178411. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfa-amino-nitrilek katalitikus hidrolízisére

7 178411 8 vegyületet szolgáltat, amely megegyezik az előzőekben „Y” intermediernek nevezett vegyülettel. Hasonló tapasztalatokhoz jutunk a)ckor is, fia acetont reagál­­tatunk a-amino-propionitrillel. Anélkül, hogy a találmány szerinti eljárást bármilyen mértékben korlátozni akarnánk, úgy véljük, hogy az „Y” interpiedier szerkezete az Á) reakcióvázlaton be­mutatott szerkezettel megegyezik. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy egyrész világo­san kimutatható egy „Y” intermedier jelenléte, másrészt az aceton katalitikus hatása az a-amino-izobutiro­­nitrjl hidrolízisénél egy olyan folyamatban, amely jelentősebb a hagyományos módszernél, amely a hid­­roxil-ionoknak a C = N hármaskötésre gyakorolt ha­tásán alapszik. Ennél a? autokatalitikus módszernél az a-amino­­-njtril bomlásából származó aceton reagál ag a-amino­­-nitrillel, így a-izopropi}idén-amino-izobutiramid köz­benső terméket alakít Hí. amely végül a megfelelő a-ammo-amiddá alakúi. Ezt a katalitikus hidrolízist különösen a-amino­­savak előállítására használhatjuk a megfelelő a-amino­­-nitrilekből kiindulva- pzt a katalitikus hidrolízist első­sorban (I) általános képletű «-amino-nitrjlek vagy sóik, így hidroklópdjuk hidrplizálásánál alkalmazhatjuk. A? (I) általános képletben R gyök hidrogénatomot vagy J—12 szénatomos, egyenes vagy elágazó lánpú, adott esetben egy vagy több heteroatouiPt, előnyösen kénatomot, tartalmazó szénhidrogén-csoportot jelent, ami mellett az R gyök adott esetben egy vagy több, előnyösen a lánc végén, bidrpxil-, karboxil-, fenil-, hidroxifenil-, karboxamid-, indoliJ-, iminazi)- vagy guanjdil-csoporttal lehet helyet­tesítve, vagy R az a-helyzetben levő nitrogénatommal olyan telített heterociklusos csoportot alkot, amely leg­alább egy heteroatompt, előnyösen nitrogénatomot tar­talmaz, és ez a heterociklusos csoport maga is helyette­sítve lehet, előnyösen hidroxil-csoporttal. A reakcióelegybe elegendő mennyiségben valamely hidroxidot és ezenkívül karbonil-vegyületet viszünk be, majd az oldatot semlegesítjük és így racém elegyeik alakjában a következő a-aminosavakat állíthatjuk elő: glícin, alanin, valin, leucin, izoleucin, fenilalanin, szerjn, treonin, lizin, 8-hidroxilizin, arginin, aszparagin­­sav, aszparagin, glutaminsav, glutamin, çisztein, cisz tin, metionin, tirozin, tiroxin, prolin, hidroxiprolin, tripto­­fán és hisztidin. A találmány szerinti eljárást a következőkben kiviteli példákon is bemutatjuk, de a találmány nem korláto­zódik a bemutatott módszerekre. a-aminosavak előállítása a-amino-nitrilekből kiin­dulva 1. példa Alanin előállítása «-amino-propionitril-hidroklond­ból kiindulva 0,53 g (5- 10“3 mól) a-amino-propionitril-hidro­­klorid 5 ml vízzel készített oldatához hozzáadunk 0,3 g (5 • 103 mól) acetont és 1 ml 10 n nátriumhidroxid­­oldatot. Az elegyet 1 óra hosszat 65 C°-on melegítjük, ily módon nátriumspt kapunk, amelyet Icéflsawal 7-es pH-ra semlegesítünk és így 0,43 g alaninhoz jutunk. Kitermelés 96,6%. Metionin előállítása x-amino-metilmerkaptp-butiro-nitril-hidrokloridból kiindulva 1,6 g (körülbelül 10~2 mól) a-amino-metilmerkapto­­-butironitril-hidroklorid 10 ml vízzel készített oldatához hozzáadunk 0,6 g (1Q~2 mól) acetont, majd ezt követően 2 ml 10 n nátriumhidrpxid-pldatot. Az elegyçt 1 óra hosszat 75 C°-on melegítjük, majd az 1. példában meg-, adott módon semlegesítjük és az oldatban levő metionin mennyiségét N.N.R. módszerrel meghatározzuk- Ki­termelés 94%. a-aminosavak előállítása ciánhidrinekből kiindulva 2. példa 3. példa Alanin előállítása laktonitrilből kiindulva 0,355 g (5 • IQ-3 mól) laktpnitrilt hozzáadunk 5 ml 0,1 mólos ammóniumklorid-oldathoz, amelyet 10 n nátriiunhidroxid-oldattaj készítettünk- Az elegyet fél óra hosszat 40 C°-on melegítjük, utána üvegbe töltjük, majd hozzáadunk 0,3 g (5 • 10-3 mól) acetont és 0,65 ml 10 n nátriumbidroxid-oldatot. A hőmérsékletet 75 C°-ra emeljük és ezen a hőmérsékleten tartjuk az elegyet 1 óra hosszat. Az így kapott nátriumsót kén­­savval 7-es pH-ig semlegesítjük és ily módon alandd állítunk elő. Az autoanalizátor azt mutatja, hogy a hozam 92%. Az elméleti hozam a kísérleti körülmények és az egyen­súlyi viszonyok figyelembe vételével számítva 94%. 4. példa Metionin előállítása a-hidroxi-metilmerkapto-butiro­nitrilből kiindulva 0,65 g (5 • 10“3 mól) a-hjdroxi-metilmerkapto­­-butironitrilt hozzáadunk 5 ml 0,2 mólos ammónium­­klorid és 0,1 mólos káliumcianid 10 normál ammónium­­hidroxid-oldattal készített oldatához. Az elegyet keve­rés közben másfél óra hosszat 40 C°-on melegítjük és utána az edényt lezárjuk. Ezt követően 0,3 g (5 • 10“3 mól) acetont és 0,65 ml 10 n nátriumhidroxid-oldatot adunk az elegyhez, majd az egészet állandó keverés közben, de nyitott edényben, 80 C°-on másfél óra hosszat melegítjük. Ezután az elegyet 7-es pH-ig semlegesítjük kénsav­val és N.N.R. módszerrel meghatározzuk a metionin mennyiségét. Kitermelés 95%. 5. példa Feniiálanin előállítása a-hidroxifçni)-pFopionitri)bôl kiindulva A? előző példában leírt módon járunk el, amelynek során 0,14 g (körülbelül 10“3 mól) a-hidroxifepil­­-propionitrilből indulunk lei és ezt hozzáadjuk 2 ml o,i mólos káliumcianid és 0,2 mólos ammóniumkíorid 10 normál ammóniumbidroxidToldariál készített old»-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom