178447. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés állati trágyákból és mezőgazdasági és/vagy élelmiszeripari hulladékanyagokból álló keverék erjesztésére
MAGVAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALALMANY 178447 Nemzetközi osztályozás: W Bejelentés napja: 1979. VI. 15. (BA 3792) Közzététel napja: 1981. IX. 28. C 05 ! 3/00 C 12 l> 13/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1983. XII.31. hellaláló: dr. Barilla István, oki. mérnök, Budapest Szabadalmas: MI I VÍ I'll KV. Mélyépítési Icrvc/o Vállalat. Budapest Eljárás és berendezés állati trágyákból és mezőgazdasági és/vagy élelmiszeripari hulladékanyagokból álló keverék erjesztésére 1 2 A találmány tárgya eljárás és berendezés állati trágyákból és mc/oga/dasági és/vagy élelmiszeripari hulladékanyagokhól álló keverék erjesztésére, biogáz, továhbá jó minőségű s/ervcstrágya előállítása céljából. Ismeretes, hogy már régóta állítanak cló különböző eljárásokkal cs cs/krzokkcl állati trágyából és mezőgazdasági. esetleg élelmiszeripari hulladékán} agukból biogázt. Az eddig ismert eljárásokkal a biogáz és szervestrágya előállítása csak igen nagy beruházási költségekkel volt megvalósítható, miután az eljárások jellegéből kővetkezőén szükséges volt acél vagy vasbeton erjesztők és gáztartók alkalmazása. Az eljárások gazdaságtalan voltát az is fokozta, hogy legtöbbször csak az eljárás során keletkező biogázt értékesítették, ugyanakkor nem fektetlek súlyt a betáplált és erjesztett anyagból nyerhető jó minőségű szervestrágya felhasználására, illetve sok esetben nem tették meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy valóban jó minőségű szerves trágyát nyerjenek. így például az egyik elterjedt ismert eljárás érteimében nagy nedvessegtartalmű C5 6" „ szárazanyag-tartalommal rendelkező) anyagot használnak fel az erjesztéshez. Az erjesztendő anyag 80"/„-ban állati trágya, fennmaradó mennyiségben pedig zömmel mezőgazdasági hulladék. (Lásd: D. J. Pernkopf: Megérett-e a biogázgyártás technológia a gyakorlatban? Traktor-Aktuell 1978 79 10—11 p.: W. Góbéi: Biogáz a mezőgazdaságban, Schweizer Landtechnick 1974. 12. 745—746 p. : R. Bonfing, dlz-Redaktion: Új lehetőségek a biogázberendezések számára dlz 1979. 11. 1548—1552 p.: S. Jarwing: Istállóirágyából energia, Norsk I andhruck. Oslo. 1974. 16. 18 20 p. : H. M. Lapp I). I). Schultzc. L. C\ Buchenen: Mctángáz előállítása állati hulladékokból.) Lnnék a megoldásnak a hátránya, hogy a nagy ncd- 5 vcsségtartalom miatt a kezelendő anyag mennyisége is nagy, ezért gáz- és vízzáró beton, illetve acél tartályokat kell alkalmazni. Nehezen megoldható problémát jelent a tartály töltése év ürítése is. I célra szivattyút kell alkalmazni, ami azonban a szalmafclcségcktol eldugul. 10 meghibásodik. Az erjesztés után visszamaradó anyag mint szerves trágya nagy nedvessegtartalmű, folyékony termék, melyet először vízteleníteni kell cs csak ezt követően lehet felhasználni. Ugyancsak ellcrjedtcn alkalmazott másik eljárás az 1} előzőekkel szemben túl nagy szárazanyag-tartalmú (90 92" „) anyagból indul ki. Az eljáráshoz istállótrágyát, mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari hulladékokat egyaránt fel lehet használni, keverék formájában. Lz esetben viszont a túl nagy szárazanyag-tartalom okoz 20 problémát, tekintettel arra. hogy a falak gázzáró kialakítása a fellépő nagy nyomás és csekély nedvességtartalom miatt nehezen biztosítható. A hagyományos építőanyagok alkalmazása esetén nagy gáz.vesztcscggcl kell számolni, ezért itt is költséges, speciális tartályra van 25 szükség. (Lásd: Trágya mint energiaforrás. Traktor Joornalen, Stockholm, 1977. 3. 92 93.. 97 p.; V. A. Zvev— A. A. Kovelev és társat: Az istállótrágya összegyűjtése, szállítása és kezelése, Mechanizcije : Elektrifikacija Szocia I iszf icscszk ojo szelszkojo hozjajsztva, 30 Moszkva, 1979. 4. 19- 20 p.; I. C. Converse- R. E. 178447
