178442. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szemcsés tüzelőanyagok, különösen szénanyagok brikettezésére
MAGYAR SZABADALMI 178442 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás: W Bejelentés napja: 1978. IX. 26. (BA—3709) Közzététel napja: 1981. IX. 28. C 10 L 1/32 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1983. XII. 31. Feltalálók : Farkas Györgyi oki. fizika—kémia tanár, Szeged, 5%, Fisch Iván oki. vegyészmérnök, Budapest, 30%, Kiss Imre oki. vegyészmérnök, Szeged, 5%, Schien László főmérnök, Nagymányok, 15%, Sugár György technikus, Budapest, 15%, Szigetvári József oki. gépészmérnök, Budapest, 15%, Wusching Ádám gépészeti vezető, Nagymányok, 15% Szabadalmas: Központi Bányászati Fejlesztési Intézet, Budapest 42 6/7% Magyar Szénhidrogénipari Kutató-Fejlesztő Intézet, Százhalombatta 57 1/7% Eljárás szemcsés tüzelőanyagok, különösen szénanyagok brikettezésére 1 A találmány tárgya eljárás szemcsés tüzelőanyagok, különösen szénanyagok brikettezésére. A különféle szénanyagok kötőanyagos brikettezése jelenleg szinte kizárólag bitumen, esetleg szurok bekeverésével történik. A kötőanyagot őrölt vagy folyé- 5 kony állapotban adagolják a szénkeverékhez. A kötőanyag felhasználási aránya szénfajtától és gyártási technológiától függően 10—14%. A jelenlegi mértékű kötőanyag-felhasználás általában kedvezőtlen mind tüzeléstechnikai, mind környezetvédelmi szempontból, a 10 tüzelőberendezések nagymérvű kormozódása és az erős füstképződés miatt. A szokásos bevált brikettezési technológiák szempontjából a kb. 70—75 °C lágyuláspontú kötőanyagok felhasználása lenne optimális, de ezeknek a kirakása, tárolása és őrlése — különösen melegebb 15 időszakokban — megnehezíti az üzemvitelt, és a berendezések beragadása sorozatos tartós üzemzavarokat és jelentős termeléskiesést okoz. A magasabb lágyuláspontú kötőanyagok (pl. BB—85 vagy BB—95) használata az említett üzemzavarokat 20 részben csökkenti, azonban a malaxeur-ben (gőzgyúróban) maximálisan tartható 95—98 °C-os hőmérséklet mellett folyósságuk nem kielégítő mértékű, ezért azonos szilárdságú brikettek gyártásához jelentős többletkötőanyag-adagolást igényelnek. Ez mind gazdaságossági, 2$ mind a már említett tüzeléstechnikai és környezetvédelmi szempontokból káros. A magasabb lágyuláspontú kötőanyagok felhasználásával készült brikett ugyanakkor ridegebb és ezért törékenyebb, ami szintén nehézségeket okoz. 30 2 A kötőanyag lágyítására ismert eljárás a szén és kötőanyag keverékéhez kereskedelmi forgalomban levő olaj vagy olajszármazék (lásd pl. a 100 971 sz. német demokratikus köztársaságbeli leírást) adagolása 1—4 s.% mennyiségben. Ez az eljárás kielégítő eredményt ad, alkalmazása azonban gazdasági és energiagazdálkodási okokból célszerűtlen. A 100 971 sz. német demokratikus köztársaságbeli szabadalmi leírás szerint valamilyen olajszármazékból és vízből mesterségesen emulziót állítanak elő adalékanyagok segítségével. Ez az eljárás viszonylag bonyolult és anyagigényes. Az Így előállitott emulziók jelentősen megnövelik a brikettgyártás költségeit. Az 1 671 360 sz. német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírás olyan eljárást ismertet, amelynél kőszénkátrány- vagy bitumen—víz emulziót használnak magnézium-lignőszülfonát vagy szulfitlúg mint adhezív anyag alkalmazásával. Hiányossága ennek a megoldásnak, hogy a brikettet 280—330 °C-on „keményíteni” kell, továbbá impregnálni is kell polivinilalkohollal vagy más impregnálószenei. Ez az eljárás is bonyolult és költséges, mivel mesterségesen kell előállítani az alkalmazott emulziót és járulékos kezelési műveleteket is kell végezni. Az olajiparban a környezetre káros melléktermékként keletkező szennyvíziszap hasznosítása jelenleg megoldatlan. Megsemmisítésére — szükségmegoldásképpen — a szabadban történő elégetést alkalmazzák. Ez azonban a nagymértékű füst- és koromképződés miatt igen súlyos levegőszennyeződést okoz. Alternativ megoldásként al-178442
