178464. lajstromszámú szabadalom • Berendezés anyajuhok elletése, fogadtatás és bárányóvoda céljára
MAGTAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS szolgalati találmány 178464 Bejelentés napja: 1979. IV. 27. (BE-1348) Nemzetközi osztályozás: A 01 K 1/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. IX. 28. Megjelent: 1983. III. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Zebegnyei István gépészmérnök, 60%, Szlavkovszki István gépészmérnök, 40%, BÉKE Mezőgazdasági Gödöllő Termelőszövetkezet, Zagyvarékas Berendezés anyajuhok elletése, fogadtatása és bárányovoda céljára 1 A találmány tárgyát képező berendezés az anyajuhok elletésének, a fogadtatásának és a szopós bárányok nevelésének (bárányóvodának) olyan fejlett technológiáját biztosítja, mely kielégíti a nagyüzemi juhtartás követelményeit, ezen belül a juhtar- 5 tás optimális állategészségügyi, takarmányozási és életfenntartási igényeit. A juhtenyésztés mind a húsiparnak, mind a textiliparnak, mind a tejiparnak, valamint a prémfeldolgozó iparnak jelentős alapanyagokat szolgáltató for- 10 rása, melyet nem lehet helyettesíteni más — a juhtenyésztésnél látszólag magasabb szintű és nagyobb volumenű — állattenyésztési ágazatok termékeivel. A juhtenyésztés ezen jelentősége és a juhok viszonylagos igénytelensége folytán a juhtenyésztés világ- 15 szerte elterjedt, de a juhtartás módjában különbségek vannak, amennyiben azt a terület éghajlata és az adott éghajlatot tűrő fajta tulajdonságai határozzák meg. A juhtenyésztésben a huszadik század első harma- 20 dáig közös vonás volt az extenzív tartás, vagyis az, hogy kevés takarmány kiegészítéssel az év nyolc hónapjában a nyáj a legelőn tartózkodik. Ennek előnye ugyan, hogy a téli tartáshoz szükséges fedett épületen kívül egyéb beruházásra nincs szükség, 25 utódnevelés és állománynövelés szempontjából azonban több olyan hátránya jelentkezett, melyek a juhtartás jövedelmezőségét korlátozta. Ezért, különösen Európában, a jelen évszázad harmincas éveitől olyan kezdeményezés indult, mely az ún. „igénytelen” 30 állatfaj előnyösebb életfenntartásához és jövedelmezőségéhez új — de célszerűen „szegény” - tartásmódot követel meg. Az extenzív legelői tartásnál az anyák zömében a „pusztán” ellettek. Az utód életben maradását a faji erősség és az anyajuh pártfogása döntötte el. Ezért vált szükségessé - a genetikus erősítés mellett - olyan műszaki technológia keresése illetve kialakítása, amely biztosítja a juhfaj céltudatos tartását és az adott körülmények között a biztos tenyésztést. Az elmúlt évtizedekben több olyan kezdeményezés született, amelyek mind genetikai, mind tartástechnológiai, mind műszaki technológiai megoldásokkal igyekeztek a juhtartás jövedelmezőségét elősegíteni. Ezeknél a megoldásoknál általában felhasználták a már lényegesen magasabb szinten álló szarvasmarhatartás tapasztalatait. A juhtartás fejlesztésére irányuló megoldások egyrészt célszerű beruházásokkal - főleg gépesítéssel -, másrészt előnyös fajta kiválasztással törekedtek a juhtartás jövedelmezőségének növelésére. A fejlesztésnek beruházások útján való foganatosítását hátráltatta, hogy hosszú ideig nem ismerték fel a juhtenyésztés nagy előnyeit és ezért nem találták arányban állónak a beruházások költségeit a várható eredményekkel. Többek között e miatt sem fejlődött kellőképpen a juhtartásban a termelékenység és a szaporaság növelésére irányuló tartás- és műszaki technológia, melynek lényeges műveletcso-178464
