178486. lajstromszámú szabadalom • Kapszulatest töltet befogadására, célszerűen összecsukható kapszulához, valamint eljárás és merítőcsap annak előállítására
3 17&4K 4 Mint mondottuk, a találmány szerint a kapszula testét nyitott végének környezetében a peremtől számított 3-20 mm részen, célszerűen 5 mm távolságban csökkentett átmérővel alakítjuk ki. A találmány szerinti megoldás alapján a kapszulatest vagy a íraptnil» sapka részének előállításánál előforduló méretszórások vagy pedig a kapszula testének és sapkájának összeillesztésekor a téves pozicionálás, vagy adott esetben a töltőáru maradéka következtében a kapszula teste és a kapszula sapkája nem ütközhet egymáshoz, minek következtében a test és a sapka zavartalan összeillesztése mindenkor biztosítható. A találmányi szerinti kapszulatestet előnyösen a technika állásához tartozó, a bevezetőrészben már említett eljárással készítjük, amely eljárást a találmány szerint oly módon fejlesztjük tovább, hogy a kapszulatest először fölös hosszrészen későbbi nyitott végének helyén szűkítéssel alakítjuk ki, és a fölös részt később a szűkítés helyén levágjuk. Előnyösen a kapszulatest fölösen hosszú részét azon a helyen vágjuk le, ahol a szűkítés átmérője a legkisebb. Ezáltal biztosítjuk, hogy amennyiben a szűkítés eléggé mély, a kész kapszulatest átmérője szabad végén kicsi lesz. A találmány szerint a kapszulatestet a már ismertetett eljárással oly módon alakítjuk ki, hogy a merítőcsapot, amelyet szabad végétől távolabb — a fürdőbe bemerített végén — kör alakú mélyedéssel látjuk el. Ilyen módon a meritőcsapon, amint az a fürdőből kiemelkedik egy mélyedésszerű be gyűrődéssel rendelkező kapszulatest keletkezik. Előnyösen e mélyedés maximális szélessége 10—20-szorosa a mélységi méretnek. Ilyen méretek mellett lehetségessé válik, hogy a merítőcsapon megmerevedett kapszulatestet arról anélkül húzhassuk le, hogy a kapszula test a mélyedés környezetében - ahol a kapszulatestnek a merítőcsapról való lehúzás folyamán tágulnia kell - mechanikai szempontból túlságosan igénybe lenne véve. A találmány szerinti kapszulatest nemcsak gyógyszerkapszulákhoz alkalmazható, ahol a megfelelő fedősapkával együttesen alkalmazzuk, hanem önmagukban kapszulaként is felhasználható, amenynyiben por vagy folyékony anyag tárolására szolgálnak. A kapszulák a töltés után pasztaszerű, később száradó anyaggal zárhatók le tömítés céljából. A találmány szerinti kapszulatest szabad végének végén levő mélyedés ez esetben a tömítőanyag részére szilárd tartást biztosít mert a tömítőanyag által alkotott fedőréteg a kapszulatestbe való begyűrődésével formazáró kötést biztosít a kapszulatesttel. Ha í kapszulatest például zselatinból készül, akko tömítőanyagként ugyancsak zselatin alkalmazását javasoljuk, mert ezáltal különlegesen biztos összeköttetés jön létre a kapszulatest oldala és az azt záró réteg között. A találmány példakénti kiviteli alakját rajz alapján ismertetjük részletesen. A rajzon az 1-5. ábrák a találmány szerinti kapszulatest előállításának különböző fázisait szemléltetik oldalnézetben, vázlatosan. Az 1. ábrán látható 10 fürdőben megmerevedő folyadék például zselatin van elhelyezve, amelybe a 12 merítőcsap nyúlik be, amelynek alsó vége le van gömbölyítve és amely egy gyűrű alakban kialakított 14 mélyedéssel rendelkezik. A 12 merítőcsapot további sok merítőcsappal együtt bezsírozzuk, majd egy önmagában ismert szerkezettel, (amit az ábrán nem ábrázoltunk), a 10 fürdőbe merítünk oly módon, hogy a 14 mélyedés is a fürdőbe merül. A 12 merítőcsapnak a 10 fürdőből való kiemelése után a 12 merítőcsapon a megmerevedő folyadékból egy 16 réteg marad vissza. Minthogy ez a réteg, - mindaddig, amíg a folyadék még nem merevedett meg annyira, hogy ne lenne folyékony - azonos vastagságú, ezért a 12 merítőcsapot az önmagában ismert berendezéssel, annak haránti tengelye irányában forgatni kezdjük, minek következtében a 2. ábrán látható alsó rész hol fent, hol lent helyezkedik el. Amint a 16 réteg megmerevedik, a 12 merítőcsapot egy 2 vagy több részből álló 18 patronba fogjuk be, amelynek 20 és 22 részeit egymás irányába mozdítjuk, úgy, hogy a megmerevedett 16 réteget a 20 és 22 részek radiális irányban fogják meg. Ezt követően a 12 merítőcsapot felfelé húzzuk ki a 18 patronból (lásd: 4. ábra), miáltal a 16 réteg a 18 patronban tűimére tes 24 testként marad vissza. A 14 mélyedés a 12 merítőcsapon úgy van méretezve, hogy a 12 merítőcsap a 16 rétegből, illetőleg az átlapoló 24 testből kiemelhető legyen, anélkül, hogy a 24 testen létrejött 26 mélyedés alakzáró kötése ezt a kiemelési műveletet akadályozná. A 24 test anyagának rugalmasságától függően különböző méretek kialakítása lehetséges. 6,7 mm-es átmérőjű 12 merítőcsap esetén a 14 mélyedés maximális hosszúsága kb. 1,5 mm, mélysége pedig 0,09 mm. A 18 patron homlokfelülete sík és egy vonalba esik a 26 mélyedés legmélyebb helyével. Az átlapoló 24 testet a 12 merítőcsap kiemelése után 28 kézzel vágjuk le a 26 mélyedés legmélyebb helyén és eközben a 18 patront a 24 testtel együtt a hosszanti tengely irányába elfordítjuk. A 18 patron 20 és 22 részeinek radiális irányú szétválasztásával az ily módon elkészült 30 kapszulatestet szabaddá tesszük, amely a 32 részén, azaz felső végén csökkentett átmérőjű. Az 1—5. ábrákon látható eljárási lépéseket önmagában ismert berendezéssel végezzük oly módon, hogy a szokásos merítőcsapok helyett az 1. ábrán látható alakú 12 merítőcsapokat alkalmazzuk. Szabadalmi igénypontok: 1. Kapszulatest töltet befogadására, célszerűen orvosságkapszulához, amelynek egyik vége zárt henger alakú, másik vége nyitott, amelyre kapszulasapka helyezhető, azzal jellemezve, hogy a kapszulatest (30) nyitott végének környezetében a peremtől számított 3-20 mm részen (32), célszerűen 5 mm távolságban csökkentett átmérővel rendelkezik, amelyen mélyedés (26) van kialakítva. 5 10 15 10 25 30 35 40 45 50 55 60 65
