178417. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés komposztálásra
MAGYAR SZABADALMI 178417 NÉPKÖZTÁRSASÁG LIÍRÁS .JÉá Bejelentés napja: 1979. XI. 8. (AE—581) Nemzetközi osztályozás : w Elsőbbsége: 1978. XI. 9. (80 503) 1978. XI. 9. (80 502) 1978. XI. 16. (80 538) Luxemburg C 05 F 9/02 ORSZÁGOS Közzététel napja: 1981. IX. 28. TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1983. XII. 31. Feltalálók: Szabadalmas: Colling M. Joseph mérnök, Luxembourg ARBED S.A., Luxembourg, Artois M Fernand mérnök, Strassen Luxemburg Luxemburg Eljárás és berendezés komposztálásra 1 A találmány tárgya eljárás és berendezés szerves anyagok komposztálására, amelyek elsősorban háztartási hulladékokból származnak, és amelyek célszerűen biológiai vízderítő-állomások iszapjával vannak összekeverve. 5 A túlnyomórészt szerves anyagokat tartalmazó hulladékok komposztálására ismert eljárásokat aerob és anaerob eljárásokra osztjuk fel. A két módszer közül az utóbbi olyan mikroorganizmusok élettevékenységén alapszik, amelyek szabad oxigén, mint 10 például a levegő oxigénjének hiányában is képesek fejlődni. A szerves anyagoknak ezen mikroorganizmusok hatására történő lebomlása során kellemetlen szagú szerves vegyületek keletkeznek. Emiatt nem lehet anaerob eljárással működő komposztáló telepeket la- 15 kott körzetek közelében létesíteni. Ezzel szemben az aerob úton történő komposztálási eljárást, amely kizárólag szabad oxigén jelenlétében fejlődőképes mikroorganizmusok lebomlását előidéző élettevékenységét aknázza ki, nem kíséri anaerob el- 20 járásnál fellépő, fentebb leírt kellemetlen jelenség. Ennek következtében általános tendenciaként az utóbbi komposztálási módszer terjedése figyelhető meg. Egy aerob úton történő komposztálási eljárást ismertet például a 167 469 sz. magyar szabadalmi leírás, 25 amely szerint derítőiszapot kevernek nagy homogenitású szerves anyagokhoz, mint például tőzeghez, fűrészporhoz vagy szalmához. A komposztálandó anyagot felülről vezetik egy hengeralakú reaktorba. A reaktor alján befúvatott tiszta oxigénhez kevert levegő 30 2 mennyiségét a különböző helyeken mért oxigén vagy széndioxid-koncentráció függvényében szabályozzák. Mindamellett a szerves vegyületek aerob úton történő komposztálása sem problémamentes. A gyakorlatban a háztartási hulladék összetétele elég jelentékenyen variálódhat, úgy hogy a komposztálás körülményeit is meglehetősen gyakran és gyorsan kell változtatni. Eddig azonban nem sikerült hatékonyan szabályozni a komposztálás körülményeit. Már régebben felismerték, hogy az aerob eljárással komposztálandó háztartási hulladékba célszerű olyan anyagokat keverni, mint például a biológiai vízderítésnél keletkező iszapok, amelyek hozzáadása révén kedvező C/N aránnyal, vagyis érettségi fokkal és a bioásványi trágyaként történő hasznosítás szempontjából kielégítő nedvességtartalommal rendelkező, elfogadható minőségű táptalaj nyerhető. Egy ilyen típusú háztartási hulladékkezelő berendezés ismerhető meg a 165 374 sz. magyar szabadalmi leírásból, amelyben az iszaphoz kevert hulladékot kezelőkamrákba vezetik. A keverék mintegy tizenkét napig pihen a kezelőkamrákban, amelyeken keresztül fentről vagy lentről levegőt lehet átfúvatni. Az iszap hozzáadása azonban egyrészt növeli a komposztálandó anyagok inhomogenitását, másrészt viszont igen nehéz ezt a hozzáadást a gyakorlatban megvalósítani. Az iszapok ugyanis hajlamosak az összetapadásra, összetömörülésre és nem keverednek egyenletesen a hulladékkal, ami nehézségekhez vezet a kom-178417
