178514. lajstromszámú szabadalom • Eljárás víz tisztítására

5 178514 6 amely dagasztógépeknél alkalmazott többfokozatú 4 keverőlapátokkal van felszerelve az örvényáram léte­sítésére. A keverőlapátokat az említett 5 meghajtó­­tengely tartja forgásban, amelyet egy 6 meghajtó­­egység állandó sebességgel forgat és ezzel örvény- 5 áramot hoz létre. A szerves nagymolekulasúlyú flok­­kuláló szerrel kevert kezeletlen vizet a 4 lapátokhoz vezetjük, míg a szervetlen fémsó flokkuláló szert legalább lOppm koncentrációban a 9 tápvezetéken keresztül visszük be az edénybe, és így nagymérvű 10 kötőerőt alakítunk ki az előzőleg bevitt szerves flok­­kuláló szerrel való reakcióban létrejött szinerge­­tikus hatás eredményeképpen. Az említett szuszpen­zió így az I szemcséző zónában összegyűlik, m% a megtisztított vizet a felfelé menő áramlás a II tisztító 15 zónába szállítja és a kezelt víz elvezetésére szolgáló nyíláson át a 7 vezeték útján távozik. Az I szem­cséző zónában lényegében gömb alakú részecskék képződnek a fluidizációs hatások következtében, amelyek a felfelé' menő áramlás és a 4 lapátok által 20 előidézett forgó mozgásból származó bonyolult tur­bulens áramlás eredményeként jönnek létre, a feles­leges mennyiség pedig az I szemcséző zóna felső részén elhelyezett 8 túlfolyónyíláson át távozik. A 2. ábrán bemutatott példa esetében a kezelésre 25 szolgáló 3 szemcséző-elválasztó készülék az aljától számítva sorrendben a következő szakaszokból áll: az I szemcséző zónából, a szemcsézett részek III expanziós zónájából és a II tisztító zónából Az I szemcséző zóna felett a szemcsézett részecskékből 30 egy lényegében rögzített réteg képződik, a finom részecskék az I szemcséző zónából jövet a szűrőha­tás következtében rögződnek, amely lehetővé teszi, hogy sokkal stabilisabb és tisztább vizet kapjunk, mint amilyet ilyen réteggel nem rendelkező oszlop 35 esetében kapnánk. Abban az esetben, ha olyan fémhidroxidokat és fémoxidokat tartalmazó szuszpenziókat kezelünk, amelyeket lényegében a szerves nagymolekulasúlyú fokkuláló szer képes abszorbeálni, nagyon fontos, 40 hogy először még a szervetlen fémsói flokkuláló szer bevitele előtt a szerves flokkuláló szert adjuk hozzá a szu8zpenzióhoz. Abban az esetben például, ha a kezeletlen folyadék vashidroxidot tartalmaz, az emlí­tett szerves flokkuláló szert a 2 helyen visszük be az 45 1. ábrán feltüntetett 2 adagoló csőbe annak érdeké­ben, hogy az teljesen elnyelje a vashidroxidot és ezután a szervetlen fémsó flokkuláló szert a 9 táp­vezetéken keresztül vezetjük be keverés közben ha­sonlóan az első lépcsőhöz, így fluidizált állapotban 50 levő teljesen gömb alakú részecskéket kapunk. Másrészről abban az esetben, ha a kezeletlen víz kolloid szerves anyagokat és foszfátionokat, stb., tartalmazó szerves szuszpenzió, ezt a kezeletlen vizes 55 szuszpenziót előnyösen először szelektív módon a szerveden kémiai reagenssel keverjük, ily módon az említett szennyezéseket oldhatatlan alakban kicsap­juk még mielőtt a szenes nagymolekulasúlyú flok­kuláló szert hozzáadnánk. Olyan kémiai reagensek 60 példáiként, amelyek a viz oldható alkotóival reagál­nak és oldhatatlan csapadékot alkotnak, az oltott meszet, nátriumkarbonátot, aiumfniumszulfátot, fer­­riHoridot, ferriszuifátot oxigént (levegőt) és a Uórgfzt említjük meg. 65 Kolloid szerves anyagokat és foszfátionokat 10 g/liternél kisebb mennyiségben tartalmazó szerves anyagú vizes szuszpenzió kezelését a rajzokra hivat­kozva példán mutatjuk be. A 3. ábra szerint kolloid szerves anyagokat és/vagy foszfátionokat, stb., tartalmazó szennyvizet, úgyszintén megfelelő mennyiségű kémiai reagenst külön-külön az 1 tápvezetéken és a szervetlen rea­gens bevitelére szolgáló 10 adagoló csövön szállítjuk és egy 11 reakciótartályban reagáltatjuk egymással mikropelyhek előállítása végett. Ezután legalább 0,5 ppm-nyi szerves nagymolekulasúlyú flokkuláló szert vezetünk be a 2 flokkulálószer-adagoló cső segítségével és elnyeletjük vele a reakcióterméket (vagy mikropelyheket), ezt követően a 3 fluidizált rétegű szemcséző és elválasztó készüléknek, amely­nek az alsó része az I jelű szemcséző zóna, míg a felső fele a n jelű tisztító zóna, az 1. ábrán bemu­tatott készülékhez hasonlóan, az aljától induló, fel­felé menő áramlásba visszük. A szemcséző zóna'el van látva egy 5 meghajtó tengellyel, amelyre a da­gasztógépeknél alkalmazott többfokozatú 4 keverő­lapátok vannak felszerelve és forgó áram létrehozá­sára alkalmasak. Ezeket a 4 keverőlapátokat az 5 meghajtó tengely segítségével a 6 meghajtó egység állandó sebességgel forgatja. A szerves anyagokat tar­talmazó, az említett szerves nagymolekulasúlyú flok­kuláló szerrel kevert, vizet a tisztítandó szennyvízbe öntjük és utána legalább lOppm koncentrációban szervetlen fémsó flokkuláló szert viszünk be a 9 tápvezetéken keresztül, így szineigetikus hatás által előidézett erős kötőerőt alakítunk ki az előzőleg beadagolt szerves flokkuláló szerrel. Az említett szerves szuszpenzió így megragad az I szemcséző zónában, míg a megtisztított víz a felfelé menő áramlással a II tisztító zónába kerül és a kezelt víz kivezetésére szolgáló nyíláson keresztül a 7 kezelt­­víz-elvezető csőbe jut. Az I szemcséző zónában lényegében gömb alakú részecskék keletkeznek a felfelé menő áramlásból és a 4 keverőlapátok által létrehozott forgó áramlásból összetevődő bonyolult örvénylés fluidizációs hatása következtében, míg a fölös mennyiség az I szemcséző zóna felső-részén levő 8 elvezető nyíláson át hagyja el a készüléket. A 4. ábrán bemutatott kiviteli mód szerint kol­loid szerves anyagokat és foszfátionokat tartalmazó szerves szuszpenziók kezelésére szolgáló eljárás a 2. ábrán bemutatott készülékhez hasonló berende­zésben hajtható végre. A kezelésre szolgáló 3 szemcséző-elválasztó készülék az aljától felfelé haladva az I szemcséző zónából, a szemcsézett részecskék ül expanziós zónájából és a II tisztító zónából áll. Szemcsézett részecskékből egy lényegében rögzített réteg képző­dik az I szemcséző zóna felett, miközben az I szem­cséző zónából jövet finom részecskék megakadnak a szűrőhatis következtében, amely lehetővé teszi, hogy sokkal stabilisabb és tisztább vizet kapjunk, mint amilyet az üyan réteggel nem rendelkező osz­lop esetében kapnánk. A szemcsézés gyakorlati megvalósításánál két fon­tos tényezőt kell megemlíteni. Az egyik tényező az, hogy a fluidizált rétzecsketömeg mozgatása a keverő­lapátok focgóáramot létrehozó működése folytán jön létre, míg a másik tényező kémiai temészetű. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom