178431. lajstromszámú szabadalom • Ciklopropil-metil-foszforsav-származékot tartalmazó kártevőirtószer, különösen rovarok, atkák és fonálférgek írtására és eljárás a hatóanyag előállítására

7 178431 8 Az (I) általános képletű új foszforsav-származékokat tartalmazó szereknek jobb rovar- és atkaölő hatásuk van, mint hasonló hatású ismert vegyületeknek. Ezenkívül melegvérűekkel szemben nagyon csekély toxicitásuk van. A vegyületeket tartalmazó szerek rágó- és szívórovarok, atkák, különösen növényi kár­tevő atkák ellen használhatók. A felhasználás során a kártevőket vagy a kártevőktől védendő tárgyakat a találmány szerinti hatóanyagot hatásos mennyiségben tartalmazó szerrel kezeljük. A szívórovarok közé tartoznak a levéltetvek (Aphi­­dae), például az őszibarackfa-levéltetű (Myzus per­­sicae), a fekete bablevéltetű (Doralis fabae), zablevél­­tetű (Rhopalosiphum padi.), borsólevéltetű (Macro­­siphum pisi) és burgonyalevéltetű (Macrosiphum solanifolii), továbbá a ribizlilevéltetű (Cryptomyzus korschelti), almafalevéltetű (Sappaphis mali), szilvafa­­levéltetű (Hyalopterus arundinis) és fekete cseresznye­levél tetű (Myzus cerasi) és poloskák, például a répa­poloska (Piesma quadrate), gyapotpoloska (Dysdercus intermedius), ágyipoloska (Cimex lectularius), rabló­poloska (Rhodnius prolixus) és Chagas-poloska (Tria­­tome infestans). A rágórovarok közül elsősorban megemlíthetjük a lepkehernyókat (Lepidoptera), például a káposztamolyt (Plutella maculipennis), a gyapjaslepkét (Lymantria dispar), aranyfarú szövőlepkét (Euproctis chrysorr­­boea) és gyűrűs szövőpillét (Malacosoma neustria), továbbá a káposztabagolypillét (Maestra brassicae) és vetési bagolypillét (Agrotis segetum), a káposzta­lepkét (Pieris brassicae), valamint a pókhálós szilva­molyt (Hyponomeuta padella), lisztmolyt (Ephestia Kühniella) és a nagy viaszmolyt (Galleria mellonella). A rágórovarok közé tartoznak a bogarak (Cole­­optera), például a gabonazsizsik (Sitophilus granarius= Calandra granaria), burgonyabogár (Leptinotarsa de­­cemlineata), nyakszegélyes porva (Dermestes frischi), kukoricabogár (Trobolium castaneum), kukoricazsi­zsik (Calandra vagy Sitophilus zaemais), kenyérbogár (Stegobium paniceum), lisztbogár (Tenebrio molitor), a talajban élő fajok, például pattanóbogarak (Agriotes spec.) és májusi cserebogár (Melolontha melolontha), csótányok, például a német csótány (Blattella germa­nica), amerikai csótány (Periplaneta americana), kony­hai csótány (Blattá orientalis), óriáscsótány (Blaberus giganteus) és fekete óriáscsótány (Blaberus fuscus), valamint Henschoutedenia flexivitta, továbbá egyenes­szárnyúak, például házilégy (Acheta domesticus), termiták, például a földitermiták (Teticulitermes flavi­­pes) és hártyásszárnyúak, például hangyák, amilyen a fekete fahangya (Lasius niger). Az atkákhoz tartoznak a szövőatkák (Tetranychidae), például a babfonóatka (Tetranychus telarius=Tetra­­nyehus althaeae vagy Tetranichus urticae) és a gyü­mölcsfonóatka (Paratetranychus pilosus = Panonychus ulmi), a takácsatkák, például a ribizlitakácsatka (Eriophyes ribis) és Tarsonemidák, például a Hemi­­tarsonemus latus és ciklámenatka (Tarsonemus pallidus), végül a kullancsok, például a bőrkullancs (Ornithodorus moubata). A fonálférgekhez például a Mcloidogyne incognita, Meloidogyne hapla, Meloidogyne javanica, cisztákat alkotó fonálférgek, például Heterodera rostochiensis, Heterodera schachtii, Heterodera avenae, Heterodera glycines, Heterodera trifolii, továbbá a Ditylenchus dipsaci, Ditylenchus destructor, Pratylenchus neglectus, Pratylenchus penetrans, Paratylenchus goodeyi, Pa­­ratylenchus curvitatus és Tylenchorhynchus dubius, Tylenchorhynchus claytoni, Rotylenchus robustus, Heliocotylenchus multicinctus, Radopholus similis, Belonolaimus longicaudatus, Longidorus elongatus, Trichodorus primitivus tartoznak. A találmány szerint előállított hatóanyagokat tartal­mazó szerek például közvetlenül permetezhető oldatok, porok, szuszpenziók vagy diszperziók, emulziók, olaj­diszperziók, paszták, porozószerek, szórószerek, gra­nulátumok lehetnek, és alkalmazásuk permetezéssel, porlasztással, szórással, öntéssel vagy locsolással tör­ténhet. Az alkalmazási formák a felhasználási célhoz igazodnak és minden esetben a hatóanyagok egyenletes eloszlását kell biztosítaniuk. Közvetlenül permetezhető oldatok, emulziók, pasz­ták és olajdiszperziók előállítására közepes és magas forráspontú ásványolaj frakciók, például kerozin vagy gázolaj, szénkátrányolajok, növényi és állati eredetű olajok, alifás, ciklusos és aromás szénhidrogének, pél­dául benzol, toluol, xilol, paraffin, tetrahidronaftalin, alkilezett naftalinok és származékaik, így metanol, etanol, propanol, butanol, kloroform, széntetraklorid, ciklohexanol, ciklohexanon, klór-benzol, izoforon, stb., erősen poláros oldószerek, például dimetil-form­­amid, dimetil-szulfoxid, N-metil-pirrolidon, víz stb. használhatók. Közvetlenül felhasználható vizes szereket emulzió­­koncentrátumokból, pasztákból vagy nedvesíthető po­rokból, (permetporokból), olajdiszperziókból víz hoz­záadásával készíthetünk. Emulziók, paszták vagy olaj­diszperziók előállítására a hatóanyagokat olajban vagy oldószerben oldva felületaktív adalékok, például ned­vesítő-, tapadást elősegítő-, diszpergáló- vagyemulgeáló­­szerekkel vízben homogenizálhatjuk. A hatóanyagból és a felületaktív adalékokból, például nedvesítő-, tapadást elősegítő-, diszpergáló- és emulgeálószerekből és adott esetben oldószerből vagy olajból koncentrá­­tumok készíthetők, amelyek vízzel hígíthatok. A felületaktív adalékok közül megemlíthetjük a lig­­ninszulfonsav alkálifém-, alkáliföldfém- és ammónium­­sóit, naftalinszulfonsavakat, fenolszulfonsavakat, alkil­­-aril-szulfonátokat, alkil-szulfátokat, alkil-szulfonáto­­kat, dibutil-naftalinszulfonsav alkálifém- és alkáli­­földfémsóit, lauril-éter-szulfátot, zsíralkohol-szulfáto­­kat, zsírsavas alkálifém és alkáliföldfémsókat, szulfá­­tozott hexadekanolok, heptadekanolok, oktadekano­­lok sóit, szulfátozott zsíralkohol-glikol-éterek sóit, szulfonált naftalin és naftalinszármazékok formalde­hiddel alkotott kondenzációs termékeit, naftalin, illetve naftalinszulfonsavak fenollal és formaldehiddel alko­tott kondenzációs termékeit, poli(oxi-etilén)-oktil-fe­­nil-étert, etoxilezett izooktil-fenolt, oktil-fenolt, nonil­­-fenolt, alkil-fenol-poli(glikol-éter)eket, tributil-fenil­­-poli(glikol-éter)eket, alkil-aril-poli(éter-alkohol)okat, izotridecil-alkoholt, zsíralkohol-etilén-oxid konden­­zátumokat, etoxilezett ricinusolajat, poli(oxi-etilén)­­-alkil-étert, etoxilezett poli(oxi-propilén)t, lauril-alko­­hol-poli(glikol-éter)-acetált, szorbitésztert, lignint, szul­­fitszennylúgokat és metil-cellulózt. Porokat, porozó és szórószereket a hatóanyagnak szilárd hordozóanyaggal történő összekeverésével és/vagy összeőrlésével készíthetünk. Granulátumokat, például bevont, impregnált és 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom