178446. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1,3- diszubsztituált karbamidok és 1,2- diolok egyidejű előállítására

178446 4 bins és K. Hammann újabb vizsgálatai, Chem. Ber., 99, 55—61 (1966)]. A 2 318 327 számú német szövetségi köztársasági nyilvánosságra hozatali irat szerint karbamidot két lé­pésben etilén-karbonát és ammónia 50 °C alatti reagál­­tatásávai, majd a képződött metán melegítésével állíta­nak elő. Az eljárás műveleti körülményeinek pontos be­tartására van szükség a megfelelő kitermeléshez, és ne­hézkes elválasztási műveleteket alkalmaznak. Azt találtuk, hogy az I általános képletű 1,3-diszubsz­­tituált karbamidok — ebben a képletben R1 1—14 szén­atomos alkilcsoportot, (1—14 szénatomos alkoxi)-(l—4 szénatomos alkil)-csoportot, fenil-(l—4 szénatomos al­­kil)-csoportot, 5—9 szénatomos cikloalkil- vagy bicikio­­alkilcsoportot jelent — és II általános képletű 1,2-dio'ck — ebben a képletben R2 és R3 egymástól függetlenül hidrogénatomot vagy 1—4 szénatomos alkilcsoportot jelent — előnyösen állíthatók elő egyidejűleg, ha egy III általános képletű aliciklusos karbonátot —ebben a kép­letben R2 és R3 a fenti jelentésű — egy IV általános kép­letű aminnal — ebben a képletben R1 a fenti jelentésű — 105 °C és 250 °C közötti hőmérsékleten reagáltatunk, egy mól III általános képletű kiindulási anyagra 2— 20 mól IV általános képletű kiindulási anyagot számítva. A reakció etilén-karbonáttal és n-propil-aminnal vég­rehajtva az [A] reakcióvázlat szerint megy végbe. Az ismert eljárásokkal szemben a találmány szerinti eljárással egyszerűbben és gazdaságosabban, egyidejű­leg állíthatunk elő jó kitermeléssel és kielégítő tisztaság­ban, összességében jobb tér/idő-kitermelcsse! 1,3-di­­szubsztituált karbamidokat és 1,2-diolokat. A reakció­idő általában rövid, a reakciókeverék feldolgozása, kü­lönös tekintettel a környezetvédelemre, egyszerűbb és üzembiztosabb. Ezek az előnyös eredmények meglepők a technika je­lenlegi állása szerint. Elsősorban az volt várható, hogy a találmány szerinti hőmérséklettartományban a felhasz­nált aminmennyiségekkel nem keletkeznek karbamidok, illetve legalábbis csak bomlási- és kondenzációs termé­kek heterogén keverékei és a ciklusos karbonát hasadási termékei képződnek. Az előnyös III és IV általános képletű vegyületek és ennek megfelelően előnyös I és II általános képletű vég­termékek képletében R1 1—14, elsősorban 1—8 szén­atomos alkilcsoportot, 5—8 szénatomos monocikloalkil­­csoportot, 6—9 szénatomos bicikloalkilcsoportot, 7—9 szénatomos fenilalkilcsoportot, 1—13 szénatomos alk­­oxicsoporttal szubsztituált 1—4 szénatomos alkilcso­portot jelent, R2 és R3 egymástól függetlenül hidrogén­­atomot vagy 1—4 szénatomos alkilcsoportot jelentenek. Előnyös III általános képletű kiindulási anyagok az etilén-karbonát, propilén-karbonát, 1,2-butilén-karbo­­nát, 2,3-butilén-karbonát, 1,2-pentilén-karbonát, 2,3- -pentilén-karbonát, 3-metil-l,2-butilén-karbonát, 2,2- -dimetil-etilén-karbonát, 2-metil-2,3-butilén-karbonát, 1,2-hexilén-karbonát, 2,3-hexilén-karbonát, 3,4-hexilén­­-karbonát, ciklopentilén-karbonát, ciklohexilén-karbo­­nát, cikíoheptilén-karbonát, ciklooktilén-karbonát, 3- -etil-3,4-butilén-karbonát, 2-metil-1,2-pentilén-karbo­­nát. Előnyös IV általános képletű kiindulási anyagok a metilamin, etilamin, n-propilamin, izopropilamin, ciklo­­propilamin, n-butilamin, izobutilamin, szek-butilamin, terc-butilamin, ciklobutilamin, n-pentilamin, pentíl­­amin-2, pentilamin-3, 3-metil-butilamin-2, neopentil-3 amin, ciklopentilamin, 2-metil-butilamin-2, n-hexil­­atjim-2, héxilamin-3, 3-metil-pentilamin-2, 4-metil-pen­­tilamin-2, 2,2-dimetil-butilamin-l, 2-metil-pentilamin-2, ciklohexilamin, n-heptilamin-, heptilamin-2, heptil­­amin-3, heptilamin-4, 3-metil-hexilamin-2,4-metil-hexil­­amin-2, 5-metil-hexilamin-2, 2,2-dimetil-pentilamin, 3,3- -dimetil-pentilamin-2, 2-metil-heptilamin-2, cikloheptil­­-amin, n-oktilamin, oktilamin-2, oktilamin-3, oktil­­amin-4, 3-rnetil-oktilamin-2, 4-metiI-oktilamin-2, 5-me­­til-oktihimin-2, 2,2-dimetil-hexilamin-l, ciklooktilamin, 3-metil-heptilamin-2, 4-metil-heptilamin-2, 5-metil-hep­­tilamin-2, n-nonilamin, n-decilamin, n-undecilamin, n­­-dodecilamin, n-tridecilamin, n-tetradecilamin, metoxi­­-(l)-etilamin-2, metoxi-(l)-pröpilamin-2, metoxi(l)-pro­­pilantin-3, metoxi-(l)-butilamin-2, metoxi-(l)-butil­­arnin-3, metoxi-(l)-butilamin-4, étoxi-(l)-etilamin-2, etoxi-(l)-propilamin-3, etoxi-(l)-butilamin-4, n-propoxi­­-(l)-etilamin-2, n-butoxi-(l)-etilamin-2, n-pentoxi-(l)­­-etilamin-2, n-hexoxi-(l)-etilamin-2, n-heptoxi-(l)-etil­­amin-2, n-oktoxi-(l)-etilamin-2, n-nonoxi-(l)-etilamin­­-2, n-deciloxi-(l)-etilamin-2, n-undeciloxi-(l)-etilamin-2, dodeciloxi-(l)-etiiamin-2, trideciioxi-(l)-etílamin-2, ben­­zilamin, a-metil-benzilamin, 2-fenil-etilamin, fenil-(3)­­-propilamin-1, fenil-(3)-propilamin-2, fenil-(3)-propil­­amin-3, fenil-(4)-butilamin-2, izopropoxi-(l)-etilamin-2, izopropoxi-(l)-propilamin-2, izopropoxi-(l)-propilamin­­-3, izopropoxi-(l)-butilamin-3 és norbornilamin-2. A reakcióhoz egy mól III általános képletű vegyületre 2—20, előnyösen 4—10 mól IV általános képletű vegyü­­letet használunk. A reakciót 100 °C felett, 105 és 250 °C között, előnyösen 140 és 240 °C között, elsősorban 170 és 220 °C között, légköri nyomáson vagy ennél nagyobb nyomáson, folyamatos vagy szakaszos üzemben hajtjuk végre. A használt IV általános képletű amint egyidejűleg oldószerként is használhatjuk az általában kristályos III általános képletű karbonát oldására. Adott esetben a reakciót azonban a reakciókörülmények között iners, szerves oldószer jelenlétében is végrehajthatjuk. Oldó­szerként alkalmasak az alifás, aromás vagy aralifás szénhidrogének, mint a pentán, hexán, ciklohexán, hep­­tán, pinán, nonán, o-, m-, p-cimol, a 70—190 °C között forró benzinfrakciók, metilciklohexán, dekalin, petrol­­éter, ligroin, 2,2,4-trimetil-pentán, 2,2,3-trimetil-pentán, 2,3,3-trimetil-pentán, oktán, benzol, toluol, xilol, nafta­­lin, tetralin: éterek, mint a dietiléter, etilpropiléter, me­­til-terc-butiléter, n-butiléter, di-n-butiléter, diizobutil­­éter, diizoamiléter, diizopropiléter, anizol, fenetol, cik­­lohexil-metiléter, etilénglikol-dimetiléter, tetrahidrofu­­rán, dioxán, tioanizol; alkoholok, mint az amilalkohol, n-butanol, szek-butanol, izobutanol, terc-butilalkohol, izopropanol, n-propanol, etanol, metanol, glikol, ciklo­­hexanol, heptanol, oktanol; és megfelelő elegyeik. Az oldószert a III általános képletű kiindulási anyagra vo­natkoztatva célszerűen 50—10 000, előnyösen 200— 1000 s.%-ban használjuk. A reakciót a következőképpen hajtjuk végre: a III és IV általános képletű vegyületek találmány szerinti mól­arányú keverékét, adott esetben oldószerrel együtt, 0,3— 6 óra hosszat a reakcióhőmérsékleten hevítjük. A hozzá­adás sorrendje nem döntő. A találmány szerinti eljárás egy előnyös kiviteli módja szerint szobahőmérsékleten III általános képletű karbonátot adunk valamely IV ál­talános képletű aminhoz, majd a reakciót a reakcióhő­mérsékletre felhevltve hagyjuk lejátszódni. Az alacsony forráspontú aminok nagy gőznyomása miatt a kompo­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom