178486. lajstromszámú szabadalom • Kapszulatest töltet befogadására, célszerűen összecsukható kapszulához, valamint eljárás és merítőcsap annak előállítására

3 17&4K 4 Mint mondottuk, a találmány szerint a kapszula testét nyitott végének környezetében a peremtől számított 3-20 mm részen, célszerűen 5 mm távol­ságban csökkentett átmérővel alakítjuk ki. A talál­mány szerinti megoldás alapján a kapszulatest vagy a íraptnil» sapka részének előállításánál előforduló méretszórások vagy pedig a kapszula testének és sapkájának összeillesztésekor a téves pozicionálás, vagy adott esetben a töltőáru maradéka következ­tében a kapszula teste és a kapszula sapkája nem ütközhet egymáshoz, minek következtében a test és a sapka zavartalan összeillesztése mindenkor biztosít­ható. A találmányi szerinti kapszulatestet előnyösen a technika állásához tartozó, a bevezetőrészben már említett eljárással készítjük, amely eljárást a talál­mány szerint oly módon fejlesztjük tovább, hogy a kapszulatest először fölös hosszrészen későbbi nyi­tott végének helyén szűkítéssel alakítjuk ki, és a fölös részt később a szűkítés helyén levágjuk. Előnyösen a kapszulatest fölösen hosszú részét azon a helyen vágjuk le, ahol a szűkítés átmérője a legkisebb. Ezáltal biztosítjuk, hogy amennyiben a szűkítés eléggé mély, a kész kapszulatest átmérője szabad végén kicsi lesz. A találmány szerint a kapszulatestet a már ismer­tetett eljárással oly módon alakítjuk ki, hogy a merí­tőcsapot, amelyet szabad végétől távolabb — a fürdőbe bemerített végén — kör alakú mélyedéssel látjuk el. Ilyen módon a meritőcsapon, amint az a fürdőből kiemelkedik egy mélyedésszerű be gyűrő­déssel rendelkező kapszulatest keletkezik. Előnyösen e mélyedés maximális szélessége 10—20-szorosa a mélységi méretnek. Ilyen méretek mellett lehetségessé válik, hogy a merítőcsapon meg­merevedett kapszulatestet arról anélkül húzhassuk le, hogy a kapszula test a mélyedés környezetében - ahol a kapszulatestnek a merítőcsapról való lehú­zás folyamán tágulnia kell - mechanikai szempont­ból túlságosan igénybe lenne véve. A találmány szerinti kapszulatest nemcsak gyógyszerkapszulákhoz alkalmazható, ahol a megfe­lelő fedősapkával együttesen alkalmazzuk, hanem önmagukban kapszulaként is felhasználható, ameny­­nyiben por vagy folyékony anyag tárolására szolgál­nak. A kapszulák a töltés után pasztaszerű, később száradó anyaggal zárhatók le tömítés céljából. A találmány szerinti kapszulatest szabad végének végén levő mélyedés ez esetben a tömítőanyag részére szi­lárd tartást biztosít mert a tömítőanyag által alko­tott fedőréteg a kapszulatestbe való begyűrődésével formazáró kötést biztosít a kapszulatesttel. Ha í kapszulatest például zselatinból készül, akko tömítőanyagként ugyancsak zselatin alkalmazását ja­vasoljuk, mert ezáltal különlegesen biztos összeköt­tetés jön létre a kapszulatest oldala és az azt záró réteg között. A találmány példakénti kiviteli alakját rajz alap­ján ismertetjük részletesen. A rajzon az 1-5. ábrák a találmány szerinti kapszulatest elő­állításának különböző fázisait szemléltetik oldalné­zetben, vázlatosan. Az 1. ábrán látható 10 fürdőben megmerevedő folyadék például zselatin van elhelyezve, amelybe a 12 merítőcsap nyúlik be, amelynek alsó vége le van gömbölyítve és amely egy gyűrű alakban kialakított 14 mélyedéssel rendelkezik. A 12 merítőcsapot to­vábbi sok merítőcsappal együtt bezsírozzuk, majd egy önmagában ismert szerkezettel, (amit az ábrán nem ábrázoltunk), a 10 fürdőbe merítünk oly módon, hogy a 14 mélyedés is a fürdőbe merül. A 12 merítőcsapnak a 10 fürdőből való kiemelése után a 12 merítőcsapon a megmerevedő folyadékból egy 16 réteg marad vissza. Minthogy ez a réteg, - mindaddig, amíg a folyadék még nem merevedett meg annyira, hogy ne lenne folyékony - azonos vastagságú, ezért a 12 merítőcsapot az önmagában ismert berendezéssel, annak haránti tengelye irá­nyában forgatni kezdjük, minek következtében a 2. ábrán látható alsó rész hol fent, hol lent helyezke­dik el. Amint a 16 réteg megmerevedik, a 12 merítőcsa­pot egy 2 vagy több részből álló 18 patronba fogjuk be, amelynek 20 és 22 részeit egymás irányába moz­dítjuk, úgy, hogy a megmerevedett 16 réteget a 20 és 22 részek radiális irányban fogják meg. Ezt követően a 12 merítőcsapot felfelé húzzuk ki a 18 patronból (lásd: 4. ábra), miáltal a 16 réteg a 18 patronban tűimére tes 24 testként marad vissza. A 14 mélyedés a 12 merítőcsapon úgy van méretezve, hogy a 12 merítőcsap a 16 rétegből, illetőleg az átla­poló 24 testből kiemelhető legyen, anélkül, hogy a 24 testen létrejött 26 mélyedés alakzáró kötése ezt a kiemelési műveletet akadályozná. A 24 test anyagá­nak rugalmasságától függően különböző méretek ki­alakítása lehetséges. 6,7 mm-es átmérőjű 12 merítő­csap esetén a 14 mélyedés maximális hosszúsága kb. 1,5 mm, mélysége pedig 0,09 mm. A 18 patron homlokfelülete sík és egy vonalba esik a 26 mélye­dés legmélyebb helyével. Az átlapoló 24 testet a 12 merítőcsap kiemelése után 28 kézzel vágjuk le a 26 mélyedés legmélyebb helyén és eközben a 18 pat­ront a 24 testtel együtt a hosszanti tengely irányába elfordítjuk. A 18 patron 20 és 22 részeinek radiális irányú szétválasztásával az ily módon elkészült 30 kapszula­testet szabaddá tesszük, amely a 32 részén, azaz felső végén csökkentett átmérőjű. Az 1—5. ábrákon látható eljárási lépéseket önma­gában ismert berendezéssel végezzük oly módon, hogy a szokásos merítőcsapok helyett az 1. ábrán látható alakú 12 merítőcsapokat alkalmazzuk. Szabadalmi igénypontok: 1. Kapszulatest töltet befogadására, célszerűen or­vosságkapszulához, amelynek egyik vége zárt henger alakú, másik vége nyitott, amelyre kapszulasapka helyezhető, azzal jellemezve, hogy a kapszulatest (30) nyitott végének környezetében a peremtől számított 3-20 mm részen (32), célszerűen 5 mm távolságban csökkentett átmérővel rendelkezik, a­­melyen mélyedés (26) van kialakítva. 5 10 15 10 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom