12, ami felkerekítve négy bit: Összesen tehát egy konfigu­ráció tárolásához egy hatbites és egy négybites szót 60 vagy összesen egy tizbites szót kell tárolni, az eredő rekeszterjedelem mindössze tíz bit és a tár teljes terjedelmét a lehetséges konfigurációk számának tíz bittel való szorzata adja. Már magának az alapmeg­oldásnak a RAM adattára is eszerint szervezendő, de 65 annál közvetlen hozzáférés lehetőségével sakkjátszma esetén 64x10 =640 bit a kapacitásigény. A tartós tároláshoz csak a beérkezéskor kell beírni a fázison­kénti egyedi változásokat egy csak kiolvasható tárba. Fázisonként tehát nincs szükség a teljes konfi­gurációt reprezentáló 640 bitre, hanem csupán 2x10 bitre, hiszen ha egyetlen bábuval lépünk, csak két játékmezőben lehet változás (ahonnal lépünk és ahová lépünk). Ha nem sakkjátszmáról vagy időben vett folyamatról van szó, illetve ha egy fázisban több tereptárgy változhat, két lehetőség van. Az egyik, hogy a tartós tároláshoz párhuzamosan nagyobb ka­pacitást biztosítunk, a másik, hogy több változást egymást követő lépésnek tekintve továbbra is fázi­sonként csak egy változást memorizálunk (ahogyan pl. a lapozásos kiolvasásnál történik, menetrendnél stb.). További kiteijesztés adódik abból, hogy az egyéb­ként változatlanul kialakított felvevő és kiértékelő rendszernél a játékfelületet alkotó takarólapot cse­­rélhetően alakítjuk ki. Ezzel a teljes rendszer olyan szolgáltató eszközzé válhat, melynek telephelyén különböző típusú demonstrációk megrendelhetők, s ennek megfelelően különböző típusú takarólapok és bábukészletek állnak rendelkezésre. Éppen a digitális adatgyűjtés, adatfeldolgozás és adatmegjelenítés fel­tételeiből adódik, hogy a cserélhető takarólapokat és bábukészleteket sem szükséges mindenképpen termé­szetben tárolni. A felvétel helyén persze a természet­ben tárolt takarólap és bábukészlet a célszerű, pl. sakkjátszma, illetve oktatókabinet esetében más nem is képzelhető el. A visszajátszásnál azonban tetsző­leges digitális megjelenítő eszköz (display) alkalmaz­ható és ebben az esetben a különféle takarófelületek és bábukészletek is — TV monoszkóphoz hason­lóan - digitális képinformációként csak kiolvasható adattárban tartósan tárolhatjuk és onnan a vezérlő­­rendszer kívánság szerint kiolvashatja. Célszerűen az üyen készletek tartós tárolása pl. beégetéssel tör­ténhet. Szabadalmi igénypontok: 1. Demonstrációs berendezés játékfelületen moz­gatott bábuk mindenkori helyzetének követőjellegű megjelenítésére — előnyösen N = 64 játékmezőt tar­talmazó játékfelületen, P = 2 x 6 eltérő típusú össze­sen 32 bábuval játszott sakkmérkőzés szemlélte­tésére - bábutípus szerint szelektív jeladóval kiala­kított bábukészlettel, táblával, melynek játékfelü­letét alkotó takarólapja alatt játékmezőnként - egy­séges - jelérzékelő van elrendezve, a jel érzékelőkkel csatolt kiértékelő hálózattal és a kiértékelő hálózat kimeneteire csatlakozó megjelenítő készülékkel, az­zal jellemezve, hogy a jeladó kétrészes, egyik része a valamennyi bábunál azonosan kialakított kapadtív adó (23), másik része a bábutípusonként eltérően gerjesztett permanens mágnes (22), a jelérzékelő (12) tartalmaz villamos és mágneses térre árnyékoló anyagból készült, a játékfelület felé mutató lezáró síkjában nyitott serleget (34), a nyitott lezáró sík­ban (vagy a lezáró sík környezetében, azzal párhuza­mosan) elrendezett kapadtív érzékelőt (31) és a serleg (34) belsejében elrendezett mágneses érzékelőt

Next

/
Oldalképek
Tartalom