178444. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oldószer nélküli bevonásra
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 178444 JÉBk, Nemzetközi osztályozás: m r l Bejelentés napja: 1978. XII. 8. (BA- 3734) B 32 B 7/00 ORSZÁGOS Elsőbbsége: 1977. XII. 8. (P 27 54 593.3) Német Szövetségi Köztársaság Közzététel napja: 1981. IX. 28. B 32 B 27/40 TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1983. XII. 31. Feltalálók: dr. Weber Karl-Arnold, vegyész, Leverkusen, Német Szövetségi Köztársaság Walter Kuit, mérnök, Union, New Yersey és Prochaska Helmuth, mérnök, Warren, New Yersey, Amerikai Egyesült Államok Szabadalmas: Bayer AG, Leverkusen, Német Szövetségi Köztársaság és Mobay Chemical Corporation, Pittsburgh, Amerikai Egyesült Államok Eljárás oldószer nélküli bevonásra 1 A találmány tárgya eljárás különösen bor, hasított bor és textíliák bevonására. A találmány szerinti bevonás kopásálló fedőrétegből és poliuretánhab-rétegböl álló kétrétegű fólia segítségével történik. Bevonatok készítésére mind közvetlen, mind pedig úgynevezett fordítós bevonó eljárásokat alkalmaznak. A közvetlen bevonó eljárás során a bevonatot azonnal a végső hordozófelületre viszik fel, míg a közvetett eljárásnál a bevonat először egy védőfelületen helyezkedik cl, és erről viszik át egy későbbi időpontban a végső hordó,/ifclületre. A gyakorlatban védőfelületként papírt, szövetet vagy acélszalagot alkalmaznak. A bevonat felvitele például permetezéssel, bedörzsöléssel, öntéssel, kalanderezéssel, szórással stb. történhet. A gyakorlatban különösen az öntéssel és a bedörzsöléssel történő bevonatfelvitel fontos. A bevonatok egyszeri vagy többszöri felhordással alakíthatók ki. A bevonatot az alap egyszeri bevonásával hozzuk létre például akkor, ha a cél a vattafelület megkeményítése, szőnyegekben a csomók megkeményítése, vagy könnyű, vízhatlan textíliák (esőkabátok) előállítása. A bevonatok előállítása során azonban többnyire először egy lágyabb tapadóréteget viszünk fel az alapfelületre, amely réteg mintegy a kötő- illetve puflferréteg szerepét tölti be az alapfelület és az általában keményebb, ellenállóbb második réteg, az úgynevezett fedőréteg között. A fedő- és a kötőréteg sok esetben eltérő kémiai összetételű. Például a különféle poliuretánok kombinációi, poliuretán és poliakriiát kombinációi, poliurctán és PVC kombinációi jönnek számításba erre a célra. Ha a bevonatot két vagy több rétegből alakítjuk ki, a rétegek sorrendjének, a rétegvastagságoknak és a rétc- 5 gek kémiai összetételének megválasztásával a végtermék felhasználásának legjobban megfelelő tulajdonságokat biztosíthatjuk. Textíliák és bőrtermékek bevonására általában előnyben részesítik a poliuretánokat, mivel ezek az anyagok 10 jelentős számú változatban állíthatók elő, és többnyire kedvező tulajdonságokkal rendelkeznek. Például az úgynevezett kétkomponensű poliuretánokat alkalmazzák. Ezek rcakcióképes rendszerek, amelyek például izocianát-csoportokat tartalmazó előadduktból és alkalmas 15 láncnövelőszerből (többnyire aromás diaminból) állnak. A két komponenst — oldószerrel hígítva — együttesen vagy külön-külön a bevonni kívánt alapra öntik vagy permetezik. Ilyen eljárást ismertet például a 838 826 és 872 268 sz. német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi 20 leírás, az 1 023 449 és 1 240 656 sz. német szövetségi köztársaságbeli közzétételi irat, valamint az 1 570 524 sz. német szövetségi köztársaságbcli közrebocsátási irat. Természetesen arra is lehetőség van, hogy a kétkomponensű poliuretánokat viszonylag nagymolekulájú, 25 izocianát-csoportokból mentes, azonban izocianátokkal reakcióba lépő csoportokat tartalmazó előadduktból és kismolekulájú izocianátokból készítsék el. Ilyen eljárást például a 2 221 756 sz. német szövetségi köztársaságbeli közrebocsátási irat ismertet. 30 A fentebb tárgyalt kétkomponensű poliuretánokkal 178444
