178437. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 2,4- diklór-fenil-imidazolil-etán-on (-ol)-származékokat tartalmazó fungicid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására

3 178437 4 1 -(2,5-diklór-fenoxi)-2-(2,4-diklór-fenil)-1 -(imidazol-1 - -il)-etán-2-on, illetve -ol, l-(3-fluor-fenoxi)-2-(2,4-diklór-fenil)-l-(imidazol-l-il)­­-etán-2-on, illetve -ol, l-(3-bróm-fenoxi)-2-(2,4-diklór-fenil)-l-(imidazol-l-il)­­-etán-2-on, illetve -ol, 1 -(4-metil-fenoxi)-2-(2,4-diklór-fenil)-1 -(imidazol- 1-il)­­-etán-2-on, illetve -ol, 1 -(4-etil-fenoxi)-2-(2,4-diklór-fenil)-1 -(imidazol- 1-il)­­-etán-2-on, illetve -ol, l-(3-metil-fenoxi)-2-(2,4-diklór-fenil)-l-(imidazol-l-il)­­-etán-2-on, illetve -ol, 1 -(2-metil-fenoxi)-2-(2,4-diklór-fenil)-1 -(imidazol- 1-il)--etán-2-on, illetve -ol, l-(4-klór-2-metil-fcnoxi)-2-(2,4-diklór-fenil)-l-(imida­­zol-l-il)-etán-2-on, illetve -ol, l-(4.bróm-2-metil-fenoxi)-2-(2,4-diklór-fenil)-l-(imida­­zol-l-il)-etán-2-on, illetve -ol, 1 -(4-fluor-2-metil-fenoxi)-2-(2,4-diklór-fenil)-1 -(imida­zol- l-il)-etán-2-on, illetve -ol, l-(4.jód-2-metil-fenoxi)-2-(2,4-diklór-fenil)-l-(imidazol­­-l-il)-etán-2-on, illetve -ol, 1 -(2,3-dimetil-fenoxi)-2-(2,4-diklór-fenil)-1 -(imidazol-1 - -il)-etán-2-on, illetve -ol, l-[4-(2',4'-diklór-bifenilil)-oxi]-2-(2,4-diklór-feniI)-l­­-(imidazol-l-il)-etán-2-on, illetve -ol, l-[4-(2,4'-diklór-bifenilil)-oxi]-2-(2,4-diklór-fenil)-l-(imi­­dazol-l-il)-etán-2-on, illetve -ol, l-[4-(4'-bróm-bifenilil)-oxi]-2-(2,4-diklór-fenil)-l-(imi­­dazol-l-il)-etán-2-on, illetve -ol, 1 -[4-(2-klór-bifenilil)-oxi]-2-(2,4-diklór-fenil)-1 -(imida­­zol-l-il)-etán-2-on, illetve -ol. A találmány szerinti hatóanyagok újak. E vegyüle­­teket oly módon állíthatjuk elő, hogy valamely (II) általános képletű l-bróm-2-(2,4-diklór-fenil)-l-fenoxi­­-etán-2-ont — ahol X és n jelentése a megadott —■ imidazollal reagáltatunk valamely inert szerves oldó­szer, célszerűen acetonitril, és valamely savmegkötő­szer, célszerűen kálium-karbonát vagy az imidazol­­reagens feleslege jelenlétében, 0—150 °C, előnyösen 60—120 °C hőmérsékleten, és adott esetben az így kapott imidazolil-etanon-származékokat ismert módon valamely poláros szerves oldószer, célszerűen metanol jelenlétében, 0—30 °C hőmérsékleten valamely komplex bór-hidrid, célszerűen nátrium-bór-hidrid segítségével redukáljuk, majd a kapott vegyületeket sósavas sóvá alakítjuk át. A kapott — találmány szerinti — vegyüle­­tek izolálását a szokásos módon végezzük. E reakcióhoz alkalmazott (II) általános képletű l-bróm-2-(2,4-diklór-fenil)-l-fenoxi-etán-2-on kiindulá­si vegyületek — ahol X és n jelentése a megadott — még nem ismertek. E vegyületeket előállíthatjuk oly módon, hogy a megfelelően szubsztituált fenolt <n­­-bróm-2,4-diklór-acetofenonnal reagáltatjuk és az így kapott vegyületen még meglevő aktív hidrogénatomot ismert módon brómatomra cseréljük. Az (I) általános képletű hatóanyagok sóiként a növényfiziológiai szempontból alkalmas savakkal kép­zett sók jönnek számításba. Ilyen savak például a sósav, hidrogén-bromid, de elsősorban a sósav, továbbá foszforsav, salétromsav, mono- vagy bifunkciós kar­bonsavak és hidroxi-karbonsav, például ecetsav, cit­romsav, szorbinsav, tejsav, naftalin-l,5-diszulfonsav. A találmány szerinti hatóanyagoknak erős fungi­­toxikus hatásuk van. A gombák leküzdéséhez szükséges 2 koncentrációban nem károsítják a kultúrnövényeket. A fungicid készítményeket a növényvédelemben a Plasmodioromycetes, Oomycetes, Chytridiomycetes, Zygomycetes, Ascomycètes, Basidiomycetes és Deutero­­mycetes leküzdésére használjuk. A találmány szerinti hatóanyagoknak széles a hatás­­spektrumuk, ezért alkalmazhatók a parazita gombák ellen, amelyek a talaj feletti növényrészeket károsítják, vagy a növényeket a talaj felől támadják meg, valamint a vetőmaggal átvihető gombaféleségekkel szemben. A találmány szerinti hatóanyagok különösen hatásosak a parazita gombák ellen, amelyek a talaj feletti nö­vényrészeket károsítják. A találmány szerinti hatóanyagokat növényvédő készítményekként jó eredménnyel használhatjuk az uborkalisztharmat (Erysiphe cichoriacearum), valamint egyéb gabonamegbetegedések ellen, mint a gabona­rozsda leküzdésére. A találmány szerinti hatóanyagok növényvédő ké­szítményekként alkalmazhatók a talaj, a vetőmag, valamint a talaj feletti növényrészek kezelésére egy­aránt. A találmány szerinti hatóanyagokat ismert módon alakíthatjuk át a szokásos készítményekké, például oldatokká, emulziókká, szuszpenziókká, porokká, pasz­tákká és granulátumokká. Ezeket a készítményeket ismert módon állítjuk elő, például oly módon, hogy el­keverjük a hatóanyagokat töltőanyagokkal, például folyékony oldószerekkel, nyomás alatt cseppfolyósított gázokkal és/vagy szilárd hordozóanyagokkal, adott esetben felületaktív anyagok alkalmazása mellett, pél­dául emulgeálószerek és/vagy diszpergálószerek és/vagy habzást előidéző szerek hozzáadásával. Ha töltőanyag­ként vizet használunk, úgy segédoldószereket alkal­mazhatunk, például szerves oldószereket. Folyékony oldószerekként a következőket használhatjuk: aromás szénhidrogéneket, például xilolt, toluolt, benzolt, vagy alkil-naftalineket; klórozott aromás vagy alifás szénhidrogéneket, például klór-benzolokat, klór-etilé­neket vagy metilén-kloridot ; alifás szénhidrogéneket, például ciklohexánt, vagy paraffineket, például kőolaj­frakciókat; alkoholokat, például butanolt vagy glikolt, valamint ezen alkoholok étereit vagy észtereit; keto­nokat, például acetont, metil-etil-ketont, metil-izobutil­­-ketont, vagy ciklohexanont; erősen poláros oldósze­reket, például dimetil-formamidot, dimetil-szulfoxidot, valamint vizet; folyósított gázalakú töltőanyagok vagy hordozóanyagok alatt olyan folyadékokat értünk, amelyek közönséges hőmérsékleten gázalakúak, pél­dául aeroszol-hajtógázok, így diklór-difluor-metán vagy triklór-fluor-metán ; szilárd hordozóanyagok a természetes kőzetlisztek, például a kaolinok, agyagok, talkum, kréta, kvarc, attapulgit, montmorillonit vagy diatomaföld, és a szintetikus kőzetlisztek, például a nagydiszperzitásfokú kovasavak, alumínium-oxid és a szilikátok; emulgeáló és/vagy habzást előidéző szerek­ként megemlítjük a nemionos és anionos emulgeátoro­­kat, például a poli(oxi-etilén)-zsírsav-észtereket, poli­­(oxi-etilén)-zsíralkohol-étereket, például az alkil-aril­­-poli(glikol-éter)eket, alkil-szulfonátokat, alkil-szulfáto­­kat, aril-szulfonátokat, valamint a fehérje-hidrolizá­­tumokat; diszpergálószerekként megemlítjük például a lignint, szulfitszennylúgokat és a metil-cellulózt. A találmány szerinti hatóanyagokat a készítmények­ben elkeverhetjük ismert egyéb hatóanyagokkal, pél-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom