178508. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hidrobenzol előállítására

5 178508 6 a legmagasabb hőmérsékleti érték elérésekor megfe­lelő értékkel rendelkezzen, a reakciókeverék felforrá­sának elkerülésére. A hidrogénezést célszerűen azonban inkább nö­vekvő, előnyösen folyamatosan emelkedő nyomáson 5 végezzük. Az egyik kevésbé előnyös reakcióváltozat szerint úgy járunk el, hogy a reakciókeveréket a hidrogén bevezetése előtt a reakció véghőmérsékletére, elő­nyösen 70-90 °C-ra állítjuk be, majd a hidrogént 10 folyamatosan a reakciókeverék gyors keverése közben bevezetjük, emellett a hidrogén bevezetését és a reakciókeverék hűtését úgy szabályozzuk, hogy a hőmérséklet lényegében állandó maradjon. Az optimálisan betartandó reakcióidő a találmány 15 szerinti eljárás végrehajtása során előkísérletekben határozható meg, a mindenkori nyomás alatti reak­tor méretéből és a keverőszerkezet teljesítőképessé­gétől függően.' A mérvadó értékek 5 literes autokláv­­ra számítva a kiviteli példák alapján kiszámíthatók. 20 A betartandó legmagasabb nyomásérték a reakció szempontjából nem döntő, csupán maximális nyo­mástól függ, amelyre a nyomás alatti reaktor mére­tezve van. A találmány szerinti eljárás végrehajtása során 25 például úgy járunk el, hogy az autoklávból az oxi­gént nitrogénnel kiszorítjuk és az autoklávba alko­holos alkálialkoholát-oldatot vagy alkálihidroxid-al­­kálialkoholát oldatot, nitrobenzolt és szénhordozós palládiumot adagolunk. A nitrogént ezután hidro- 30 génnel kiszorítjuk és a reakciókeveréket élénk keve­rés közben melegítjük. A hidrogénbevezetést és a hűtést ezután úgy szabályozzuk, hogy a reakcióelegy hőmérséklete körülbelül 20—40 perc leforgása alatt (mindenkor azonban a hidrogénezendő mennyiségtől 35 függően) 120°C-ig, előnyösen 90°C-ig emelkedjen. A nyomás emellett 1-10 bar nyomásértékig emelke­dik. A nyomás megszüntetése után a még meleg reakciókeveréket katalizátor elválasztása céljából for­rón szüljük, végül célszerűen keverés közben lehűt- 40 jük. A szűrést az ezt követő keverést célszerűen a levegő oxigénjének kizárása közben, előnyösen nitro­génatmoszférában végezzük. A kikristályosodó hidra­­zobenzolt centrifugálissal vagy szűréssel elválasztjuk és célszerűen vizes alkohollal mossuk. Az anyalúgból 45 az alkoholt desztillálóval eltávolítjuk és a követke­ző reakcióadaghoz bevezetjük. A reaktor alján ma­radt szerves fázist elválasztjuk és ezt is a következő reakcióadaghoz adagoljuk. A végtermék átkristályosí­­tása általában nem szükséges, mivel a hidrazobenzol 30 99% feletti, körülbelül 99,7%-ig terjedő tisztaságban képződik. Azt tapasztaltuk, hogy a fenti reakció keverős autoklávban történő végrehajtása akkor jár nehézség­gel, ha nagyüzemi méretben tonnás mennyiségeket 35 állítunk elő. Ha a fenti eljárásmódot nagyüzemi méretre adap­táljuk és tonnás mennyiségeket kívánunk előállítani, akkor a hosszabb reakcióidő miatt jelentős hozam­­csökkenés következik be. 60 Ebből adódott az a feladat, hogy hidrazobenzol nagyüzemi méretben történő előállításánál a hoza­mot javítsuk, a fajlagos reaktorkihasználást megnö­veljük és ezzel egyidejűleg a kedvezőtlen mellékreak­ciókat visszaszorítsuk. 65 Azt találtuk, hogy a fent vázolt nehézségek elke­rülhetők, hogyha a nitrobenzolnak lúgos alkoholos oldatban történő katalitikus hidrogénezését olyan berendezésben végezzük, amelyben a reakciókeveré­ket egy keringtető szivattyúval egy porlasztófejen átpréseljük és hidrogénnel elkeverjük, majd ezt a porlasztóit keveréket a reaktorban uralkodó hidro- _ génatmoszférába poriasz tjük. A találmány szerinti eljárás előnyös változata sze­rint hidrazobenzol előállításánál nitrobenzolnak hid­rogénnel alkoholos oldatban végzett katalitikus lúgos hidrogénezése során úgy járunk el, hogy a reakcióke­veréket hidrogénnel elkeverve hidrogéngázatmoszfé­­rába beporlasztjuk. A találmány oltalmi köre kiterjed a hidrazoben­zol előállítására alkalmazott berendezésre, amely az­zal jellemezhető, hogy az egy hőszabályozható reak­torból és a reaktorból a folyadékoszlop környezeté­ben kinyúló, szivattyúval ellátott cirkulációs veze­tékrendszerből áll, amely a reakcióterméknek a reak­tor gázterébe beporlasztó porlasztófejbe van hozzá­vezetve. A találmány szerinti hidrogénező berendezés lényeges alkatrésze a hőszabályozható reaktor, a szi­vattyú, a porlasztófej, amely például Ventúri-cső­­ként vagy vízsugárszivattyúszerűen van kiképezve, valamint egy hőmérséklet- és nyomásszabályozó. A porlasztófej segítségével végzett porlasztással meglepően jó átvitel történik a gázfázis, a folyadék és a katalizátor között. A találmány szerinti eljárással sikerült a reak­cióidőt a nagyméretű keverős reaktorban szükséges 6 órás időtartamról ennek egytizedére, vagyis körülbelül 35—40 percre csökkenteni. Előny továbbá az is, hogy a hozam a kétszeres nitrobenzol koncentráció ellenére az ismert eljárá­sokkal összehasonlítva 25%-kal javítható. A találmány szerinti eljárással 99,7%-nál nagyobb tisztaságú hidrazobenzol magas hozammal, például 97%-os hozammal előállítható a bevitt nitrobenzolra számítva nagyüzemi méretben. A bevitt nitrobenzolt csaknem kvantitatív mértékben hidrazobenzollá és 2—3% anilinné alakítjuk át. A reakcióelegyek feldol­gozásmódja egyszerűsíthető, mivel a katalizátortól elválasztott oldat megsavanyítása, a képződő sók le­szűrése és a kapott hidrazobenzol átkristályosítása feleslegessé válik, a hidrazobenzol a katalizátortól mentesített lúgos oldatból lehűtése során nagy tisz­tasági fokban kikristályosodik. A reakciót zavaró katalizátorméreg képződése a találmány szerinti eljá­rásnál jelentős mértékben visszaszorul, illetve csak­nem teljes mértékben kiküszöbölhető. A hidrogéne­­zés 1 bar-tól kezdődő hidrogéntúlnyomásokon végre­hajtható. Előnyösen azonban a reakciót 1 bar feletti olyan hidrogénnyomáson végezzük, ahol a reakciókeverék felforrása kiküszöbölhető. A reakciónál betartandó maximális nyomás értéke önmagában nem döntő, ez csupán a reaktor megengedett maximális nyomásér­tékétől függ. Korábban már utaltunk arra, hogy a reakció közben emelkedő, előnyösen folyamatosan emelkedő nyomáson dolgozunk. Elvileg az eljárás konstans nyomáson is végrehajt­ható, amikor rögtön a reakció kezdetén a nyomást úgy állítjuk be, hogy a legmagasabb hőmérséklet 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom