178458. lajstromszámú szabadalom • Eljárás glicidil-éter tipusú epoxigyanták előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 178458 Bejelentés napja: 1978. IX. 21. (CO—356) Nemzetközi osztályozás: ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1981. VIII. 28. Megjelent: 1983. XII. 31. C 08 G 59/62 C 08 G 59/68 Szabadalmas : Csonka Lajos oki. vegyészmérnök, dr. Deme István oki. vegyészmérnök, Budapest Eljárás glicidil-éter típusú epoxigyanták előállítására 1 2 A találmány tárgya eljárás javított minőségű, főként nagyobb hőstabilitással rendelkező glicidil-éter típusú epoxigyanták előállítására polifunkciós fenoloknak di­­funkciós halohidrinekkel alkalikus közegben végrehaj­tott gyantaképzési reakciója útján. Epoxigyanták előállítása során ismeretes az, hogy egy legalább két fenolos hidroxilcsoport-tartalmú vegyületet difunkciós halohidrinnel alkalikus közegben kondenzál­­tatnak, és ennek eredményeként egy só és egy organikus polimer molekula képződik. Ez utóbbiban több poli­funkciós fenolt szabad szekunder alkoholos hidroxil­­csoportot tartalmazó alifás láncok éter-kötéseken ke­resztül kapcsolnak össze úgy, hogy a láncok többsége epoxigyűrűt tartalmazó alifás csoportokban, úgyneve­zett glicidil-éter csoportokban végződik. Ezt a polimert 15 nevezzük a továbbiakban epoxigyantának. Az epoxigyanták előállítására számos eljárást dolgoz­tak ki, melyek a szakirodalomban általánosan ismertek. Ilyenek a következők: W. G. Potter: Epoxide Resins, The British Plast. Inst. London 1970 és H. Lee, K. 20 Neville: Handbook of Epoxy Resins, McGraw Hill Book Co. 1967.; 2 456 408., 2 558 949., 2 615 007., 2 602 075., 2 695 694., 2 698 315., 2 824 858., 2 767 157., 2 921 923. számú amerikai egyesült államokbeli szaba­dalmi leírások, 134 857. számú csehszlovákiai szabadal- 25 mi leírás. A gyantaképzési reakció végrehajtható oly módon, hogy a difunkciós halohidrint adják a polifunkciós fe­nol alkalikus oldatához, illetve szuszpenziójához, vagy az alkáliát adják a difunkciós halohidrin és a polifunk- 30 ciós fenol elegyéhez. Egy vagy több reagens részletek­ben is a többihez hozzáadható. A reakció végrehajtható organikus oldószerek alkalmazásával vagy anélkül. A keletkező gyanta az alkalmazott organikus oldószer 5 fajtájától és mennyiségétől függően lehet változatos konzisztenciájú, így „tésztaszerű” állapotú, de lehet tel­jesen feloldott állapotban is. A melléktermékként kelet­kező só és az illő komponensek eltávolítása után kapott gyanták a kiindulási reakcióelegy komponenseinek szer- 10 kezetétől, az elegy összetételétől és az alkalmazott elő­állítási módszertől függően változatos mólsúlyúak és mólsúlyeloszlásúak lehetnek. Széles határok között vál­tozhat a gyanták súlyegységében levő funkciós csopor­tok, a szekunder alkoholos hidroxil-csoport és az epo­­xidcsoport mennyisége is, ezért sok területen felhasznál­hatók. A különböző alkalmazási módszereknél vagy csak az egyik jellegzetes funkciós csoport, vagy más esetekben mindkét funkciós csoport reakcióképességét használják fel, vagy az epoxid és az alkoholos hidroxilcsoportoknak szerves savakkal képzett észtereit alkalmazzák önma­gukban, vagy kombinációs partnerekkel társítva. Az epoxigyanták többségét a lakk-festék ipar használja fel, de elterjedten alkalmazzák öntvények készítésére, lami­nálásra, sajtolásra, valamint az építőiparban is. Az epoxigyanták előállítása során, a polikondenzá­­ciós reakció végrehajtása után, bármely ismert módszer szerint szükséges az alkalmazott szerves oldószerek, va­lamint a víz eltávolítása. E célból a gyantaoldatot vagy gyantadiszperziót 100 °C-nál magasabb hőmérsékletre 178458

Next

/
Oldalképek
Tartalom